Komoly gazdasági válságot idézhet elő

Megdrágultak az építőanyagok

A világpiacon már 2018 óta fokozatosan drágulnak az építőanyagok. Az árnövekedés azonban a pandémiát követően, 2020. december és 2021. március között csúcsosodott ki. Olyan mértékben növekedtek az árak, hogy emiatt mind a magán-, mind a középítkezések leállhatnak. Számos, korábban elindított projektet újra kellett számolni. Az építőipar válsága leginkább a helyi közigazgatási egységeket érinti. Sok helyen sem a megyei, sem a helyi önkormányzatok által közpénzből finanszírozott beruházásokat pénzhiány miatt nem lehet befejezni vagy elkezdeni. A kormánynak szándékában áll megtéríteni az áremelkedés okozta többletkiadást. De ezzel még távolról sem oldódik meg a helyzet. Egyelőre azonban még egyetlen közigazgatási egység vezetője sem nyújtott be hivatalos átiratot a többletköltségek megtérítésére. Úgy tűnik, komoly gazdasági válság bontakozik ki. 

Magasra ugrott az építőanyagok világpiaci ára 

A nemzetközi gazdasági szakelemzők szerint az építőipari válságot öt ok váltotta ki. Egyrészt már 2018-ban a világpiacra kevesebb acél és alumínium került, így a kereslet megnövekedése miatt a forgalmazók elkezdték felfelé srófolni az árakat. Azok az építőcégek, amelyek korábban leszerződték a munkálatokat, veszteség elé néztek, így megemelték a szolgáltatói árakat, ami maga után vonta a többi nyersanyag árának az emelkedését is. A másik ok az üzemanyag világpiaci árának folyamatos növekedése. Ezek miatt kevesebb volt a munkaerő a piacon, így a jó szakembereket csak úgy lehetett megtartani, ha megemelik a fizetésüket. A béreket az építőanyag-forgalmazók is kiigazították, így értelemszerűen megnövelték az árakat is. A kínai dömpingáruk importálása ellen hozott 10%-os adókulcs-növekedés miatt az exportált építőanyagok kereskedelmi ára 25%-kal nőtt a világpiacon. Az említett okok miatt az építőanyagokat előállító cégeknek kevesebb pénze maradt beruházásra, újabb, jobb teljesítményű gépek és felszerelések vásárlására, így nem tudták növelni az anyagok költséghatékonyságát, mi több, az egyensúlyt csak árkorrekcióval, árnövekedéssel érték el. A szakértők szerint, ha nem lesz más negatív hatás az építőiparra, akkor az előállt helyzet 2022-ben stabilizálódik. Várhatóan először a fa és az acél ára fog csökkenni. Addig azonban a gazdasági mutatók felfelé ívelnek. 2021. júniusban a szakmai szervezetek kimutatása szerint egy lakás négyzetméterre számított ára az építőanyagok drágulása miatt 20–25%-kal nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A faanyagok 250%-kal, a termopán nyílászárók 25%-kal, a hőszigetelő anyagok 60%-kal, míg a fémszerkezetek 100%-kal nőttek. Az építők azt állítják, hogy vannak olyan termékek, amelyek ára az említett időszaktól naponta változott, és átlagban 15–20%-kal drágult. Az első árhullám 2020 decemberétől 2021 márciusáig tartott. Az építőanyagok ebben az időszakban mintegy 50%-kal lettek drágábbak. Egy köteg polisztirol szigetelőanyag 90-ről 121 lejre drágult, míg most már több mint 160 lej. Az építőanyagok drágulásához még hozzáadódnak egyéb költségek is (munkadíj, gépek, berendezések használata stb.), ami eladhatatlanná teszi a végterméket, az építményt (tömbház, iroda stb.), és ez az építőipar csődjéhez vezethet. 

Mentőöv költségvetés-kiegészítéskor 

Az árdrágítás hatásának enyhítésére a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkaügyi Minisztérium mentőövet nyújtana. Augusztus 30-án a kormány a minisztérium javaslatára elfogadott egy rendeletet, amely megoldást kínál az építőanyagok drágulása miatt okozott közberuházások továbbfolytatására. Cseke Attila miniszter azt nyilatkozta, hogy az Európai Unió tagországai közül Románia az elsők között van, amely hosszú távú megoldást kínált az előállt helyzet orvoslására. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a folyamatban levő közberuházások esetében (iskolák, kórházak, ivóvíz- és csatornahálózatok, templomok felújítása) az építők – a kivitelezési szerződés kiegészítésével, a haszonélvező, vagyis a helyi közigazgatási egység jóváhagyásával az Országos Statisztikai Intézet hivatalos adatai alapján – módosítsák a szükséges építőanyag árát. A szerződés-kiegészítés alapján a helyi közigazgatási egységek kérhetik a szaktárcától, hogy fedezze az így keletkezett többletkiadásokat. A rendelet után aláírt szerződések esetén a kormány a költségvetés-kiegészítéskor – a már benyújtott korrekciós igénylés kivételével – kiutalja a szükséges pénzalapokat a különbözetre. 

