Ezt saját bőrén tapasztalhatta meg a hellén kormányfő, aki a hitelezők reformjavaslatait elutasító referendum nyomán még szinte az euroszkeptikusok hőseként tért vissza a brüsszeli parlamentbe és tárgyalótermekbe, majd az elutasítottnál keményebb megszorításokat volt kénytelen elfogadni.
Ezt saját bőrén tapasztalhatta meg a hellén kormányfő, aki a hitelezők reformjavaslatait elutasító referendum nyomán még szinte az euroszkeptikusok hőseként tért vissza a brüsszeli parlamentbe és tárgyalótermekbe, majd az elutasítottnál keményebb megszorításokat volt kénytelen elfogadni. Egy neves gazdasági lap névtelen forrásai szerint a hétvégi maratoni tárgyalásokon Cipraszt szinte szó szerint keresztre feszítették. Papírkarddal nekirontani egy tizennyolc fejű sárkánynak nem egy életbiztosítás.
Az eddigi optimista nyilatkozatok ellenére a krízisnek még távolról sincs vége. Egyrészt, a körvonalazódó új mentőprogramhoz nyolc európai államban parlamenti jóváhagyás is szükséges, ami több országban is vitás politikai kérdés, mert a görög dráma harcias felvonása, ha lehetett ezt, még inkább aláásta a hellének hitelességét. Másrészt, Görögországban sem lesz egyszerű elfogadtatni a feltételeket, melyek hírére a múlt vasárnapi ünneplőknél máris szakadni látszik a cérna, elemzők szerint valószínűleg nemzeti egységkormányt kell alakítania a hitelezők pofonjától még sokáig csengő fülű kormányfőnek. Aki rosszul mérte fel az ügy tágabb politikai összefüggéseit, és ezért valószínűleg hamarosan a karrierével fizet. Át kellett volna látnia, hogy az euroszkeptikus erők évek óta tartó térnyerésének kontextusában egy olyan gazdasági vészhelyzetben, mint amilyenben az országa van, a harcias fellépéssel tulajdonképpen jó alkalmat adott az uniós vezéreknek, hogy úgy győzzék le, hogy azzal több ország euroszkeptikus politikusait is elgondolkodtassák, mikor és mennyire érdemes kardcsörtetéssel tárgyalást mímelni.
Ha a görög dráma tragédiába torkollását és az egész euróövezetre kiterjedhető gazdasági krízist sikerül is elkerülni, hosszú távon még mindig maradnak válaszra váró kérdések. Neves közgazdászok ezúttal is, de az évek során is számos alkalommal felhívták a figyelmet az euróövezet felépítésének hibáira, és az immár öt éve tartó görög válság kezelése során ejtett hibákra is. Nem sok jelét látni egyelőre, hogy ezekre az unió vezető politikusai megfelelő válaszokat igyekeznének keresni, pedig erre két okból is szükség lenne. Egyrészt azért, hogy a görög válsághoz hasonlók a jövőben ne történhessenek meg, másrészt pedig azért, hogy a valuta- és a tágabb unió rendszerhibáit, amik az euroszkeptikusok erősödésének táptalaját képezik, kijavítsák. Mert ha a görög válság csak az ország tulajdonképpeni gyarmatosításának árán oldódik meg, és azt az üzenetet hagyja maga után, hogy az erősek eltapossák a gyengéket, akkor a következő választásokon több országban is arathatnak vihart a mostani döntéshozók.
