Költségvetésen kívül

Az új egészségügyi törvénytervezetnek biztosítania kell a romániai kórházak vezetésének nagyobb önállóságát. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a kórházak ne költségvetési intézményként működjenek, ne legyenek alárendelve a közpénzügyi és a bérezési jogszabálynak, s költségvetésük ne képezze az államháztartás részét.

Fotó: Bodolai Gyöngyi

Az új egészségügyi törvénytervezetnek biztosítania kell a romániai kórházak vezetésének nagyobb önállóságát. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a kórházak ne költségvetési intézményként működjenek, ne legyenek alárendelve a közpénzügyi és a bérezési jogszabálynak, s költségvetésük ne képezze az államháztartás részét. Ha ez megvalósul, nagyobb szabadságot, jobb, hatékonyabb menedzsmentet biztosíthat a szóban forgó egészségügyi intézményeknek – jelentette ki tegnap dr. Vasile Cepoi egészségügyi miniszter. A tárcavezető A közkórház az anakronizmus és a hatékonyság között. Átalakítási modellek és megoldások című tanácskozás szünetében találkozott a sajtó képviselőivel a marosvásárhelyi Plaza Szállodában.

A Népújság kérdésére válaszolva leszögezte, hogy az átalakítás nem a kórházak magánosítását jelenti, hanem a jelenlegi megszorító feltételeknek a megszüntetését. Bár felmerült a kórházalapítványok létrehozásának a lehetősége, az országos körúton levő minisztert, aki a szakemberek és a páciensek képviselőinek a véleményére kíváncsi, arról győzték meg, hogy nem ez a legmegfelelőbb forma. A későbbiekben elhangzott, hogy a kórházvezetés magánvállalkozóknak való átadása sem járható út, hisz amikor a külföldi érdeklődők meghallották, hogy az európai átlagnál tízszer kevesebb pénzből kellene Romániában gazdálkodniuk, elálltak az ajánlattól. Így hát valószínűleg itthon kell megtalálni (ahol még nem sikerült) azokat a vezetéshez értő szakembereket (nem politikusokat), akik a kötöttségektől megszabadulva eredményesen tudják majd irányítani a kórházakat. A nagyobb döntési szabadság lehetővé teszi a lehetőségek, helyiségek, felszerelés jobb kihasználását, a fizetség ellenében végzett szolgáltatások bevezetését, támogatók megnyerését. Mindezt a törvénytervezet fogja pontosan leszögezni, amelyet a vélemények számbavétele nyomán július kezdetéig véglegesítenek.

Mivel köztudott, hogy az egészségügyi kiadások nem fedezik a szükségleteket, két út között lehet választani. Az egészségügyi hozzájárulás növelését valószínűleg nem lehet elfogadtatni a lakossággal, így marad az egészségbiztosítási csomagban levő szolgáltatások mennyiségének a csökkentése, egyébként továbbra is a jelenlegi helyzettel kell szembesülni: aki a hónap elején lesz beteg, annak ingyenesek a szolgáltatások, ha elfogy a biztosítási pénztárral megkötött szerződés alapján járó pénz, a betegnek fizetnie kell, vagy várakozási listára kerül. A miniszter ezért tartja szükségesnek a különböző biztosítási formák bevezetését. Az állami költségvetésből a (jövedelem nélküli vagy alacsony jövedelemmel rendelkezők számára létrehozandó) szociális biztosítási csomagot és a sürgősségi ellátást kell továbbra is finanszírozni. A központosítás lebontásának a folytatása nemcsak nagyobb lehetőségeket, de nagyobb felelősséget is jelent a kórházi vezetőtanácsok számára, s a törvénybe a munkájuk ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat is bele kell foglalni.

A vizitdíjra vonatkozó törvényt módosítani kell, mert a jövedelem 12 százalékának a kiszámítása, amennyi a biztosított hozzájárulása lenne a költségekhez, olyan bonyolult művelet, amelyet a jelenlegi személyzet nem tud elvégezni.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy a korábban bezárt kórházak közül azt az egy-kettőt, amelynek indokolt a létezése és képesek magas színvonalú állandó szolgáltatásokat nyújtani, újra lehet indítani.

A marosvásárhelyi konferenciát, amelyen vendégül látták az egészségügyi minisztert, az Amfiteatru Alapítvány és a Revista Eu.Ro. Comunitatea Medicală szervezte.