Kelemen Hunor: a legfontosabb szövetségesünk az erdélyi magyarság!
Az elmúlt esztendők választásai sem voltak könnyűek, viszont az idei választás azért lesz a legnehezebb, mert először fordul elő 22 esztendő után, hogy olyan megméretkezés lesz a Székelyföldön, a Partiumban, Közép-Erdélyben és a szórványban is, amelyen három magyar szervezet versenyez a szavazatokért.
– Elnök úr többször is elmondta, hogy az elmúlt 22 év legnehezebb önkormányzati választására készül június 10-én az erdélyi magyarság. Miért?
– Az elmúlt esztendők választásai sem voltak könnyűek, viszont az idei választás azért lesz a legnehezebb, mert először fordul elő 22 esztendő után, hogy olyan megméretkezés lesz a Székelyföldön, a Partiumban, Közép-Erdélyben és a szórványban is, amelyen három magyar szervezet versenyez a szavazatokért. A Magyar Polgári Párt indult 2008-ban is, idén indul Tőkés László pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt. Az RMDSZ ezekkel a versenypártokkal készül megméretkezni, az általuk kezdeményezett negatív kampánynak pedig már láthattuk az első jeleit, amikor megszórták Erdélyt RMDSZ-ellenes matricákkal. Tehát egy ilyen versenyből kell nekünk győztesként kikerülnünk. Mi mindig is a párbeszéd, az együttműködés hívei voltunk, ezért mondtuk már hónapokkal ezelőtt, hogy az RMDSZ ajtaja nyitva áll, a kulcsot eldobtuk. Ez volt a mi üzenetünk. Tőkés László pedig februárban leszögezte, nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel. Tehát nagyon határozottan el kell mondani: az összefogást, az együttműködés lehetőségét nem az RMDSZ utasította el.
– Ilyen körülmények között hogyan készül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a választásokra?
– 2012-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek az a célkitűzése, hogy ugyanannyi mandátumot szerezzen az önkormányzati választásokon, mint 2008-ban. Az önkormányzatokban való jelenlét kiemelten fontos a szövetség számára, hiszen az elmúlt kormányzati ciklus alatt megvalósított decentralizáció számos olyan jogkört, döntést adott a megyei és helyi önkormányzatok kezébe, amelyek a magyar közösség életét, mindennapjait meghatározzák. Éppen ezért az RMDSZ választási programját az Erdélyi konzultáció alapján, a felkeresett 80.000 család által meghatározott problémák és igények alapján írtuk meg. Ezt a programot nem egy RMDSZ-irodában találtuk ki, a választási programunkat az erdélyi magyar emberek írták.
– Hogyan szólítják meg a választókat? Az RMDSZ nagyon nehéz időszakban vállalt kormányzati szerepet; ez hogyan befolyásolhatja Ön szerint a szavazási kedvet?
– Valóban, az elmúlt négy év politikai szempontból nehéz volt, hiszen 2008–2009-ben az RMDSZ ellenzékben volt, majd 2009 végén kormányzati szerepet vállaltunk olyan körülmények között, hogy gazdasági válság söpört végig Európán. 2012. május elejétől pedig ismét ellenzékben vagyunk. Bármerre is jártam az országban, azt tapasztaltam, hogy a gazdasági válság ellenére kézzelfogható a fejlődés Erdély magyarlakta településein, ez a kormányzati és önkormányzati eszközök összehangolt felhasználásának köszönhető. Azt szeretném, ha tiszta kampányt láthatnék a következő három hétben, de sajnos, már láttunk néhány példát, ami arra utal, hogy mások nem így gondolják. Véleményem szerint a verseny utáni együttműködés egyik fontos kiindulópontja az, hogy a kampányban létezzen egy erkölcsi minimum, ami alá ne menjen le senki, hiszen azt átlépve nehéz lesz egymással szóba állni a választások után. Az RMDSZ nem folytat negatív kampányt, mi a jelöltjeink tapasztalatára, eredményeire, megbízhatóságára építünk.
– A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellenzékbe került. Melyek az előnyei és melyek a hátrányai az új helyzetnek az RMDSZ számára?
– Amikor a magyar érdekképviseletet vállaltuk, azt mondtuk, hogy a politikai eszköztár teljes egészét használni kívánjuk. A kormányzás is eszköz, amit legjobb tudásunk szerint használtunk, és szerintem hatékonyan tettük ezt, a gazdasági válság közepette is. Ellenzékben is van élet, az ellenzékiség is a parlamenti politizálás eszköze. Ellenzéki pártként ugyancsak a magyar közösség érdekeit fogjuk képviselni. A cél a közösségi érdekek képviselete, a többi ehhez képest mellékes. Nyilván, nem lehet annyira hatékonyan képviselni a közösség érdekeit ellenzékben, ezt belátom. Ám ez nem jelenti azt, hogy a kormányzást mindig, mindenáron, bármilyen körülmények között vállalni kell. Sőt, azt gondolom, vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet és nem is kell vállalni. A szövetség ebben a helyzetben is a nyitottság, a politikai párbeszéd híve marad.
– Miről tud tárgyalni az RMDSZ az USL-vel, ha már kormányzásuk kezdetén egy szerzett jog visszavonására készülnek? Melyek azok a kérdések, amelyek nem képezhetik politikai vita tárgyát?
– Végig fogjuk beszélni azokat a kérdéseket, amelyek bennünket foglalkoztatnak: a kisebbségi jogok, a szerzett jogok, a választási rendszer. A kisebbségi jogok, a szerzett jogok nem lehetnek politikai perpatvar tárgya. Mi azonban csak olyan választási rendszert tudunk elfogadni, egyáltalán olyan választási törvényről tudunk érdemben tárgyalni, amely megtartja az arányos képviselet elvét, a magyar közösség arányos képviseletét. Az elv betartása nélkül bármilyen választási rendszer a politikai képviselet teljes torzulásához vezethet. Az Európai Unió országaiban, egyetlen kivételtől eltekintve – Nagy-Britannia –, az arányos képviseleti rendszer különböző módozatai működnek. Huszonkét esztendő után Romániának sem kellene más rendszerre áttérnie.
– Hogyan befolyásolja az RMDSZ jelöltjeinek esélyét az, hogy több erdélyi településen magyar–magyar verseny lesz a helyhatósági választásokon?
– Azok, akik nem érdekeltek a magyar képviseletben, és tudják, hogy semmi esélyük nyerni a választásokon, csak azért indítanak jelölteket, hogy minél rosszabb legyen az erdélyi magyar közösségnek. Ez nagyon rossz megközelítés. Minden egyes jelölt olyan településeken, mint Szatmárnémeti, Nagyvárad vagy Marosvásárhely, ahol 50 százalék alatt van a magyarság, befolyásolja az esélyeinket, ennek ellenére én abban bízom, hogy a 2008-as eredményeinket hozni tudjuk.
(X)
