Kis-Küküllő menti gabonatermesztő

Múlt csütörtökön délelőtt a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem agrármérnöki karának tanárai és egyetemi hallgatók egy csoportja, helyi gabonatermesztők, valamint az Azomureş vegyipari kombinát képviselői tapasztalatcserére gyűltek össze egy Maros megyei vállalkozó Ádámos községi bemutatóparcelláin. Ezt követően meglátogatták a nyugati gépparkhoz mérhető telephelyet, ahol a korszerű munkagépeket, felszereléseket mutatták be.

 A mezőgazdasági minisztérium által tavaly odaítélt Az év gazdálkodója címet Maros megyében egy ádámosi vállalkozó, Valentin Mărginean vehette át. Az Azomureş vegyi kombinát marketingosztálya által szervezett találkozó keretében  a média képviselőinek jelenlétében a szakemberek a hatékony mezőgazdasági termelés gyakorlatát szemrevételezték, elemezve a 2015-ös évi megvalósításai alapján kitüntetett fiatal  gazdálkodó és családja sikerének kulcsát. 

A Dicsőszentmártonnal szomszédos ádámosi határban, az egykori vegyipari kombinát szomszédságában búza- és repceültetvényeken került sor az agráripari szakemberek tapasztalatcseréjére. A kolozsvári egyetem agrokémiai professzora, dr. Mihai Rusu többek között kifejtette, hogy a bemutatott repceültetvényen a gazda által alkalmazott műtrágyamennyiségnél valamivel kevesebb is elegendő lett volna az optimális terméshozam eléréséhez, a trágyázás időzítését azonban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem agrármérnöki karának professzorai megfelelőnek találták, és a virágzó, egészséges, dús növényzetet is kitűnőnek minősítették, akárcsak az Exotic fajtájú, alacsony növésű búza fejlődési stádiumát. 

Amint az agrárszakemberek hangsúlyozták, a marosvásárhelyi Azomureş vegyipari kombinátban gyártott NPK általános műtrágya nitrogéntartalma révén a növények jobb növekedését biztosítja, ezért a vetés előtti alaptrágyázásra, illetve a vegetációs időszakban az utántrágyázásra egyaránt ajánlott a termék. A kultúrnövények termőtalaja főleg nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket pótolni kell, különben a talaj kimerül és nem ad jó termést. Ezeknek az elemeknek egy részét természetes trágyával lehet pótolni, de szükség van olyan mesterséges adalékanyagokra is, amelyek segítségével a hiányzó elemeket a megfelelő időben pótolni tudják.

Az agrártudományi  egyetem oktatói elmondták, hogy az országban tizenkét kísérleti parcellájuk van, mindenik egy hektár fölötti, melyeken az Azomureş vezetőségével aláírt szerződés értelmében a megyeszékhelyen gyártott műtrágyatípusok alkalmazásán, mennyiségi és minőségi hatékonyságán kísérleteznek a különféle talajtípusok függvényében. 

A tavalyi kitüntetést a fiatal gazdálkodók által a 2014/2015-ös évben megvalósított eredmények függvényében ítélték oda, az értékelést a megyei mezőgazdasági igazgatóságok végezték. Valentin Mărginean és családi vállalkozása erdélyi viszonylatban hektáronként a legnagyobb terméshozamot valósította meg, s amennyiben az időjárás nem tesz kárt a termésben, akár az idén is pályázhat a sikeres gazdálkodó címre – hangzott el a Küküllődombón áthaladó vasútvonal által szegélyezett repceültetvény és búzatábla melletti szemle során.

A talaj termékenysége műtrágyával fokozva

A Mărginean család 1.400 ha területet művel hét település határában – Ádámos községben Sövényfalván, Magyarkirályfalván, Küküllődombón, Kincsesen, a közigazgatásilag Mikefalva községhez tartozó Somostelkén, valamint a Bonyhához tartozó Bernádon. Mint elhangzott, a hatékony  gazdálkodás három fivér összefogásának az eredménye, de a hetven év fölötti, szakmabeli édesapa is besegít. Négy állandó alkalmazottal dolgoznak, akik az utolsó generációs, műhold- és számítógép-vezérlésű mezőgazdasági gépeket és berendezéseket kezelik. 

