Kincsvásár az Ifjúsági Házban

Temérdek bélyeg, több száz éves pénzérmék, háborús időkből származó, cenzúrázott képeslapok, hajdani használati és dísztárgyak teremtettek különleges hangulatot november első szombatján a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház előcsarnokában. Sokadszorra gyülekeztek itt a régiségek szerelmesei.

Temérdek bélyeg, több száz éves pénzérmék, háborús időkből származó, cenzúrázott képeslapok, hajdani használati és dísztárgyak teremtettek különleges hangulatot november első szombatján a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház előcsarnokában. Sokadszorra gyülekeztek itt a régiségek szerelmesei. Az ország távolabbi szegleteiből, de a határon túlról, Magyarországról, Németországból, Ausztriából is érkeztek kereskedők, akik szokás szerint nemcsak saját árujuk értékesítésére törekedtek, de a többi asztalnál is terepszemlét tartottak, és azonnal vásárlóvá is váltak, ha a kínálatból valami megdobogtatta a szívüket.

– Természetesen ezúttal is megy a cserebere, de azért érezhető, hogy anyagilag nehezebb időket élünk. Mindenki eladni akar – mondta Délczeg András, a vásárt létrehozó Maros Megyei Bélyeggyűjtők Szövetségének elnökhelyettese. – A kezdetekkor elsősorban bélyeggyűjtők számára szerveztük meg ezt az eseményt, ma viszont már sokkal több az egyéb régiség – tette hozzá a szervező.

Schumacher Pál Ausztriából tér haza minden régiségvásár alkalmával. Pénzérméi között Mária Terézia idejéből származó krajcárok, Katalin cárnő korát idéző rubelek is találhatók, és – bár az avatatlan szem nem tud különbséget tenni –, vannak közöttük pár száz eurós, de ezer eurónál is többet érő darabok, számtalan, „fiatalnak” számító „pénzecske” pedig egy lejért vihető.

– A pénzérmék értéke elsősorban nem a régiségüktől függ, hanem az állapotuktól, illetve attól, hogy mennyi példány készült belőlük, mennyire számítanak ritkaságnak – magyarázta a középkorú férfi, aki több évtizeddel ezelőtt, kitelepedése után kezdett el érméket gyűjteni. Mindig szívesen jön a marosvásárhelyi vásárra, itt ugyanis nagyobb az érdeklődés a régiségek iránt, mint Ausztriában, igaz, a vásárlóerő jóval kisebb, mint odaát.

– Gyűjteményem olcsóbb, megvásárolhatóbb darabjait szoktam elhozni – tette hozzá, majd arról beszélt, hogy a fiatalok manapság már semmit sem gyűjtenek. Ha időközben valakit közülük mégis elkap a gyűjtőszenvedély, jó ha tudja: legközelebb jövő márciusban futnak össze Marosvásárhelyen a régiségek szerelmeseinek útjai.