2024. november 30., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Aki a nyár folyamán a Teleki-kastélyban járt, már láthatta az udvarra nyúló bal oldali folyosót beborító keleti perzsaszőnyegeket, a kiállítás megnyitóját azonban a múlt héten tartották. 


Aki a nyár folyamán a Teleki-kastélyban járt, már láthatta az udvarra nyúló bal oldali folyosót beborító keleti perzsaszőnyegeket, a kiállítás megnyitóját azonban a múlt héten tartották. A szőnyegek dr. Madaras Sándor idegsebész főorvos tulajdonát képezik, aki gyűjteményének körülbelül felét, 39 darabot állított ki a kastélyban. Nem előzmények nélkül. 
Ahogy Teleki Kálmán gróf elmondta, nagyapja, gr. II. Teleki Domokos gazdag gyűjteményében is szerepeltek keleti szőnyegek. 1913-ban az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum az ő kezdeményezésére szervezett Erdélyben előforduló kisázsiai szőnyegekből kiállítást, amelynek országos visszhangja volt. 
Dr. Madaras Sándor, aki sok értékes gyűjteménnyel rendelkezik, azért kezdett el szőnyegeket vásárolni, mert megtetszettek neki a földre való textíliák. Ahogy szaporodott a számuk, a gyűjtő izgalmával járta az ószert, a fekete-tói és más vásárokat, anélkül hogy a szaporodó gyűjtemény darabjainak az értékével tisztában lett volna. Vásárolt drágán kevésbé értékes és olcsón sokat érő szőnyeget is. Hogy ne lakásában felcsavarva tartsa a gyűjteményt, a már említett előzményekre gondolva, felajánlotta Teleki Kálmánnak, hogy a gernyeszegi kastélyban rendezzenek be állandó kiállítást a keleti szőnyegekből. 
Nyitóbeszédében a perzsaszőnyegek eredetéről szólt. A legrégebbi leletet az Altáji-hegységben levő Pazirikban feltárt szkíta fejedelmi halomsírokban találták. A Kr. e. 5. századból származó szőnyeg körbefutó frízén szarvasok láthatók.
A szövés, akárcsak a fonás, női tevékenység volt, a gyűjtő bevallása szerint rejtély számára, hogy miért. Az viszont biztos, hogy rengeteg munkát rejt egy perzsaszőnyeg. A juhok legeltetése, megnyírása, a gyapjú mosása, serítése, festése, a szálak felvetése a szövőszékre, és maga a szövés hosszadalmas folyamat. A színeknek, amelyeket az anilinfesték feltalálásáig természetes anyagokból (növények, állatok stb.) nyertek és a virágmotívumoknak is sajátos jelentésük volt. 
Az 1800-as évek végén az orientalisták terelték a figyelmet a keleti szőnyegekre, Ipolyi Arnold püspök gyűjteménye 35 darabból állt. Gróf II. Teleki Domokos 1913-ban kiállított szőnyegeiből 18-at a mai napig az Iparművészeti Múzeumban őriznek – mondta Madaras doktor. Ebben az időben magas rangú grófok, bárók, püspökök ismerték fel a keleti szőnyegek értékét, és gyűjtötték össze a legszebb példányokat. 
Erdélybe a brassói kereskedők hozták be, s a szász templomokban (Brassóban, Segesváron, Medgyesen, Fogarason, Berethalmon) ma is láthatók, míg a nyugati világban jórészt csak festményekről ismerték, s azok alapján szőtték újra – hangzott el többek között, majd Madaras doktor bemutatta a gyűjtemény darabjait, mértani és virágmotívumos, valamint szép imaszőnyegeket, amelyek nemcsak felnőtteknek, kicsi méretben gyermekeknek is készültek. 
A megnyitón Zágoni Lehel muzsikált és Adorjáni Nimfa keleti hastáncot mutatott be. 
Az állandó kiállítás naponta 9-15 óra között tekinthető meg, ha zárva van a kastély kapuja, csengetni kell. Jó lenne írott eligazító szöveget is a látogatók rendelkezésére bocsátani a keleti szőnyegek történetéről, és az állandó kiállításon látható legérdekesebb darabokról is. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató