Közeledik a tavasz?

Medvenap az állatkertben

Február 2-án ünnepli a katolikus egyház Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. Ez a nap arra emlékezteti a hívőket, hogy Szűz Mária a kis Jézust negyven nappal a születése után bemutatta a jeruzsálemi templomban. A néphiedelem szerint ehhez a naphoz számos időjóslás fűződik. Egykoron úgy vélték, ha február 2-án jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed az árnyékától, és visszabújik a vackára. A napfény ugyanis azt jelzi, hogy a tél még nem tombolta ki magát, lesz még zord idő. Ha azonban felhők takarják el az eget, az azt jelenti, hogy lassan vége a télnek. Erre emlékeztettek csütörtökön a marosvásárhelyi állatkert munkatársai is a medvekifutó előtt. 

Négyosztálynyi kisiskolás gyűlt össze délben a régi medvekifutó előtt, hogy tanúja legyen: az állatkertben gondozott medvék előjönnek-e épített barlangjukból. A nagyvadakat két csomag várta. Az egyikre a napot, a másikra felhőket rajzoltak, hogy ezáltal is jósoljanak a medvék. A csomagban sütemény is volt, így hálálták meg az előrejelzést gondozóik a medvéknek. Nem kellett sokáig várni, hogy három állat (Kokó, Dömzsi és Jimi) komótosan kicammogjon barlangjából, majd miután megrázták magukat, kíváncsian nekiálltak a dobozoknak, a jelenlevők örömére, akik jól szórakoztak azon, ahogy az „időjósok” kiszedték az élelmet. A többség úgy látta, a napos rajzzal díszített pakkot választották először, így reménykedhetünk, hogy közeledik a tavasz. Amúgy havazott, és nem látták meg az árnyékukat, ezért – a néphit szerint – hamarosan itt a tél vége. 

A vadon élő medvék téli álma természetes védelmi mechanizmus, amely megvédi szervezetüket az élelemhiány idején, ilyenkor a szervezetük, anyagcseréjük takaréklángon működik. A hibernálás idején lecsökken az állat testhőmérséklete, pulzusszáma és a levegővételek száma is. A medvék mély álomba merülnek, de aránylag hamar fel is ébrednek, ezért találkozhatunk télen az erdőben élelem után kutató mackókkal. A nőstény medvék ilyenkor arra is képesek, hogy álmukból felkelve életet adjanak kicsinyeiknek, majd szundítás közben etessék őket emlőjükből. Az állatkerti élethez szokott medvék igazából nem alusznak téli álmot, hiszen számukra biztosított a megfelelő táplálék, ezért ilyenkor egy kicsit jobb soruk van, mint szabadban levő társaiknak. 

Halmágyi Ildikó, az állatkert oktatási programjáért felelő szakreferens – a medvenap szervezője –, miután ismertette a jelenlevőkkel a medvenap jelentőségét, elmondta, ez a legrégebbi rendezvény, amelyet megszervez az állatkert. Jelenleg a négyhektáros nagy kifutóban nyolc medvét – három nőstényt és öt hímet – gondoznak, közülük a legfiatalabb, Marcika 2019. január 31-én született az állatkertben. A legidősebb Kokó, amely betöltötte a 20. életévét. Az állatkertben levő medvéket a farkasokkal együtt természetes körülmények között tartják, és láthatóan jól érzik magukat. 

A néphagyomány felelevenítése mellett a medvenap célja, hogy felhívja a figyelmet a nagyvadak védelmére, mivel az utóbbi időben erről igen sok vita volt, és a negatív véleményeket szeretnék enyhíteni. Az állatkertek egyik társadalmi szerepe, hogy részt vegyenek az állatmentésben, az állomány megőrzésében, a természet- és környezetvédelemben, ezért a medvenap is jó alkalom erről beszélni az érdeklődőknek. 

Akik Gyertyaszentelő Boldogasszony napján meglátogatták az állatkertet, igazi téli hangulatban, havas környezetben lehettek tanúi az itt gondozott állatok egy napjának.