Közérthetően az új nyugdíjtörvényről Csép Éva Andrea parlamenti képviselővel (III.)

Tervezettől a törvényerőre emelésig vezető úton

Ez év július 9-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben az új nyugdíjtörvény, amely 2021. szeptember elsejétől fejti ki hatását. Ezúttal a befizetett járulékokról, az előrehozott nyugdíjakról, a rokkantsági és utódnyugdíjakról kérdeztük Csép Éva Andrea parlamenti képviselőt, a munka- és szociális ügyek szakbizottságának titkárát.

– Miként alakulnak a nyugdíjpontok?

Jelenleg a nyugdíjpont 1.265 lej, ez jövőre 1.775 lej lesz, 2021-ben 1.875 lej, azután az infláció mértékével fog növekedni, 2022-ben már egy új számítási képletet alkalmaznak.

– A nyugdíj kiszámításánál bevezetnék az „esedékes és befizetett” járulékok fogalmát. Mit jelent ez, és mikortól vezetnék be?

– Az új nyugdíjtörvény bevezeti az „esedékes és befizetett” járulékok fogalmát a nyugdíj kiszámításához (azért, mert az elmúlt periódusban számos olyan eset volt, amikor a munkaadó nem fizetett az államnak). Ez a szabályozás csak a 2021 után ledolgozott periódusokra lesz érvényes, azért, hogy ne legyenek büntetve azok a személyek, akik után a munkaadó nem fizette be a járulékokat. Ennek érdekében online követhető lesz a járulékok befizetésének a helyzete, hiszen megadatik annak a lehetősége, hogy az állampolgárok az Országos Nyugdíjpénztár honlapjáról online tájékozódjanak a szolgálati időről, a jövedelemről és a tb-járulék befizetéséről.

– A román nyugdíjrendszerben létező egyenlőtlenségekről is említés esik… 

– A törvény azt hivatott megoldani, hogy a román nyugdíjrendszer kedvezményezettjei közötti egyenlőtlenségeket megszüntesse mind a nemek, mind azon személyek kategóriái között, akik ugyanolyan munkafeltételek mellett dolgoztak, viszonylag hasonló fizetésért, függetlenül a nyugdíjaztatás évétől.

– A nyugdíj kiszámításánál figyelembe fogják-e venni az évek során folyósított járulék alapú juttatásokat?

– A jogszabály minden olyan fizetésalapú jogot értékesíteni kíván, amely után járulékot fizettek: bónuszok, prémiumok, túlóra, 13. fizetés, pótlékok stb. 

– Milyen változások várhatóak a nem járulékalapú (asszimilált) időszakok esetében?

– A tanulmányi éveket figyelembe véve, a járulékfizetési időszakokhoz asszimilált, nem járulékalapú időszakok körének kiterjesztését írja elő a törvény a jelenlegi egyetemi tanulmányok mellett a mesteri és doktori időszakra is. Tehát az előzőleg említett oktatási szakasz asszimilált időszaknak számít, azaz munkarégiségként veszik figyelembe, amennyiben ez idő alatt az érintett személynek nem volt munkahelye. 

– A nem járulékalapú időszakokat miként lehet érvényesíteni?

– A nem járulékalapú időszakok asszimilációjának feltétele, hogy a minimális járulékfizetési időszak 15 év legyen. A következő asszimilált időszakokról rendelkezik a jogszabály: az az időszak, amelyben rokkantsági nyugdíjban részesült valaki; egyetemi, mesteri és doktori képzés; katonaság; munkahelyi megbetegedés vagy munkabaleset következtében bekövetkezett betegszabadság; gyermeknevelési szabadság; munkanélküli-segélyben részesülés időszaka stb. Fontos megjegyezni, hogy az előrehozott nyugdíj igénylése esetében nem veszik figyelembe a rokkantsági nyugdíj, a felsőfokú oktatás, valamint a katonaság idejét.

Az új jogszabály négy nyugdíjtípust ír elő 

– Jövőtől megszűnik a részlegesen előrehozott nyugdíj, marad az öregségi nyugdíj, előrehozott nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, utódnyugdíj. Az új típusú előrehozott nyugdíj esetében a továbbiakban anyagi veszteségre (penalizálásra) lehet számítani?

