A költségvetésről közérthetőbben
2013-11-26 16:11:25
- Mózes Edith
Erdei-Dolóczki István képviselő, a képviselőház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén kijelentette, hogy a kormány törvényértést követett el, mivel a költségvetés tervezetét október 15-ig kellett volna benyújtania, ezzel szemben egy hónapos késéssel fogadta el, meglehet, jogalap nélkül, mert a decentralizációs törvényt még nem fogadták el. A képviselővel a jövő évi költségvetésről beszélgettünk.
Erdei-Dolóczki István képviselő, a képviselőház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén kijelentette, hogy a kormány törvényértést követett el, mivel a költségvetés tervezetét október 15-ig kellett volna benyújtania, ezzel szemben egy hónapos késéssel fogadta el, meglehet, jogalap nélkül, mert a decentralizációs törvényt még nem fogadták el. A képviselővel a jövő évi költségvetésről beszélgettünk.
– Jelenleg folyik a költségvetés tárgyalása. Ön azt mondta, hogy a kormány mulasztásos törvénysértést követett el azzal, hogy nem tartja be az 500-as törvény előírását, amely kimondja, hogy a költségvetési tervezetet október 15-ig be kell nyújtani a parlamenthez.
– Ezzel szemben a kormány több mint másfél hónapot késett. Ráadásul a törvény nem foglalkozik a decentralizációval, a költségvetés úgy van megalkotva, mintha a decentralizációs törvény nem létezne, ami valójában nincs is még, de már folyamatban van.
– Az RMDSZ által benyújtott módosító indítványokat két nagy fejezetre osztotta: az egyik az, amely elvi megközelítésben próbál a költségvetésen változtatni, a másik pedig az egyéni tételes módosítási javaslatok.
– Elvi síkon közelítettük meg azt, hogy a megyei és községi utakra szánt összeg 40 százalékban marad el attól, ami 2011-ben volt. Mi legalább ugyanannak az összegnek a visszaállítását kérjük, ugyanakkor azt, hogy mivel a fogyatékkal élők mellé rendelt személyek számára szánt fizetési összegek csak 75%-ban vannak lefedve, ezt még 25%-kal növeljék meg. Szeretnénk, ha komolyan vennének, amikor a helyi költségvetések kiegészítésére, kiegyensúlyozására szánt összeg 40 százalékos megnövelését kérjük országos szinten. Persze, leosztva minden megyére, úgy, ahogy azt a törvény előírja.
– Azt mondta, hogy a társadalombiztosításnál a számításokba hiba csúszott.
– Szerintünk a nyugdíjpont értéke kisebb, mint a várható infláció értéke, illetve mint amit az általános jövedelemnek megfelelő összeg megkívánna. Megpróbáljuk befolyásolni a politikumot abban is, hogy szavazzanak meg egy nagyobb nyugdíjpontértéket, ugyanakkor kifogásoljuk, és módosító indítványban kérjük, hogy ne függessze fel 2014-re a 76-os törvény előírásait. Ennek a lényege az lenne, hogy az a vállalkozó, aki munkanélkülit alkalmaz egy bizonyos időszakra, mentesítve legyen a munkát terhelő illetékektől, ami 5,5%, mert szerintünk az 5,5% kevesebbet jelent az országos költségvetésben, mintha az illetőnek a munkanélküli-segélyt kellene fizetnie.
– Az RMDSZ több mint 80 módosító javaslatot nyújtott be…
– Nyolcvanon felüli módosító indítványt nyújtott be a két frakció, és abban egyeztünk meg az elnök úrral és a politikai alelnök úrral, hogy az a módosítóindítvány-dömping, amelyet kollégák eddig tettek, ötezer, hatezer, tizennégyezer, annak semmi értelme, hiszen azt úgysem veszik komolyan. Annak talán lett volna értelme, ha ezzel gyakorlatilag üzenetet küldünk a kormánynak, hogy megbénítjuk a munkáját. De ez a parlament nem olyan, hogy komolyan vegye ezeket a dolgokat, egyszerűen, galoppban, tömbben söpörték le az ehhez a fejezethez tartozó 1216 módosító indítványt: ki van mellette, ki van ellene, meg sem tárgyaltuk tételesen.
– Mikor került a parlamentbe, mi a procedúra?
– A költségvetés-tervezetet a múlt hétfőn nyújtották be, kedden lehetett hozzáférni, akkor kaptuk meg CD-n, illetve nyomtatott formában is, ami több ezer oldal. Ezt kellett tanulmányozni egy-két nap alatt. Nagyon rövidre van fogva az idő, azzal, hogy csütörtökön 14 óráig módosító indítványokat nyújtsunk be. Csupán a közigazgatási bizottság elnökétől tudtuk kialkudni, hogy várjon 16 óráig.
– Nem voltak előre megfogalmazott módosító indítványaik?
