Kendi csillag, magyar csillag

Fülöp Kálmán rigmust rögtönzött (a Kalapomba piros rózsa, babám, tőled kaptam dallamára): „Kendi csillag, büszke csillag ropja a színtéren, csizma koppan, szoknya lebben, zúgó taps a térben. A gyors, tüzes magyar csárdást olyan kedvvel járják, hogy még tán az égi angyalok is megcsodálják.”

Fotó: Nagy Tibor

Fülöp Kálmán rigmust rögtönzött (a Kalapomba piros rózsa, babám, tőled kaptam dallamára): „Kendi csillag, büszke csillag ropja a színtéren, csizma koppan, szoknya lebben, zúgó taps a térben. A gyors, tüzes magyar csárdást olyan kedvvel járják, hogy még tán az égi angyalok is megcsodálják.”

Veress Kálmán, a Vándorcsizma-találkozók elindítója, szakmai patrónusa ezúttal is elmondta: ezeknek szabott rendje van, amit be kell tartani: a népviseleti felvonulás, a templomi áhítat, a színpadi műsor és a táncház. Ezek éppen így következtek szombaton: a felkendi Petőfi Sándor Művelődési Háztól az alkendi templomig, ahol Pál András lelkész adott igei útravalót a népes fiatal seregnek, majd a Sütő András nevét viselő kiskendi kultúrház színpadán, ahol viszont az ott élő Sagyebó István balavásári polgármester köszöntötte a résztvevőket – Szovátától Medgyesig, Harasztkeréktől Erdőszentgyörgyig –, akik aztán széles kedvvel ropták a táncot, az olykor kínzó kánikulai hőség ellenére, este pedig, a gulyásvacsora után, a táncházi barátkozás sem maradt el. Jó gazdák a kendiek, Vajda József Attila igazgató munkatársai, a pedagógusok, valamint a helybeli ifjak és házasok, akik – mint azt egyiküktől megtudtam –, már az augusztus huszadikai, Szent István-napi faluünnepre gondolva tartottak főpróbával felérő vendéglátói demonstrációt.

Nem száll hát a levegőbe Fülöp Kálmán óhajtása: „Kendi csillag, magyar csillag, járjad hát a csárdást, melengessed, emeld égbe kicsiny falunk álmát!”