Könyvbemutató és sajtótájékoztató

Autonómia: egyetlen esélyünk a túlélésre és a felemelkedésre

Az 1988 novemberében Budapesten megalakult Erdélyi Szövetség gondozásában jelent meg nemrég A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című, eredetileg francia nyelven kiadott kötet. A magyar nyelvű kiadás nagyváradi bemutatójára október 19-én kerítettek sort a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Egyesület közös szervezésében – áll többek között a Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. 

A kötetbemutatót sajtótájékoztató előzte meg, amelyen Tőkés László, Szili Katalin, Kalmár Ferenc és Csomortányi István beszélt a Kárpát-medencei magyar autonómia ügyéről. Megállapították, hogy a világjárvány, a háború, a gazdasági és energiaválság körülményei közepette gyengébbek a kisebbségi jogérvényesítés esélyei, de a célokról lemondani nem lehet, ezeket zárójelbe tenni nem szabad. Terítéken kell tartani az autonómia kérdését, hiszen az erdélyi magyarok sem akarnak mást, mint ami számos más európai országban élő őshonos közösségnek megadatott.

A politika zaja elnyomta a magyarság jogköveteléseit

Tőkés László, az EMNT elnöke vázolta a közelmúlt romániai politikai eseményeit, amelyek zaja elnyomta a magyarság jogköveteléseit. Méltatta Szili Katalint és Kalmár Ferencet a Magyarország tavalyi Európa tanácsi elnöksége idején kifejtett tevékenységükért, a Strasbourgi nyilatkozatért, illetve az abban foglalt öt alapelvért, köztük is a kisebbségi kollektív jogokra vonatkozó tétel elfogadtatásáért, amire még a világsajtó is felfigyelt. A továbbiakban a püspök felidézte az EMNT 2022. májusi küldöttgyűlésének zárónyilatkozatát, különös tekintettel annak 5. pontjára. 

Két fontos momentum olvasható ki a dokumentumból – hívta fel a figyelmet Tőkés László: a napokban lesz harmincéves a Kolozsvári nyilatkozat, amelyet a rendszerváltozás hőskorszakában, ellenszavazat nélkül fogadott el az erdélyi magyarság „miniparlamentje”, s amelyre képviselőink és szenátoraink felesküdtek a Szent Mihály-templomban. Továbbá négy évvel ezelőtt, éppen Szili Katalin hathatós közreműködésével született meg az a hárompárti autonómianyilatkozat, amely hosszú idő után újból egyetértést alakított ki erdélyi magyarságunk politikai szervezetei között.

Tőkés László kiemelte: az EMNT és az EMNP kezdettől fogva eltévelyedés és megalkuvás nélkül kitart az erdélyi magyarság közakaratán alapuló önrendelkezési politika célkitűzése mellett. Mostanában újra megígérte a napirendre tűzését a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ, hiszen „az alkotmány előírása szerint is tartozik nekünk ezzel Románia parlamentje” – fogalmazott Tőkés László, utalva rá, hogy egy évszázados román adósság ez az erdélyi magyarság számára.

Párbeszédre van szükség a többségi társadalom képviselőivel

Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős magyar miniszterelnöki megbízott a maga során úgy vélte: az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító Kolozsvári nyilatkozat 30. évfordulója és a román kisebbségi törvény előkészítése jó alkalom lenne az erdélyi magyar politikai szervezetek újabb megállapodására. Egyben felajánlotta a segítségét a megállapodás kialakításához. 

„A másik témakör pedig az lenne, hogyan tudjuk azt a végső, általunk áhított állapotot elérni” – utalt az autonómiára. „Nekünk készen kell állnunk arra, hogy párbeszédet folytassunk, és nagyon örülnék, ha lenne párbeszéd, ha a többségi társadalom képviselői is azt mondanák, igen, beszélgessünk. Hiszen két európai országról van szó” – fogalmazott Szili Katalin, leszögezve: tragédia, hogy miközben az európai lakosság tíz százaléka őshonos nemzeti kisebbségi, a bevándorlókról jóval több szó esik, mint róluk.

 Fontos, hogy sikerüljön a kollektív jogok kapcsán közös nevezőre jutni

Kalmár Ferenc nagykövet, a Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri különmegbízott megemlítette: a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság román társelnökének felvetette a múlt heti bukaresti megbeszélésen a kollektív jogok rögzítésének a kérését. Azt a választ kapta, hogy Románia tiszteletben tartja az általa ratifikált kötelező érvényű európai egyezményeket. Ezek viszont nem tartalmazzák a kollektív jogokat. A magyar társelnök megjegyezte: a magyarság sehol nem kért olyat, amit valahol Európában ne alkalmaznának sikerrel a többség és a kisebbség viszonyában. Fontos, hogy sikerüljön a kollektív jogok kapcsán közös nevezőre jutni, hiszen addig az autonómiáról sem lehet tárgyalni. 

A román kisebbségpolitika távolról sem példaértékű

Csomortányi István, a Partiumi Autonómiatanács alelnöke, aki egyben az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke is, megemlítette: az erdélyi magyarság 1992 és 2011 között 30 százalékos lélekszámfogyást könyvelt el, és valószínűsíthető, hogy az idén elvégzett népszámlálás azt fogja mutatni, hogy a fogyás folytatódott. Úgy vélte: a drámai apadás azt jelzi, hogy a román kisebbségpolitika távolról sem példaértékű. Ha békeidőben egyharmadával apad egy közösség, akkor az valóságos kataklizma – mondta a politikus. Szerinte a román közigazgatásnak a történelmi régiókra épülő átalakítása a románoknak és a magyaroknak is érdekében állna, hiszen a fejlődést segítené elő.

A sajtótájékoztatót követő könyvbemutatón Tőkés László kiemelte az Erdélyi Szövetség több mint három évtizedes munkásságát, az autonómiaügy támogatása, népszerűsítése érdekében folytatott felvilágosító tevékenységét.

Méltatta A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című kötet kezdeményezőit és létrehozóit. 

A rövid, vetített képes előadást tartó Bácsfainé dr. Hévízi Józsa elmondta, hogy az Erdélyi Szövetség kezdettől fogva arra törekszik, hogy elősegítse az utódállamokban élő magyarság önrendelkezési és önigazgatási törekvéseit.