Míg a környező falvakban esett némi csapadék a nyáron, Nyárádmagyaróst teljesen elkerülte az eső. Néhány hete a Kis-Nyárád is kiszáradt, a patak vizéből csupán tócsák maradtak itt-ott.
Fotó: Nagy Tibor
Míg a környező falvakban esett némi csapadék a nyáron, Nyárádmagyaróst teljesen elkerülte az eső. Néhány hete a Kis-Nyárád is kiszáradt, a patak vizéből csupán tócsák maradtak itt-ott.
– Mióta itt élek, nem történt ilyesmi. 1982-ben megállt egyszer a patak vize, de csak egyetlen napig – emlékezett vissza a harminc évvel ezelőtti szárazságra egy nyugdíjas lakos. Mint mondta, a falu alsó végén a kutak is kiapadtak, az emberek a felszegről hordják a vizet. A Selyéből érkező Cigány-patak már korábban kiszáradt. A községben nincs vezetékes vízhálózat, az aszály így még nagyobb gondot jelent.
Kacsó Antal polgármestertől megtudtuk, hogy az elmúlt időszakban számos kutat ástak a községben a mezőn lévő források vizének befogására, ottjártunkkor is öttel nőtt a kutak száma. Az önkormányzat gödrökbe gyűjtött vizet, arra az esetre, ha tűz üt ki valahol, ilyesmi azonban nem fordult elő a kánikula hónapjaiban. A helyi önkormányzat egyébként múlt évben sikeresen pályázott a nyárádselyei víz- és csatornahálózat kiépítésére, pénzt azonban máig sem kaptak. Kacsó Antal azt is elmondta, hogy a szárazság miatt egyre nagyobb, a tavalyinak kétszerese, háromszorosa a vadkár a községhez tartozó településeken, az állatok ugyanis nem találnak eledelt a havasokban, így leszorulnak a völgyekbe. A „hívatlan vendégek” a kukoricásban és a gyümölcsösökben tesznek kárt, a nyáron két borjút is elpusztítottak. A megyei tanács, illetve a főispáni hivatal semmit nem tett ez ügyben – tette hozzá a községvezető, aki beszélgetésünk előtt egy félórával Torboszlóban mérte fel a legújabb károkat.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