Amint a gazdálkodó hangsúlyozta, az őszi vetés során nem számított a díjazásra, sem a csütörtöki bemutatóra, ezért nincs „koz-metikázva” a terület, csak azt a növényvédelmi eljárást alkalmazta, amit egyébként is szokott. Mint elmondta, a 15 hektár repceültetvényen tavaly búza termett,  az őszi vetéssel egy időben hektáronként 240 kg NPK néven ismert műtrágya granulátummal – melynek összetételében nitrogén-foszfor-kálium egyaránt megtalálható – tették termékenyebbé a talajt, azt követte a tavaszi utántrágyázás. A 26 hektáros búzatábla helyén tavaly repceültetvény volt, idén három típusú jó minőségű búzavetőmaggal kísérleteznek annak érdekében, hogy a legjobb terméshozamot érjék el. A búzatáblán 220 kg NPK műtrágyát szórtak el hektáronként az október 10-i vetéssel egy időben alaptrágyázásként, ezt követte a márciusi és áprilisi vegetációs periódusban megismételt utántrágyázás, amikor saját recept szerint hektáronként 180 és 130 kg műtrágya került a talajba.

Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül egy hektár műtrágyázása, a szakember elmondta, hogy hektáronként  mintegy 1000 lejre vásárol Azomureş-terméket, amelynek használata nélkül az optimális terménymennyiség betakarítását elképzelhetetlennek tartaná, annak ellenére, hogy költségesnek tűnik. Érdeklődésünkre kifejtette, hogy tavaly a szárazság miatt a kukoricaterméssel voltak elégedetlenek, illetve a búza alacsony hazai felvásárlási ára okozott gondot számukra. Mint hangsúlyozta, azért is igyekeznek többféle terményt vetni, hogy az egyensúlyt fenntarthassák, sok terület domboldalon, gépekkel nehezen megközelíthető helyen van. 

Számítógép-vezérlésű mezőgazdasági gépek

A negyven év körüli agrármérnök 1992-ben mezőgazdasági szolgáltatással indított, mint elmondta, egy U650-es traktorral vállalt mezőgazdasági munkálatokat, a következő évben kettőre bővült a gépállománya. ’97-ben kötötte meg az első földterületek bérleti szerződését magánszemélyekkel. Abban az évben a földtulajdonosokkal 100 hektár megművelésére kötött szerződést, és az évek során ez egyre nőtt. Amint kifejtette, a vállalkozásuk keretében több mint ezer magánszeméllyel kötöttek bérleti szerződést, a tulajdonosoknak terménnyel fizetnek. A gépparkot ugyancsak ’97-ben kezdték ellátni korszerű technológiájú gépekkel. 2009-ben 480 ezer eurót sikerült lehívni, így a nagy hatékonyságú gépek beszerzésének első lépését európai uniós finanszírozásból valósították meg, közben a gépparkot három ízben cserélték ki egyre modernebb technológiájú vetőgépre, kombinátorra, kultivátorra, műtrágyaszóróra stb. A telephely gépparkjának piaci értékét  a jelenlévők egymillió euróra értékelték.

Az év fiatal gazdálkodójának dicsőszentmártoni telephelyén dr. Ovidiu Ranta egyetemi tanár bemutatta a bonchidai Tehnofavorit, az Azomureş vegyi kombinát és a kolozsvári agráregyetem közreműködésével előállított berendezés működését, mely a folyékony műtrágya alkalmazását teszi lehetővé. Amint a bemutató során elhangzott, a változatos szemcséjű granulátummal szemben a folyékony műtrágya előnye az egyenletes és gazdaságos szórás még szárazság idején is, mivel közvetlen a növény gyökérzetéhez való csepegtetéssel vagy szórással kevesebb a veszteség, ugyanakkor alacsonyabb az előállítási ára, tehát olcsóbb is. Hátrányként említette a folyékony műtrágyával érintkező alkatrészek korrózióját. A folyékony műtrágyával érintkező anyagok rozsdamentes acélból vagy műanyagból kell készüljenek, így azok drágábbak is, ugyanakkor a mezőre való szállítás és a folyadéktárolás  is gondot jelenthet a gazdálkodóknak.