Megválasztása óta figyelem, hogy Klaus Johannis államfőben mikor ébred fel a pedagógus, és mikor „teszi le a garast” a romániai közoktatás jövőjét illetően.
Megválasztása óta figyelem, hogy Klaus Johannis államfőben mikor ébred fel a pedagógus, és mikor „teszi le a garast” a romániai közoktatás jövőjét illetően. Az elnökről ugyanis köztudott, hogy polgármesterré választása előtt másfél évtizedig fizikatanárként működött, majd a Szeben megyei tanfelügyelőség élén alkalma volt megismerni nemcsak a megyeközpont, a vidéki oktatás problémáit is, és felesége szintén tanárként dolgozott.
Ilyen előzmények után ki mástól remélhetnénk, hogy képes lesz valóban jó irányba terelni a romániai oktatást, helyretenni az eddigi mulasztásokat és túlkapásokat, a szaktárca élén egymást követő egyetemi tanárok hozzá nem értését az oktatás alsóbb szintjein zajló folyamatokhoz. Megszüntetni az igazságtalanságokat és törvényszegéseket, a törvény önkényes figyelmen kívül hagyását többségi és különösen nemzetiségi téren.
Nos, a diagnózist november 20-án, az ENSZ Gyermekjogvédelmi Egyezménye aláírásának a 25. évfordulójára rendezett ünnepségen Klaus Johannis felállította. A cotroceni-i palotába meghívott 120 gyermek előtt azt nyilatkozta, hogy a román oktatásügy nem a reformok hiányában, hanem ellenkezőleg, krónikus reformmérgezéstől szenved. Ebből kiindulva a jövőben nem fogja a politikusok kénye-kedve szerint aláírni a közoktatási törvény módosítgatásait anélkül, hogy egy széles körű, alapos és átfogó közvitát ne szervezne a szükséges teendőkről, amelyek a várt és elvárt változásokhoz vezetnek. A nevelést, oktatást pedig olyannyira „személyes projektjének” érzi, hogy kulcsfontosságú tényezőként belefoglalta az ország védelmi stratégiájába is – hangsúlyozta Johannis.
Túl kellene már lépni azon az elváráson, hogy minden diáknak mindent tudnia kell, és mindenből jól kell teljesítenie – ami a mai világban jócskán elavult elvnek számít.
Nem a tananyag mennyisége a fontos, hanem az ismeretek alkalmazásának a képességét kell kialakítani, és támogatni minden diákot, hogy felfedezze azt, amiben a legjobb, és ezen a téren segíteni, hogy tehetsége, hozzáértése kibontakozzék. A személyre szabott oktatás nem szlogen, hanem olyan alapelv kell legyen, ami a jövőbeli döntéseket meghatározza. Az oktatást a munkaerőpiac igényeihez kell igazítani, ezért fontos a gyakorlat szerepének növelése a szakoktatásban – szögezte le.
A változásokhoz olyan pedagógusokra van szükség, akik a minőség jegyében képesek lépést tartani a haladással, akik csak akkor lesznek képesek az elvárt szinten helytállni, ha visszanyerik megérdemelt helyüket, eszmei és anyagi elismertségüket a társadalomban – gyűjtöttük össze az elnök elképzeléseit. Amihez hozzá kell tennünk azt az ígéretét is, miszerint államelnökként garantálja az ENSZ-egyezmény előírásainak a betartását minden Románia területén élő gyermek esetében, nemtől, anyanyelvtől, vallástól, nemzetiségtől, társadalmi, anyagi és egészségi helyzettől függetlenül. A négy alapelv pedig, amire az ünnepelt dokumentum épül: a diszkrimináció kizárása, a gyermekek érdekeinek védelme, az élethez való joguk biztosítása és véleményük tiszteletben tartása.
A pedagógusból lett államelnök elképzelései hasznosak, megszívlelendők. Kíváncsian várjuk, hogy a kijelentéseken túl mi és mikor valósul meg belőlük.
