Kétnapos ünnep Mezőbergenyében

A hét végén Mezőbergenyében negyedik alkalommal tartottak falunapokat, ez alkalommal a Kincsásó Egyesület szervezte meg a mezőpaniti önkormányzat támogatásával.

Fotó: Mezey Sarolta

A hét végén Mezőbergenyében negyedik alkalommal tartottak falunapokat, ez alkalommal a Kincsásó Egyesület szervezte meg a mezőpaniti önkormányzat támogatásával. A cél ugyanaz: tartalmas és sokszínű műsort, eseményt és szórakozást kínálni a falubelieknek, a hazalátogatóknak, valamint Kisgyőr testvértelepülés küldöttsége számára is.

A Mezőség és a múlt – képekben

Az első napot jobbára a művészetkedvelőknek szánták, ugyanis szombaton az új diakóniai központ két termében két kiállítást nyitottak meg. Elsőként a székely-mezőségi alkotótáborok anyagából összeállított válogatást mutatták be. Czirjék Lajos, a képzőművészek egyesületének alelnöke elmondta, a „tavalyi termést” hozták el, amelyek a mezőpaniti, a csittszentiváni, a mezőbándi, a mezőmadarasi és mezőbergenyei táborokban születtek. – Amióta a táborokat szervezzük, sokat változtak a helyi közösségek, az emberek fogékonyabbak lettek a szépre, lassan kizárják a lépten-nyomon kínálkozó giccset, hiszen hozzászoktatjuk őket, hogy másképp lássanak. Tapasztaljuk, hogy a Mezőségi Művésztelep táborainak nevük is van, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Jól csengő név, most csak arra kell ügyelni, hogy ezután tiszta legyen – mondta Czirjék Lajos, aki egy ernyő alá vonta az alkotótáborokat.

A másik teremben a Novák József címereiből összeállított kiállítást tekinthette meg a közönség. Az alkotó elmondta, ezer év történelmét aligha lehetne jobban összefoglalni, mint az erdélyi családok, települések címerei révén, amiből 150-et állított ki. – A mi történelmünk, nekünk kell összegyűjteni, ami megmaradt. Ez a múltunk, jövőnk is kell legyen! – mondta a művész, aki a bergenyei nemesi családok címereit is kiállította erre az alkalomra.

Hatvanévesek találkoztak

Ugyancsak szombaton délután a református templomban találkoztak a falu 60 éves szülöttei. Domahidi Béla református lelkész elmondta, hogy 1952-ben 23-an születtek, pedig a többszörös elnyomatás, a háború utáni időszakot élték, amikor a szülők semmilyen támogatást nem kaptak, csak a felülről jövő segítséget várhatták és kaphatták meg. Mégis vállalták a gyermekáldást. Mert tudták, hogy a hittel kért Segíts ki minket! a bizalomról szól: ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? – Az élet harc. S ez nem szóvirág. Küzdelemmel telik az élet, harcolunk önmagunkkal, a nehézségekkel. Tele van életünk gonddal. Sokat csalódik az ember, csak azok nem csalatkoznak, akik az Úrban bíznak – mondta a lelkész a hatvanévesek generációjának, akiknek minden szó gyógyír volt abban a templomban, ahol megkeresztelték őket.

Lovasfelvonulás és szabadtéri előadások

Istentisztelet után kezdődtek a szabadtéri programok. Először a lovasfelvonulás és a lóvontatású felújított tűzoltószivattyú, majd a művelődési ház udvarán felállított színpad eseményei keltették fel az érdeklődést. Bartha Mihály polgármester és Nagy Árpád, a Kincsásó Egyesület elnöke köszöntötte az ünneplőket, majd okleveleket adtak át. Először az 50. házassági évfordulójukat ünneplő Bartha Magdának és Károlynak, Lőrinczi Károlynak és Bertának, valamint Soós Jánosnak és Jolánnak. A 60 évesek között is oklevelet osztottak ki, majd a nagykorúak sorába lépőket köszöntötték. Az ünnepelt generáció részéről Gálfi Nándor agrármérnök, a csíkszeredai Burgonyakutató Állomás igazgatója szólt az ünneplőkhöz, hangsúlyozva a szülőföld iránti szeretet fontosságát. Az oklevelek átadása után a helyi iskolások műsora következett. A táncos kedvű bergenyeieket hagyományőrző bálra hívták. Közben a kultúrotthon előtt sört csapoltak, kürtőskalácsot árultak, és ami a legfontosabb, közös emlékeket elevenítettek fel az emberek.

Vasárnap újból ünnepi istentiszteletre hívták a falubelieket, majd délután megkezdődött a szabadtéri program. A magyarországi Bojtorján trió szórakoztatta a közönséget, majd néptáncosok léptek fel. A falunapokat szabadtéri mulatság zárta.