Nemcsak az energiaügyi miniszter, a kormányfő is nyugodtan lemondhatna amiatt, hogy ilyen káosz lett az energiahordozók piacán, és képtelenek voltak kezelni a problémát. Miután jól „megliberalizálták” a nyár elején az energiaárakat, a fogyasztók közül sokan ma sem tudják, hogy mit kezdjenek ezzel az intézkedéssel, fogalmuk sincs a köztes cégek által reklámozott szolgáltatáscsomagok előnyeiről és hátrányairól, hiszen ezekhez olyan nyelvezeten fűztek magyarázatot a szerződéskötésről, termékeikről, amely sokak számára teljességgel érthetetlen.
A fogyasztónak nem igazán van rálátása a hazai energiatermelési adatokra, a valós árakra, a tavaly gombamód megszaporodott közvetítő cégek által alkalmazott felárakra. És ha lenne is, tehetetlen. A kormány viszont nem az. De a kormány, ahelyett hogy rendet tett volna, szemet hunyt afölött, hogy a nagy energiaszolgáltatók és az azok mellett igen jól élősködő köztes cégek szépen felosztották a piacot, az árak pedig elszálltak, a lakosok pedig – főként a kisnyugdíjasok – lassan képtelenek kifizetni a fűtés- és villanyszámlákat.
A kormány a szép hosszú nyári vakáció után az elmúlt 4 hónapban mondhatni csak „tűzoltásban” jeleskedett. Az energiahordozók többszörös drágulása sem hatott eléggé serkentően, nem aggódtak a fogyasztókért, gyakorlatilag populista kijelentéseket pufogtattak: majd megvédik a fogyasztókat a drágulásoktól. Ehhez képest késve dolgozták ki és agyonbürokratizálták a fűtéspótlék, a fűtéstámogatás igénylésére vonatkozó jogszabályt. A kommunikáció, az ügyintézés hatékonysága végig gyatra volt, olyan „essünk túl rajta” ízű. Aztán jött az energiaár kompenzációja, majd az ezzel visszaélő nagyvállalatok amolyan kirakatszerű bírságolása, hadd lássa a nép, hogy a kormány árgus szemmel figyeli a multikat. Következett januárban az árak plafonálása, és végül a keddi kormányülés eredménye: a lakossági energiaár-szabályozás. Ez utóbbi, a szakszervezetek követelései ellenére is, csak februártól. Vagyis a márciusi számlákon szerepel majd a fogyasztásfüggő intézkedés eredménye, a téli hónapokból három már kiesik a „játékból”. Jó ez a kormánynak, a szolgáltatónak, rossz a fogyasztónak, akit kesereghet, hisz visszamenőleg nem alkalmazzák a jogszabályt, borsos áron kell kifizetnie az elfogyasztott áramot, gázt. A bizniszen csak a multik nem veszítenek. A lakosságnak nyújtott árkedvezmény úgyis náluk landol, ha más is lesz az útvonal, hisz végső soron ez a támogatás is a mi, az adófizetők pénzéből fog kifizetődni.
