Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Február 8-án ülésezett a parlamenti külpolitikai bizottság fenntartható fejlődési albizottsága. A találkozón a kormány bemutatta a Fenntartható Fejlődés Főosztály négyéves tevékenységét. A fenntartható fejlődés tárcaközi bizottsága elfogadta a kormánynak a fenntartható fejlődési célok megvalósításáról szóló 2021. évi jelentését, és azt a parlament elé terjesztette. A külpolitikai bizottság tagjai elkötelezték magukat a Románia fenntartható fejlődési stratégiájában megfogalmazott célok megvalósítása mellett. Az esemény is jelzi, hogy a még távlatinak tűnő stratégia – több nemzetközi környezetvédelmi elkötelezettség mellett, mint amilyen az EU zöldegyezménye – tartalmazza mindazokat a javaslatokat, amelyek nyomán, az új koncepció szerint, át kell szerveznünk mindennapi életünket. A szükséges változtatásokról, a főosztály konkrét lepéseiről Borbély László államtanácsossal, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátorával beszélgettünk.
– Az utóbbi időben egyre többet hallunk az EU zöldegyezményéről és más olyan nemzetközi elkötelezettségekről, amelyeket Románia is elfogadott. Ezek elsősorban a környezetvédelmi szemléletváltást szorgalmazzák, ugyanakkor néhány konkrét célkitűzést is megfogalmaznak. Románia ezen a téren élen jár, mivel a négy évvel ezelőtt megalakult Fenntartható Fejlődés Főosztálynak sikerült egy olyan dokumentumot összeállítania, amely e témakörben példaértékű lehet más országok számára. Miért fontos ma olyan irányvonalakat kijelölni, amelyek hatása csak több évtized múlva érezhető a mindennapi életben?
– Egyelőre valóban távolinak tűnik, amit megfogalmaztunk az ország fenntartható fejlődési koncepciójában. Ez a jövőkép holisztikus megközelítése, de mindannyian jelenleg is láthatjuk, hogy szükség van a mentalitásváltásra, hiszen érezzük, látjuk a klímaváltozás hatásait. Ráadásul kitört a világjárvány, amely komoly válságot okozott a fejlett gazdaságú országokban is. Óriásit fejlődött az elmúlt ötven évben az orvostudomány, hiszen ma már olyan műtéteket végeznek, amelyekre fél évszázaddal ezelőtt gondolni sem mertek. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy egy járvány miatt világszerte megingott az egészségügyi ellátás, mert nem voltunk felkészülve rá. Azért kell ma olyan általános elképzeléseket, programokat kidolgozni, amelyek mentén majd konkrét programokkal lehet előállni. A fenntartható fejlődés egyik alappillére a megelőzés. Ha van elképzelés, megoldás, akkor nem éri a nemzetgazdaságokat meglepetésszerűen a Covid–19 vírusjárványhoz hasonló helyzet.
– Az EU zöldegyezménye (Green Deal) is igazolja, hogy Európa is a fenntartható fejlődés elveinek gyakorlatba ültetését szorgalmazza.
– Nehezen jutottunk el idáig. Korábban nem gondoltam arra, hogy az Európai Bizottság ilyen jól reagál a javaslatokra. Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság korábbi elnökét nem érdekelte az Agenda 2030. Pragmatikus politikus volt, a fenntartható fejlődés elvei távlatinak tűntek számára. Nem ellenezte az alapelvek kidolgozását, de nem is állt hozzá megfelelően. Ursula von der Leyen másként viszonyul mindezekhez. 2019 első fél évében Románia töltötte be az Európa Tanács elnöki tisztségét. Mi voltunk azok, akik a fenntartható fejlődés elveinek életbe léptetését sürgettük. Négyoldalas nyilatkozatot nyújtottunk be, ami konkrét teendőket tartalmazott. Ezt az új Európai Bizottság komolyan vette. Nem sokkal ezután megszületett a zöldegyezmény (Green Deal), és ezután az EU olyan dokumentumokat fogadott el, amelyek alapján most tervezhetünk. Pénzt különítettek el különböző fenntartható projektekre, és ami nagyon fontos, hogy több területen – gazdaság, mezőgazdaság – szorgalmazzák a fenntartható fejlődési elvek, a környezetkímélő szempontok előtérbe helyezését. Ennek már alapos pénzügyi mechanizmusa is van.
