Kastélynap Gernyeszegen

Szombaton valóságos zarándokhellyé vált a gernyeszegi Teleki-kastély, hiszen a Pont.ro internetes pályázatfigyelő csoport a tulajdonosokkal közösen kastélynapot szervezett.

Fotó: Vajda György

Szombaton valóságos zarándokhellyé vált a gernyeszegi Teleki-kastély, hiszen a Pont.ro internetes pályázatfigyelő csoport a tulajdonosokkal közösen kastélynapot szervezett. Az első hasonló próbálkozás a webkastély vetélkedő keretén belül 2011 novemberében volt. Akkor mintegy 500-an léptek be a kapun. Ekkor döntöttek úgy a szervezők, hogy érdemes nyáron, amikor több turista is idelátogat, megismételni a rendezvényt, amelyet az udvarmesterek csapata, a Teleki család, a Castellum Alapítvány, a Teleki Téka Alapítvány és az Arche Egyesület, valamint a Maros Megyei Múzeum szervezett.

S valóban, a tavalyhoz viszonyítva a látogatók többet láthattak, tudhattak meg a kastély és a Teleki család történetéről. A szervezők nemcsak szervezett sétát biztosítottak az épületben, a parkban, és útmutatót nyújtottak a családtörténeti pannók előtt. Mindezt kibővítették, így az érdeklődők részletesebben, többet tudhattak meg a Telekiekről. Azon a folyosón pedig, ahol régebb Teleki Domokos múzeuma volt, azt a családfát is kiállították, amelyen a 17. századig visszavezethető a nagy múltú, több történelmi személyiséget is adó, igen szerteágazó Telekiek eredete. Sikerült néhány termet renoválni, s ezekbe a család jóvoltából néhány korabeli, eredeti bútor is kerülhetett, amelyek, bár még szerényen ugyan, de a korabeli hangulatot idézték. Mindezek mellett sikerült összeállítani a birtoktörténetet is, mivel nemcsak a Telekieké voltak a környékbeli földterületek és erdők, s így ez igazi helytörténeti kuriózumnak számított. Újdonság volt a Maros Megyei Múzeumtól kölcsönzött tárló is, a Teleki Domokos régészeti gyűjteményéből származó ókori egyiptomi, római, bronz és őskori tárgyakkal. Ugyanakkor az egyik folyosó falára a bukaresti Ion Mincu Építészeti és Urbanisztikai Egyetem és az Elfelejtett Műemlékek Egyesület (Asociaţia Monumente Uitate) jóvoltából 11 olyan pannó került, amelyek az 50-es években tus- és akvarelltechnikával készültek. Ezeken az épület alaprajzait, keresztmetszeteket, stukkódíszítéseket, ajtó- és más részletes épületdekorációs elemeket láthattak a kastélyba látogatók. Egy másik teremben folyamatos vetítés volt. A Retropolis filmsorozat Gernyeszegről készített epizódját, az RTV dokumentumfilmjeit, kisebb interjúkat, a Kastélylakók című film Gernyeszegen játszódó jeleneteit követhették végig a nézők. Délelőtt a kisebbek merített papírt készítettek, kifesthették a kastély homlokzatának másolatát, illetve a Teleki család címerét, sőt bábelőadáson is szórakozhattak. A Gutenberg és a Kriterion könyvkiadók jóvoltából Gernyeszegről, a kastélyról és az erdélyi nemességről szóló könyveket, kiadványokat és olyan képeslapokat vásárolhattak – egy részük Marx József fotóművész felvételei –, amelyek a korabeli berendezésekről, szobákról készültek. S nemcsak a kastélykert árnyékában, hanem egy, az udvaron felállított büfé napernyői alatt is megpihenhetett az elfáradt vendég.

Weisz Szidónia, a webcsapat egyik szervezője a Népújságnak elmondta, csoportjuk 2011-ben állt össze a webkastély vetélkedőre, és annyira jól összeszokott társaság lett – amelyben orvos, könyvtáros, történész, magyartanár, művészettörténész, biológus kapott helyet –, hogy már a verseny után eldöntötték: folytatják ezt a munkát. Ekkor javasolták a családnak a kastélynap szervezését, amelyet a Telekiek örömmel falkaroltak. Augusztus 17-én kastélybált szerveznek, s remélik, hogy a továbbiakban is sikeresen együtt dolgoznak majd az épület közhasznú értékesítése érdekében.

A kastélynapon mindvégig jelen volt feleségével együtt Teleki Kálmán, aki lapunknak örömmel kifejtette: a család a rendezvényt közösen szervezte a fiatal, lelkes csoporttal, amely nagyon ügyesen több olyan információt gyűjtött az épületről és az ősökről, amelyek a család számára is érdekesek, ismeretlenek voltak.

– Azért fontos számomra, hogy ilyen napokat szervezzünk, mert az emberekben tudatosítani szeretnénk, hogy van egy épített örökségünk, amelyet meg kell őrizni. Ez nemcsak az én kötelességem kell legyen, hanem mindannyiunké. Egyedül nem fogom tudni az épületet gondozni, ha nem állnak mellettem olyanok, akik bátorítanak ebben a munkában, pénzzel és mindenféle segítséggel támogatnak – mondta a tulajdonos, majd hozzáfűzte, együttműködési szerződést kötött az Anna Panzió tulajdonosaival, akikkel különböző eseményeket szerveznek majd, esküvőket, keresztelőket, konferenciákat, kamarakoncerteket, olyan programokat, amilyeneket el lehet képzelni ebben a környezetben. Mindezek mellett a kastélynapot is rendszeresítik, évről évre gazdagabb és érdekesebb programmal.

– Nem tudom, hogy hosszú távon mi lesz a kastély sorsa. Hozzáfogtunk az épület helyreállításhoz. Elkezdtünk egy bizonyos fajta aktivitást, meglátjuk, hogy milyen lesz az érdeklődés iránta. Nekünk nincs arra pénzünk, hogy egyik napról a másikra egy szép kastélyt varázsoljunk. Apró, biztos lépésekkel szeretnénk itt újjáéleszteni a múltat. Egyelőre úgy tervezem, hogy öt év kell ahhoz, hogy némiképpen az épület és a környéke visszanyerje a régi fényét. A kastély a családom a tulajdona, de csak együttes erővel tudjuk fenntartani. A helyreállítási munkálatokat is helyi szakemberek végezték el, azért, hogy érezzék, a kastély nemcsak a miénk, hanem az övék is. Gernyeszeget nem ismernék a világban, ha nem lenne a kastély. Mind az épület, mind családunk múltja a történelmi örökségünk része, s ezt a hagyományt tovább kell folytatni… Optimista vagyok – mondta Teleki Kálmán.

A gróf derűlátását alátámasztotta a kastélynap látogatottsági statisztikája is. Nemcsak a megyéből, hanem Magyarországról, Bukarestből és távolabbi vidékekről 1152-en keltek útra, hogy megcsodálják a gernyeszegi kastélyt… azt, ami megmaradt belőle a történelmi viharok után. Ez valóban ösztönző, példaértékű lehet a további munkálkodásra, más hasonló épületek megmentésére.