Ketrecharc

Túlzsúfoltak a börtönök. Meg kell nyitni a kapukat, mert félő, hogy a nemzetközi egyezmények be nem tartásáért többmilliós büntetést rónak ki az országra a fegyházakban uralkodó állapotok miatt. Lényegében ezt állítja a kiskapufaragást felvállaló igazságügyi miniszter. Most a megfelelő formát keresi a kegyelmi törvény kidolgozásához. Állítása szerint nem jó megoldás az amnesztia, de a korrupciós vagy személy elleni súlyos bűncselekmények miatt elítélteket kivéve támogatná a kegyelmezést. Tehát szélnek eresztené a betörőket, zsebeseket. Több ezer szakképzett tolvajt helyezne újra „munkába”. Minek következtében az egyébként is siralmas közbiztonsági állapot sokat romolna. Mindezt csak azért, mert kényelmetlenek a börtönkörülmények. Pedig néhány elitrab bebizonyította, hogy az akadémiai könyvtárban sincs olyan kutatói körülmény, mint a román fegyházakban. Bizonyíték rá a több tucat tudományos mű, amely a börtönben született. Őket állítólag nem engednék szabadon. Félretéve a viccet, valóban zsúfoltak a fogvatartási intézmények. De a helyzet nem új keletű és nem is rendkívüli – állítják a bírák. Tegnapi közleményükben a törvényhozó és végrehajtó hatalmat tették felelőssé a kialakult helyzetért. Ugyanis elmulasztottak intézkedni, új büntetésvégrehajtó intézeteket építeni. 

Tehát ez kormányzati ciklusokon átívelő hanyagság. Még az sem kizárt, hogy tudatos mulasztásról van szó. Ne feledjük, mifelénk a közberuházások csigalassúsággal valósulnak meg, vagy legtöbb esetben papíron maradnak. Ráadásul nem kifizetődő börtönépítéssel kampányolni. Bár volt egy képviselő, Băsescu „szőke ciklona”, aki vizsgálati fogsága után a börtönkörülmények javítását ígérte. De azóta eltűnt e divatbaba a törvényhozás porondjáról, és korrupciós ügyeivel nagy eséllyel pályázik a cellalakó státusra. A bírák közleményükben leszögezik, hogy olyan országban, ahol a korrupció a demokratikus alapokat veszélyezteti, szükséges az intézményi kapacitások bővítése, az okozott kár megtérítése és minden olyan intézkedés, amely elriaszt a korrupciós bűncselekményektől. Az amnesztia, a kegyelemnyújtás vagy a büntetések ideje csökkentésének nincs elrettentő hatása. Sőt. A mostani kegyelmi törvény szorgalmazói feltételezhetően a potenciális börtönjelöltek táborának akarnak kedvezni. Az utóbbi napok hatalmi csatározásai, amelyek a korrupcióellenes ügyészség és az állambiztonsági szervek erőviszonyainak átcsoportosítását célozzák, szintén részei a politikai ketrecharcnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az államfő határozott elutasító álláspontja. És most neki van igaza. Kérdéses, hogy lesz-e közvita a kegyelemnyújtási törvényről. Vagy a mi véleményünk most sem számít?