– Nem elég megfogalmazni a módosító indítványt, hogy pénz kellene egy bizonyos objektumra, hanem meg kell keresni a fejezetet, ahová be tudjuk illeszteni, meg kell keresni a forrását, és ez időbe telik. Annális inkább, hogy a 28-as sürgősségi kormányrendelet, amely kialakította ezt a kormánystruktúrát, új minisztériumokat hozott létre. Míg az utóbbi két-három évben ezeket gyakorlatilag rutinból csináltuk, mert tudtuk, hogy mi hol van, most ez megváltozott, mert például a szállítás egyik fejezete a kormányfőtitkárságon van Şova miniszternél, de ugyanakkor van egy szállításügyi miniszter, akinél szintén vannak ilyen dolgok, például a vasutak. Tehát mindent meg kellett keresgélni. Vagy például az iskolafejlesztéssel most már nem a tanügyminisztérium foglalkozik, hanem a nagyberuházásokat irányító minisztérium.
Az idei és a 2013-as költségvetés végrehajtásának előrevetítése során felfedeztünk olyan fejezeteket, amelyeket nem költöttek el. Például, most csak egy számot mondok: 2013-ra 500 millió lej volt előirányozva egy bizonyos tételben, és idén azt mondják, hogy abból 200 milliót el tudnak költeni. Tehát tulajdonképpen háromszázmillió pluszban van. Ugyanaz a tétel 2014-re nem ötszázmillióval számol, hanem nyolcszázzal. Ha az idén nem tudtam elkölteni ötszázat, akkor jövőre miért akarok nyolcszázat elkölteni? Ezeknek a terhére mondtuk ki, hogy innen lehet nyugodtan elvenni pénzeket, hiszen az idén sem költöttük el.
– Mi lesz az észak-erdélyi autópálya sorsa? Erre nem lehetne valahonnan, például ilyen elköltetlen pénzeket elkülöníteni? Egyáltalán benne van a költségvetés-tervezetben?
– Az észak-erdélyi autópálya esetében jelenleg az Aranyos-gyéres és Marosugra közötti szakaszra állnak úgy a munkálatok, illetve az előkészítési dokumentumok, hogy nagy való-színűséggel be is fejezik. Tehát gyakorlatilag 24-25 kilométerre megközelítik Marosvásárhelyt. A marosvásárhelyi körgyűrűről nem esik szó. De van az észak-erdélyi autópályának egy másik hiányossága. Bors és Széplak között még nincs befejezve, azt megígérték, hogy befejezik, de aztán megállt a tudomány. Berettyószéplaktól egészen Gyaluig, mert tulajdonképpen úgy lenne, hogy Borstól legalább Kolozsvárig és Marosugráig lenne autópálya, összekötve ezt a százegy kilométernyi szakaszt Széplaktól egészen Gyaluig. Erre már nincs elképzelés, illetve annyi elképzelés van, hogy a kisajátított nyomtávon vagy egy kétsávos országutat építenek, vagy pedig építenek előbb egy kétsávos országutat, először onnan ide, és majd innen vissza, hogy legyen kétszer kétsávos út, amit aztán majd át lehet alakítani autópályává. Amikor megkérdeztem a minisztert, azt mondta, igen, abban gondolkoznak, hogy a kisajátítás az autópályára lesz.
– Van-e erre alap?
– A finanszírozásról azt mondta, ha tudunk ötletet, hogy honnan szerezzen pénzt, akkor meg is csinálja.
– Ön szerint, képviselő úr, mégis, mi lesz az autópálya sorsa?
– Megkérdeztem a minisztert, mikor fogunk Bukarestből egy európai uniós fővárosba autópályán eljutni. A válasz nagyon rövid kell legyen, hiszen évszámot kell mondania csupán. Azt válaszolta, nem egyet mond, hanem kettőt: 2016, illetve, ha a följárókat is meg akarjuk csinálni, akkor 2017. De ez a nyomvonal nem az észak-erdélyi autópálya, hanem Bukarest–Brassó–Szeben–Nagylak.
– Vagyis az úgynevezett 4-es korridor.
– Minket kikerül. Engem mint szatmárit a széplaki vonal érdekel, mert akkor valahol Zilah környékén fel tudnék menni akár erre a gyorsforgalmi útra, és eljutnék legalább Marosugráig, ha nem is Marosvásárhelyig, autópályán.
– Összességében hogyan értékeli ezt a költségvetést?
– Ez a költségvetés olyan, mint a 2013-as. Valójában hiányoznak belőle a nagyberuházások, nem tudom, hol vannak a pénzek. Sajnos megint olyan bevételi tételekre támaszkodik, amelyek nincsenek bejáratva. Éppen úgy, mint a 2013-as, amely számított a mezőgazdasági termékekre kivetett adónak a bevételére, ami sehol sincs, most például ugyanígy olyan adóbevételi tételekre támaszkodik, mint a különleges építkezések, oszlopok, amelyekről nem tudjuk, hogy hogyan fog működni. Következésképpen megint megkérdőjelezhető, hogy lesz-e bevételünk vagy nem lesz. Mert ha ebből a pénzből akarunk nagyberuházást csinálni, abból nem lesz semmi, akárcsak az idén. És ellentmond annak az alapvető törvénynek, amely előírja, hogy kell kinézzen a költségvetés, hogyan kell működjön az adótörvénykönyv, mert adót változtatni legalább hat hónappal az életbeléptetés előtt kell bejelenteni. És november 15-én, írd és mondd, megjelentették a Hivatalos Közlönyben az adótörvénykönyv módosítását. Amit már eleve bele is kalkuláltak a jövő évi költségvetésbe.Következésképpen életbe lépett november 15-től, és hatályos lesz január elsején, ami megengedhetetlen.
