Könyv a főtéren

Nyolcvanhetedik nyelvlecke

A több mint két évtizedes múltra visszatekintő hagyományos őszi könyvvásár már régóta időbeosztást és zsebet meghatározó marosvásárhelyi esemény. Könyvterjesztők és igazi könyvbarátok hevesen tiltakozhatnának is az előbbi megállapításért, hiszen rég túlnőtte városunk területét, akár egész Kárpát-medencéről is beszélhetünk, mert Veszprémtől Barótig jelen vannak a kiadók. A színházban megrendezett könyvvásár minden ősszel mozgalmassá varázsolja a Színház teret.

Pár napja (hete) az egykori Ferenc-rendi templom szentélyének helyén ott díszeleg egy könyves szekér, ami az egyik legkedvesebb főtéri díszlet. Nem tudom, miért, de az egykori zenélő kút hangulatát hozza vissza, amit én csak képekből és olvasmányaimból ismerek. Már most jelzem, az a szekér nekem nagyon fog hiányozni, ha egyszer elhúzzák onnan a lovak.

Hasonló élmény volt családunk számára az Arany János ünnepi év alkalmával szintén a Színház térre érkező és pár napig ott álló Arany-busz. Ezekkel az érdekes könyveseményekkel újból előtérbe kerül a könyv helye és fontossága.

Bennem a búskomor Vörösmarty közel kétszáz éves kérdése visszhangzik: „Ment-e könyvek által a világ elébb?” – teszi fel a kérdést az 1844. esztendő végén Gondolatok a könyvtárban című költeményében. Bizony, nem is olyan könnyű igazoló, hiteles választ adni rá. Bár volt idő mifelénk, amikor a könyv fontossá és értékké nőtt életünkben, ha kellett, lopva hoztuk Budapestről, kockáztatva akár a szabadságot is.

Úgy látom, a Színház téri Arany-busszal, a könyvmentő batárral és a főtéren elhelyezett két nagy reklámfelülettel újból – ha csak pár napra is – központba kerül Marosvásárhely főterén a könyv. Kíváncsiságból be is néztem két főtéri könyvesboltba. A Színház tér alagsorában működő Hyperion felhozatala gazdag és széles körű. Egyik polcán többféle bibliakiadás és vallásos könyv. Igaz, csak román nyelvű könyveket árulnak, magyar nyelvű még hírmondónak sincs. Ránk nem számítanak, vagy mi még nem számítunk nekik?

A főtér alsó részén működő Kobak könyvesüzlet is ugyanilyen gazdag, széles körű, igényes, de szellősebb. Örömmel fedezem fel ott is a vallásos könyvet és a magyar nyelvű Bibliákat. Ott viszont árulnak román nyelvű könyveket is, mert ebben a városban két nemzet él egymás mellett.

A főtéri két nagy, akár 20 négyzetméteres reklámszövegnek is egynegyede román nyelvű, mert a virágóránál sétálók vagy a Ferenc-rendi árva toronynál várakozók magyarok és románok. A történelmi emlékezések szerint száz éve egymás mellett élünk magyarok és románok ebben az erdélyi városban, egyfelől eléggé párhuzamosan. Ezért kérdés számomra a költői gondolat: ment-e elébb könyvek által a mi közeledésünk száz év alatt, vagy még mindig ott topogunk Balázsfalva vagy Trianon egyoldalú árnyékában? 

Bizony, ezen a főtéren csak egyirányú a könyvek kéznyújtása egymás felé.