Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-05-19 15:00:00
Összesítette a Központi Választási Iroda (BEC) az elnökválasztás második fordulójára kialakított mind a 19.945 szavazókörzetből beérkezett adatokat. Ezek szerint Nicușor Dan független jelölt 6.168.642 szavazatot kapott a második fordulóban, ami 53,6 százalékos támogatottságot jelent, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion pedig 5.339.053 voksot szerzett (46,4 százalék). Vasárnap a választójoggal rendelkező állampolgárok 64,72 százaléka, 11.641.999 személy szavazott. A leadott szavazatok 98,85 százalékát, azaz 11.507.695 voksot nyilvánítottak érvényesnek. Az érvénytelen szavazatok száma 134.234 (1,15 százalék).
Nicușor Dan Maros megyében 67,02%, Hargita megyében 90,78%-ot, Kovászna megyében 84,42%-ot szerzett, de győzni tudott többek között Fehér, Szeben, Brassó, Bihar, Szilágy, Máramaros és Kolozs megyében is, ami igazolja azt a tényt, hogy a magyar közösség rá szavazott, nem kért a szélsőséges elveket valló politikusból.
A munka viszont csak most kezdődik, mivel jelen állás szerint Románia az ügyvivők országa. Ügyvivő kormányunk van, a politikai pártoknak (PSD, PNL, USR) ügyvivő elnökei vannak, és jelenleg még ügyvivő államfő áll az ország élén. A megválasztott államfő még vasárnap – jelöltként – úgy fogalmazott, hogy ha ő kerül a Cotroceni-palotába, akkor már hétfőn megkezdi a tárgyalásokat a kormányalakítás kapcsán. Egy dolog viszont látszik: a matek nem adja ki a többségi kormányt a PSD nélkül, ami azt is jelenti, hogy vagy visszaállítják a szociáldemokrata–liberális–RMDSZ koalíciót, vagy beveszik az USR-t is. A jelenlegi politikai helyzetben nem lenne legitimitása egy kisebbségi kormánynak, hiszen a problémák kezeléséhez elengedhetetlen a stabilitás, ezt pedig egy kisebbségi kormány nem tudja biztosítani.
Nicușor Dan Ilie Bolojan jelenlegi ügyvivő államfőt javasolta miniszterelnöknek, még a választási vitákban. Bolojan akkoriban nem reagált érdemben arra, hogy az ő neve merült fel a tisztség kapcsán, ahogyan az is kérdés, hogy a PSD a legnagyobb parlamenti pártként le tudja-e nyelni, hogy ne ő adja a miniszterelnököt. A kérdések sorában az is szerepel, hogy a pártok milyen tárcákat fognak megkapni. Azonban a jelenlegi helyzetben elsősorban azt kell megvárni, hogy a pártoknak legyen elnöke, hogy tényleges tárgyalásról lehessen beszélni.
A következő évek nem lesznek egyszerűek. Románia egy nagy költségvetési hiányt görget maga előtt, aminek a csökkentéséhez megszorító intézkedésekre lesz szükség, amelyek egészen biztosan nem lesznek népszerűek. Viszont nem szabad elfelejteni: Simion elnöksége és az AUR kormányra kerülése sokkal negatívabban érintette volna a gazdaságot. Ezzel együtt is a nem szélsőséges politikai alakulatoknak oda kell tenniük magukat! Eredményekre és átláthatóságra van szükség, ellenkező esetben három és fél év múlva arra ébredhetünk, hogy a szélsőséges pártok a parlamenti választások során megszerezték a szavazatok több mint 50%-át, akkor pedig már nem lesz lehetőség őket tűzfal mögött tartani. A golyó – az államelnök-választás tekintetében – elsüvített a fülünk mellett, most megúsztuk, de kemény munkára van szükség ahhoz, hogy legközelebb se tudjon eltalálni minket.
Forrás: prezenta.roaep.ro