– Milyen konkrét környezetkímélő intézkedéseket támogatnak, amelyeket az Agenda 2030 is tartalmaz?
– Csak néhány példát említek, hiszen, mint ismeretes, az Agenda 2030 tizenhét nagyobb fenntartható fejlődési célt és 169 kisebb irányelvet fogalmaz meg. A járvány által érintett gazdaság újjáépítésére (PNRR) Románia 30 milliárd eurót kapott. Ebből az összegből nem véletlenül 20%-ot digitalizálásra, 40 százalékot a gazdaság zöldítésére, környezetkímélő technológiák bevezetésére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére kell költeni. 2020-tól az EU-nak van terve a körkörös gazdaság támogatására is. Románia kidolgozta a saját projektjét, amelyet, több minisztériummal egyeztetve, egy éven belül véglegesítünk. Új fogalom jelent meg, a taxonómia, amelyet négy területen alkalmaznak. 2025-től az Európai Fejlesztési Bank csak akkor ad kölcsönt cégeknek, önkormányzatoknak beruházásokra, ha környezetkímélő technológiát is tartalmaz a projekt. Erre fel kell készülniük a nagy befektetési alapoknak is. A pályázati kiírással ösztönözhetik az érdekelteket, hogy alkalmazzák a körkörös gazdaság elveit, használjanak környezetkímélő technológiát, alternatív energiaforrást, hasznosítsák újra a hulladékot stb. Megbízatásom során tárgyaltam több pénzügyminiszterrel, valamint a Román Nemzeti Bank illetékeseivel, és ajánlottam, hogy Románia bocsásson ki zöld állami kötvényeket. A nagy befektetési alapok ugyanis szívesebben vásárolnak olyan kötvényeket, amelyeket zöldberuházásokba lehet visszaforgatni. A mezőgazdaságban egyre jobban szorgalmazzák a farmtól a villáig koncepció gyakorlatba ültetését, a környezetkímélő mezőgazdálkodást. Az unió előírásainak megfelelően az elkövetkezendő finanszírozási időszakban az agrárszektorra szánt támogatás 25%-át a környezetkímélő (ún. öko-) gazdálkodásra kell fordítani. Mindemellett szükség van az új technológiák alkalmazására. Megengedhetetlen, hogy 2018-ban 2,4 milliárd euróval több mezőgazdasági élelmiszeripari terméket importáltunk, mint amit megtermeltünk. Románia ma is Európa búzaraktára, de nincs feldolgozott termékünk, amivel növelhetnénk a hozzáadott értéket. Ezért az ökogazdálkodás mellett fontos a mezőgazdasági feldolgozóipar támogatása is, az egészséges táplálkozás ösztönzése a helyi termelőktől a fogyasztókig. Ez benne van az Agenda 2030 programjában. Oda kell figyelni a világban zajló eseményekre is a „cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan” elv alapján. Kevesen tudják, hogy jelenleg 800 millió embernek nincs meg a minimális létbiztonsága. Egyik napról a másikra él, nem tudja, lesz-e másnap mit ennie. Óriási feladatot jelent felszámolni a világon az éhezést. A klímaváltozás, a meteorológiai jelenségek sürgős intézkedésre sarkallják a politikusokat, hiszen nagy méretű társadalmi válság elé nézünk, ha nem találunk idejében megoldásokat helyi és globális szinten.
– Ha már a megoldásokat említi, arra vagyok kíváncsi, hogy jelenleg hol tart Romániában az Agenda 2030 fenntartható fejlődési program kidolgozása, gyakorlatba ültetése?