– Jelenleg van előrehozott nyugdíj (penalizálás nélküli összeg) és részlegesen előrehozott nyugdíj (penalizált összeg), a jövőben azonban csak előrehozott nyugdíj lesz (penalizált). Tehát, miközben a hatályos jogszabály által előírt feltételek alapján előrehozott nyugdíjba lehetett vonulni, az új jogszabály szerint ugyanazon feltételek teljesítésével öregségi nyugdíjba lehet majd menni. Azon személyek, akik legkevesebb 8 évvel meghaladták a teljes hozzájárulási időszakot (35 év), 5 évvel a standard nyugdíjkorhatár elérése előtt kérvényezhetik az öregségi nyugdíjat. Az új törvény szerint az előrehozott nyugdíjra azok a személyek lesznek jogosultak, akik teljesítették a teljes hozzájárulási időszakot, valamint azok, akik legalább 8 évvel meghaladták ezt a periódust (a jelenlegi részlegesen előrehozott nyugdíj feltételei).

– Az új jogszabály újra bevezetné a régiség megvásárlásának a lehetőségét; mit értünk pontosabban ez alatt?

– A törvény többek között szabályozná azt a lehetőséget is, amely alapján a szerződés megkötését megelőző, legfeljebb öt évre visszamenőleg vásárolható munkahelyi régiség különféle/bármelyik időszakból, amelyben nem folytattak tevékenységet/nem voltak alkalmazásban. A kifizetés részletekben, de legkésőbb a szerződés megkötését követő egy éven belül lehetséges. Az a jövedelem, amely után fakultatív biztosítást lehet kötni, legkevesebb a bruttó átlagkereset értéke.

Új fogalmak a rokkantsági és utódnyugdíjban

– A rokkantsági nyugdíj mindhárom típusát ezentúl a csökkentett munkaképesség fogja jellemezni. Mi az előnye, netalántán hátránya ennek a jelentős módosításnak?

– Amint a rovat első részében is említettem, újradefiniálják a rokkantsági fokozatokat annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az ebbe a kategóriába tartozó személyeknek, hogy szakmai tevékenységet is folytathassanak, illetve, hogy halmozhatóvá váljon a jövedelem és a rokkantsági nyugdíj.

– Ez mindhárom rokkantsági fokozatra érvényes lesz?

– Igen, mindhárom rokkantsági fokozatot (a munkaképesség tekintetében) a csökkentett munkaképesség fogja jellemezni (és nem a teljes munkaképesség-vesztés). Ez az intézkedés azért szükséges, hogy a rokkantsági nyugdíjas személyek, lehetőségeik szerint, szakmai tevékenységeket tudjanak folytatni, valamint azért, hogy az ezekből a tevékenységekből származó jövedelem halmozható legyen a rokkantsági nyugdíjjal.

Túlélő házastársi segély

– A túlélő házastársi segély új fogalom. Mit jelent konkrétan?

– Egy új juttatást vezetnek be, a túlélő házastársi segélyt, amely az elhunyt házastárs nyugdíjának a 25%-át képezi, amelyre akkor jogosult a túlélő házastárs, hogyha nem választja az utódnyugdíjt. Ez a segély halmozható lesz a túlélő házastárs saját nyugdíjával, tudniillik jelen esetben az utódnyugdíj és a saját nyugdíj között kell válasszon az érdekelt. A módosítás következtében megmarad az érintett személy nyugdíja és kiegészítésként fogja kapni az elhunyt házastárs nyugdíjának 25%-át, a túlélő házastársi segély megnevezése alatt, így hát egy nagyobb végösszeget eredményezhet.

– Milyen feltételeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy erre a segélyre jogosulttá váljék a túlélő házastárs?

– Erre a segélyre ahhoz, hogy jogosulttá váljék a túlélő házastárs, az alábbi feltételeket kell teljesíteni: 1. Rendelkezik a teljes hozzájárulási periódussal; 2. Betöltötte a standard nyugdíjkorhatárt; 3. Nem házasodott újra; 4. A házasság terjedelme legkevesebb 10 év volt, és a megítélt összeg nem haladja meg a minimális bruttó jövedelem 80%-át.