Károly hercegnek aggályai vannak
Átgondolatlannak tartja a brit trónöröklési rend reformjára kidolgozott kormányzati terveket az Egyesült Királyság következő uralkodója.
Átgondolatlannak tartja a brit trónöröklési rend reformjára kidolgozott kormányzati terveket az Egyesült Királyság következő uralkodója.
A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció elhatározta, hogy három évszázad után mentesíti a brit trónutódlási törvényeket a vallási diszkriminációtól és a nemek közötti megkülönböztetéstől. A brit kormány kezdeményezését már elfogadta az a 15 másik nemzetközösségi tagország is, amely alkotmányosan a brit uralkodót ismeri el államfőjének, jóllehet a szükséges törvény-módosításokat még jóvá kell hagyni az érintett államok parlamentjeinek.
Az ügynek különös aktualitást ad, hogy nemrégiben bejelentették: Vilmos hercegnek, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fiának hitvese, Katalin cambridge-i hercegnő gyermeket vár. Az elindított reformfolyamat eredményeképpen a hercegi házaspár első gyermeke nemétől függetlenül mindenképpen örökli majdan a koronát. Így ha Vilmosnak és Katalinnak az idén leánygyermeke születik, Vilmos után ő lesz az uralkodó, és ha később lesz egy öccse, ő az eddigi szabályokkal ellentétben nem kerülhet majd nővére elé a trónutódlási sorban csak azért, mert fiúnak született.
A történelmi jelentőségű módosítás értelmében ezután az sem lesz akadálya a trónra lépésnek, ha a majdani uralkodó netán katolikus hitű házastársat választ.
A holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvényalkotási aktusaként, 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement – néhány más vonatkozó jogszabállyal együtt – intézkedik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa katolikus.
A trónörökös felvetette például, hogy mi történik az anglikán unió és a brit állam összetett viszonyrendszerével, ha egy majdani uralkodó katolikus házastársat választ, és az ő trónutódlásra jogosult gyermekük a katolikus hitben nevelkedik. Ez azért rendkívül kényes alkotmányjogi probléma, mivel a mindenkori brit uralkodó a Rómával történt XVI. századi szakítás óta az anglikán egyház első számú világi vezetője is, főkormányzói rangban. Károly herceg e felvetésére a kabinetiroda illetékes államtitkára azt válaszolta, hogy a kérdést a Vatikánnal folytatott tárgyalásokkal rendezni lehet, a trónörökös azonban ezt a választ nem találta „sem kielégítőnek, sem meggyőzőnek”.