– 2020-ban készítettünk egy felmérést 98 mutató alapján, ami teljes képet ad arról, hogy miként állunk jelenleg azokon a területeken, amelyekre megoldást kínál az Agenda 2030. Ezt is figyelembe véve, jelenleg véglegesítettük a 2030-ig terjedő konkrét akciótervet, amely a politikai tényezők elé tárja azokat a mutatókat, amelyeket figyelembe kell vegyenek a környezetkímélő programjaik összeállításakor. Hogy jó úton járunk, igazolja az is, hogy tavaly Dubajban, a világkiállításon az ENSZ a közigazgatás innovációjáért díjazta a főosztályt, ezzel elismerve azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy Románia vezető szerepet töltsön be a 2030-as fenntartható fejlődési menetrend végrehajtásában. A díjat felajánlók elismerték, hogy van koncepciónk, amelyet felépítettünk, és úgy látják, hogy működni fog. Nemsokára létrehozunk egy kiválósági központot, ahol fenntartható fejlődési tanácsadókat képezünk a helyi közigazgatások számára. Eddig 90, különböző intézményekben dolgozó kolléga volt a munkatársunk; az a szándékunk, hogy 2026 végéig 2000 ilyen tanácsost képezzünk ki. Továbbá létrehozunk egy számítógépes platformot, amelynek a segítségével a helyi önkormányzatokat tájékoztatjuk a fenntartható fejlődési elvek kivitelezéséről, a gyakorlati tudnivalókról, a környezetkímélő projektekről, és átadunk minden olyan információt, ami abban segíti a helyi közigazgatásokat, hogy valóra váltsák a fenntartható fejlődés elveit. Partnerkapcsolatokat építünk ki megyei, városi vagy községi szinten. Ez az a rendszer, amelynek kidolgoztuk a koncepcióját, és amelyet gyakorlatba is ültetünk.
– Sokszor elhangzott nyilvánosan is, hogy az Agenda 2030 a jövő nemzedéket szolgálja, hiszen az egyik legnagyobb célja, hogy a Földet megőrizze a következő generációnak, rá hárul a feladat, hogy ami jelenleg csak elképzelés, azt megvalósítsa, és másként, környezetkímélőbb szemléletben éljen.
– Ezért fektetünk nagy hangsúlyt az oktatásra, a civil környezetvédelmi és más szervezetekkel való együttműködésre, a partnerkapcsolatok kialakítására, hogy konkrét példákkal is igazoljuk, lehet másként, valóban környezetkímélő szemlélet szerint élni. Erre is új stratégiát hoztunk létre, vannak konkrét lépések is. Például tavaly az egyik civil szervezettel bejártuk Romániát, és drónokkal készített filmfelvételekkel bemutattuk a fenntartható fejlődési célkitűzéseket. Illusztráltuk, hogy mit szeretnénk elérni, és hol állunk ma mindezekkel. Eddig 2500 iskola kapcsolódott be a programba. Egy tehetséges bukaresti grafikus készített egy képregényt, ahol a tizenhét szuperhős megváltja a világot. A szuperhősök a tizenhét nagyobb fejlődési cél szerint harcolnak a környezetrombolókkal szemben. A képregény szövegét lefordítjuk a Romániában élő 17 kisebbség nyelvére, és elektronikus formátumban elküldjük segédtananyagként az iskolákba. Tavaly a parlament épületében egy másik környezetvédő szervezet önkénteseinek bevonásával 30 perces színdarabot mutattunk be, amelynek témaköre a környezetvédelem volt. Van egy népszerű hatodik osztályos rapper, akit felkértünk, hogy a dalaiba foglalja bele az Agenda 2030 témakörét. Nagyon sikeresen szerepelt ezzel a múlt év végi gálánkon. Bevonunk influenszereket is, akiket arra kérünk, beszéljenek a környezetvédelem fontosságáról. Mindezek mellett civil szervezetekkel partnerkapcsolatban Gyergyószentmiklós mellett 2000 pisztrángot telepítettünk a Békény-patakba, rehabilitáltuk a Sepsiszentgyörgy melletti Rétyi-tó élővilágát. Sok más olyan akcióban is részt vettünk és veszünk, ami jobbá, szebbé, élhetőbbé teszi a környezetünket, és közelebb visz az Agenda 2030 kézzelfogható eredményeihez. Várjuk mindazok érdeklődését, társulását programjainkhoz, akik hasonlóan gondolkodnak, és tennének valamit a környezet védelméért.