Leállhatnak, elodázódhatnak a közberuházások 

Amint a miniszter is megjegyezte: a közberuházások esetén számos olyan nagy horderejű munkálatot kezdtek el különböző településeken, amelyek életbevágóan fontosak a közösségek életében, úgymint az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítése, bővítése, oktatási intézmények bővítése, építése és sok más, a helyi társadalmi-gazdasági igénynek megfelelő és szükséges létesítmény. A teljesség igénye nélkül, néhány megyebeli polgármestert kérdeztünk arról, hogy miként befolyásolja az építőanyagok árának növekedése a folyamatban levő munkálatok kivitelezését, illetve a korábbi árakkal előkészített újabb beruházási tervek megvalósítását. 

Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere elmondta: a városközpontban folyamatban van az országos településfejlesztési program (PNDL) által finanszírozott ivó- és szennyvízhálózat-bővítés, amely – hazai támogatású beruházásként – leállhat. Hasonlóan érintett az a komplex projekt is, aminek alapján 5 millió lej értékben szociális tömbházat húznak fel, felújítják a napipiac felé vezető utat, a Deák Farkas iskola előtti teret. Továbbá, saját beruházásból 300.000 lej értékben Székelysárdon járdákat alakítanak ki, uniós projektből játszótér készül a városközpontban. Felújítják az egykori szülészet épületét. Az utóbbi munkálatai már 50%-ban elkészültek. Ezeket a munkálatokat mind érinti az építőanyagok árának drágulása miatt kialakult helyzet. Ami a tervezést illeti, uniós finanszírozással felújítják, új rendeltetésének megfelelően átalakítják a volt áruház épületét, ahova üzleti inkubátorházat szeretnének berendezni egy 7 millió lejes pályázatnak köszönhetően. Az önkormányzat aláírta a szerződést a kivitelezővel, a munkálatok október 15-én el kell kezdődjenek, ami most bizonytalanná vált. Továbbá utolsó fázisához ért egy többéves elképzelés megvalósítása: felújítanák a piacot, erre 9 millió lej pályázati pénz van, kérdéses, hogy lesz-e kivitelező, aki az új építőanyagárakkal az említett értékben teljes mértékben elvégzi a munkálatot. 

A polgármester elmondta, az országos finanszírozású projektek támogatására adott némi reményt a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért Felelős Minisztérium ígérete, de az uniós finanszírozással kivitelezendő beruházások sorsa bizonytalan. Hozzátette: szorgalmazni fogja a helyi tanácsnak, hogy a település fejlődéséért nélkülözhetetlenül szükséges nagyobb munkálatok finanszírozására az állami kincstárhoz forduljanak kölcsönért. 

Kolcsár Gyula, Gernyeszeg polgármestere kifejtette: lassan befejezik a község csatornahálózatát, a körtvélyfájai vasúti átjáró alatt húzódó híd és vezeték kiépítése maradt el, továbbá néhány gernyeszegi és körtvélyfájai utca betervezett aszfaltozási, valamint a kapubejáratok kialakításának költségeit kell újraszámolni. A kivitelezők nem álltak le a munkálatokkal, azt ígérték, hogy a korábbi egyezség alapján elvégzik a munkálatokat. Új pályázatuk nincs, amit érintene az említett drágítás. 

Bodó-Előd Barna, Mezőpanit polgármestere elmondta, hogy a községközpontban építenek egy bölcsődét, amely 40%-ban készült el. A kivitelezési szerződés alapján jövő nyárra tervezték az átadást, illetve október végéig kellett volna befejezzék Csittszentivánon az iskola felújítását, itt a munkálatok alig 60%-a készült el. A megnyert projektek között említette egy oktatási sportkomplexum kiépítését tanműhelyek kialakításával együtt. A folyamatban levő építkezéseket végző cégek képviselői jelezték a polgármesternek, hogy amikor elfogy az építőanyagokra szánt összeg, leállnak, mert nem tudják biztosítani az utánpótlást az új árakkal. A munkálatokkal kapcsolatban a polgármester elmondta: úgy tervezték, hogy az év végén kiírnák a versenytárgyalást a kivitelező kiválasztására, de ilyen árakon senki sem vállalja el a kivitelezést. A megnyertek költség-előirányzata is 40–50%-kal megnőtt. Patthelyzetbe kerültek. 

