Két hete siet a Big Ben órája
Két hete hat másodpercet siet a Big Ben órája, a hibát a BBC4 rádióadó szerkesztői vették észre, amikor élőben közvetítették a toronyóra hangját.
A londoni parlament Erzsébet-tornyának 156 éves órája valóban pontatlanul jár – ismerték el a törvényhozás épületében dolgozó lakatosmesterek kedden. A hiba pontos okát egyelőre még nem tudják, de már dolgoznak azon, hogy az óra újra pontos legyen – mondta az egyikük, Ian Westworth. Nagy-Britanniában sokan a Big Ben órájához igazítják a sajátjukat.
A kovácsok szerint elő-előfordul, hogy vannak apróbb gondok az órával. „Képzeljék el, hogy napi 24 órát, évi 365 napot járt az elmúlt 156 évben. Van, hogy néha pontatlan” – magyarázta Ian Westworth.
A Big Ben valójában a londoni parlament óratornyában lévő híres harang, amely 1859. július 11-én szólalt meg először.
A brit főváros egyik leghíresebb szimbólumát, a viktoriánus korszak építészeti és műszaki mesterművét Edmund Beckett Denison, Grimthorpe bárója tervezte. Denison eredetileg ügyvéd volt, de szenvedélyesen érdekelték az órák, és ő változtatta meg a harang óraművének eredeti tervét, hogy az nagy mérete és az időjárási viszontagságok ellenére másodpercre pontos legyen.
A 13 tonnát nyomó Big Ben – becenevét megrendelője, Sir Benjamin Hall felsőházi képviselő után kapta – az 1834-ben leégett westminsteri palota helyére épült új parlamentben, egészen pontosan az Alsóház bejáratánál lévő toronyban kapott helyet. Ez a torony ugyan hat méterrel alacsonyabb a Felsőházat őrző Viktória-toronynál, de harangja révén, amely elüti az órákat, sokkal nagyobb hírnévre tett szert. Angliában csak egy ennél nagyobb harang van, az a Szent Pál-székesegyházban lakik.
A nagyharang méltóságteljesen csak kerek órákban dolgozik, a negyedórákat felváltva kisebb harangok ütik el. A harang mellé monumentális óra is került a toronyra, amelynek percmutatója 4,25 méter hosszú. Az órát hetente háromszor, hétfőn, szerdán és pénteken húzzák fel kézzel, az eljárás több mint egy óra hosszat tart. Ha egy kicsit siet vagy késik, a szerelők a helyzettől függően egy régi egypennys érmét tesznek az ingára vagy elveszik róla: elég ugyanis ez a kicsiny súlyeltérés, hogy lelassítsák vagy felgyorsítsák az óraművet kétötöd másodperccel.
