A kaptárak kihelyezésére vonatkozó méhészeti szabályok

Tavaly december közepén rendezte meg évi beszámoló gyűlését a Maros Megyei Méhészegyesület. A tanácskozáson számos szakmai kérdés is felmerült, az egyik a méhkaptárak elhelyezésére vonatkozott, ugyanis számos településen nézeteltérés alakult ki a méhészek és többnyire a szomszédok között, mivel sokakat zavar a méhek közelsége. Ezért – olvasónk kérésére – a jogszabály alapján tisztázzuk a kérdést. 

A 2013. december 24-én megjelent 383-as számú méhészeti törvény 11. és 12. cikkelye részletezi, hogy milyen feltételekkel lehet kaptárakat tartani. A 11. cikkely szerint a méhész által benyújtott kérvény alapján a helyi közigazgatási egységek, valamint a föld- és erdőterületek adminisztrátorainak kötelessége helyet biztosítani a kaptáraknak, a saját vagy akár más megyékben. 

A helyet a kaptárak nagyságához mérten ingyen bocsátják a méhész rendelkezésére szállítóeszközzel is megközelíthető területen, méhcsaládonként nem lehet kisebb mint 5 és pavilononként mint 50 négyzetméter. A használat időtartamát a feleknek szerződésben kell rögzíteniük. 

A 12. cikkely szerint minden év március elsejéig a helyi tanácsoknak, illetve a mezőgazdasági és/vagy erdőterületek tulajdonosainak fel kell mérniük a méhészetre alkalmas területeket, és közölniük kell a méhészekkel. Ugyanígy március 15-éig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak írásban igényelnie kell az említettektől a rendelkezésre bocsátandó területeket, amit az  közöl a más megyékben levő méhészekkel, egyesületekkel. A helyi tanácsok a területeket először az ott lakó (saját település és megye) méhészeknek ítélik oda, a fennmaradó részt ajánlhatják fel a máshol lakó igénylőknek. A méhésznek 24 órán belül közölnie kell a helyhatósággal a területfoglalási időszakot, a méhcsaládok számát, valamint az elérhetőséget, amelyen abban az esetben értesíthetik, ha a környékbeli gazdák permetezni szeretnék a területet. Ugyanakkor a területre ki kell helyeznie egy tájékoztató pannót, amelyen  fel kell tüntetnie a nevét, címét, telefonszámát, a kaptárak számát és az állategészségügyi regiszteri számot. 

Magánterületre is lehet kaptárat tenni, a szóban forgó törvény előírásainak betartásával. A  kaptárakat nem helyezhetik öt méternél közelebb vasúthoz, közutakhoz vagy a szomszéd telkének határához, attól függetlenül, hogy kül- vagy belterületről van szó. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a méhcsaládokat két méter magas és ugyanilyen hosszú fallal kell körülvenni. A méhészek kötelesek az erdőterületektől 100, a mezőgazdasági területektől 300 méter távolságba elhelyezni a kaptárakat, úgy, hogy a méhek repülési útvonala ne keresztezze a mások (méhészek) tulajdonában levőkét vagy a bérelt begyűjtési területet.  

A pannók kihelyezésének elmulasztásáért, illetve, ha nem értesítik a polgármesteri hivatalokat, a méhészeket 50-100 lej közötti, míg a távolságok figyelmen kívül hagyásáért 100-tól 150 lejig terjedő bírsággal sújthatják az ellenőrző hatóságok.