Kozma Barna, Marossárpatak polgármestere elmondta: a hivatal melletti iskola nagy volumenű bővítési munkálata kerülhet veszélybe. Folyamatban van a majsai kultúrotthon felújítása is. Az orvosi rendelő modernizálására vállalkozó cég csődbe ment, így itt már korábban leálltak a munkával. A hivatal mellett létesítenének saját beruházással egy garázst, ahova a hivatal munkagépeit helyeznék, kétszer hirdettek versenytárgyalást a kivitelezőre, eddig még senki sem jelentkezett. A kialakult helyzet miatt már nem is fog... Egyelőre ilyen körülmények között nem mernek tervezni. Az iskolát építő cég még nem fordult hivatalos átirattal a polgármesteri hivatalhoz, amiben jelezné, hogy beszünteti a munkálatokat. 

Szakács Béla, Küküllőszéplak polgármestere arról tájékoztatott, hogy a községközpontban, valamint Nagy- és Kisszentlászlón folyamatban van a csatornahálózat kiépítése, hátravan még a munkálatok mint-egy 70%-a. A kivitelező már értesítette az önkormányzatot, hogy felfüggeszti a munkálatot, abba viszont nem egyezett bele a polgármesteri hivatal. Egyelőre arról biztosították, hogy két hét múlva a helyi tanács dönt majd a kialakult helyzetről. Arra hivatkoztak, hogy az érvényes jogszabályok miatt egyelőre nem lehet módosítani az árakat. Elkészült egy tanulmány a küküllőszéplaki iskola hőszigeteléséről, amelyet a környezetvédelmi minisztériumhoz nyújtanak be, a pályázatot várhatóan szeptember 15-e után hirdetik meg, így a szakértők már az újraszámított értékekkel pályáznak. Hogy lesz-e kivitelező, az majd kiderül – tette hozzá a polgármester. 

Simon István, Kerelőszentpál polgármestere elmondta: folyamatban van a kerelőszentpáli, a búzásbesenyői, a kerelői és a mezőszentmargitai iskola bővítése, javítása. A kerelőszentpáli orvosi rendelő épületének felújítására készítenek elő tervet. A pályázatot az Országos Beruházási Társasághoz (CNI) nyújtják majd be. Az utóbbi esetében máris átszámolták a költségeket. Az oktatási intézményeket felújító cégek egy hónap haladékot adtak, utána felmondanak. A polgármester szerint míg a hazai támogatású munkálatok árkülönbözetét fedezi a kormány, addig az uniós támogatásúakra egyelőre nincs megoldás, az újraszámított és drágább kivitelezésű tenderekre nem lesz jelentkező. Az előállt helyzet miatt a folyamatban levő kisebb munkálatok befejezésének határideje fél, míg a nagyobbaké akár egy évvel is eltolódhat. 

A Maros Megyei Tanácsnak több folyamatban levő projektje is van, amelyeknek egy részét uniós pályázatokból, másik részét saját költségvetésből vagy állami támogatással valósítják meg. Ezért az üggyel kapcsolatban kikértük a véleményét Péter Ferencnek, a Maros Megyei Tanács elnökének is, aki a következőket nyilatkozta: „Kétségtelen, hogy jó a kezdeményezés, de ez hosszú folyamat, amelynek hatásait, következményeit egyelőre nem lehet felmérni. Egyszer látnunk kell, hogy milyen megvalósítási fázisban vannak a folyó munkálataink, mekkora rész van kész, és mi az, ami még hátramaradt a megvalósításból. Amennyiben a kivitelezőcég szükségesnek tartja a költségek módosítását, akkor ezt igényelnie kell a megyei tanácstól, megfelelő indoklással ellátott dokumentációval. Ezt követően a megyei tanács szakhatóságai átvizsgálják ezt az iratcsomót, összevetik a statisztikai hivatal által megállapított hivatalos ármódosulással, és ha indokoltnak tartják a szerződés-kiegészítést, akkor előkészítik a tanácsi határozatot, amelyet majd a megyei önkormányzati képviselőknek kell jóváhagyniuk” – tegyük hozzá: ugyanez az eljárás vonatkozik a helyi önkormányzatokra is. 

(Folytatás a szerdai lapszámunkban)