Kopjafa a városalapítónak

A szovátai Medve-tó a világ egyetlen természetes tava, melynek születési idejét szinte percnyi pontossággal ismerjük. 1875. május 27-én délelőtt 11 órakor kezdődött a kialakulási folyamata, egy felhőszakadás okozta víznyelő-elzáródással.

A szovátai Medve-tó a világ egyetlen természetes tava, melynek születési idejét szinte percnyi pontossággal ismerjük. 1875. május 27-én délelőtt 11 órakor kezdődött a kialakulási folyamata, egy felhőszakadás okozta víznyelő-elzáródással. Születése után közel másfél évtizedig senki sem tulajdonított különösebb jelentőséget az évről évre folyamatosan melegedő csodatónak. Sófalvi Illyés Lajos volt az első, aki felismerte az új tóban rejlő gazdasági lehetőségeket és megalapította a Medve-tóra épülő Felső-Szovátafürdőt. A heliotermikus csodató pár év alatt Magyarország legnépszerűbb és Európa egyik legismertebb fürdőhelyévé tette Szovátát. Az általa felépített Felső-Szovátafürdő a két háború között Románia legismertebb üdülőhelyének számított. A Sófalvi Illyés Lajos által létrehozott neves fürdőnek köszönhetően indult el Szováta a várossá fejlődés útján.

Nem sokáig örülhetett S. Illyés Lajos Európa-hírű fürdőjének. A nagy háborút követően, a magyar és zsidó vállalkozókra nehezedő hatalmas nyomás éveiben nem tudta felújítani a háborús károkat szenvedett fürdőjét, kénytelen eladni azt az új hatalom képviselőinek. Élete utolsó éveit a székesi kúriában töltötte. 1926. február 5-én temették el Székesen, az évszázados gesztenyefák árnyékába, a Bercsényi és Illyés ősök kis temetőkertjébe. A kommunista hatalomátvétel után családja is kénytelen elköltözni az ősi udvarházból, szétszóródva a nagyvilágba. Emléke az általa várossá tett Szovátán is lassan feledésbe merült. Fél évszázadon át említeni sem volt szabad nagyjaink nevét. A kis temetőkertet, a fürdőalapító jeltelen, gondozatlan sírját is áthatolhatatlan sűrű bozót lepte be.

A kopjafaállítás története pontosan egy évvel ezelőtt kezdődött. Átyin Andrea Kata, a Barangoló című tévésorozat szerkesztője és Ábrahám Szilárd operatőr, halottak napja előtt felkeresve a Sóvidék legjelentősebb személyiségeinek sírját, eljutottak Székesre is, ahol gyertyát gyújtottak a fürdőalapító bozóttal benőtt nyughelyén. A nyár folyamán Sófalvi Illyés Lajos Magyarországon élő leszármazottai, dédunokák, ükunokák, szépunokák – a Szabó család – meglátogatták Szovátát, ahol alkalmuk volt a Székesen készült kisfilmet megtekinteni. Ekkor jött az elhatározás: kopjafát állítanak a fürdőalapító mindaddig jeltelen sírhantján.

A kopjafa elkészítésével a Szovátán élő Vass Sándor faragóművészt bízták meg. A jeles alkotó nemcsak esztétikailag kifogásolhatatlan, csodaszép munkáiról nevezetes. Felkutatta az ősi székely kopjafák szimbólumainak jelentését, melyek alapján a régi időkben többet meg lehetett tudni az elhunytról, mint egy mohos sírkő elmosódott betűiből. (Sajnos a mai kopjafafaragók közül csak kevesen ismerik ezt az ősi jelvilágot. Pl. Tamási Áron sírján is egy református nő kopjafája áll!) Vass Sándor igen kitett magáért a jeles ember emlékoszlopának elkészítése során. A három méter magas kopjafa tetején a gömb és a kehely jelzi, hogy református férfi sírja előtt állunk. Fentről lefelé olvasva a kopjafát, régi vallásunk és őskeresztény szimbólumaink sorát láthatjuk: molnárgombot, az égi és a földi világ egységének jelét, az ősi székely napszimbólumot, a Jézus-jel és az András-kereszt együttesében.

A kopjafa elkészült, viszont hátravolt még egy igen nehéz feladat. Hogyan juttassák el a súlyos cserefa oszlopot a vas tartószerkezetet, a felállításhoz szükséges kavicsot, cementet és tartálynyi vizet a Székes fölötti hegyélen levő temetőkertbe?

A segítség a legnagyobb székely közbirtok, a hajdani Ősmarosszék havasbirtokossága utódjától a szovátai Maros Közbirtokosságtól és annak vezetőjétől, Birtók György hasvasgazda részéről jött, aki azzal (is) vált régiónk egyik legismertebb, legnépszerűbb személyiségévé, hogy a román jogtörténetben páratlan módon, a közbirtoknak a 127 székely település ősi tulajdonjogába való visszaszerzésénél még a bírósági végrehajtót is beperelte!

Birtók Györgynek és kemény munkához szokott csapatának – kiegészülve a hozzájuk csatlakozó Kali Csaba székesi egyházgondnokkal és Orbán Lehel falufelelőssel – még egy óra sem kellett az ősi sírhantokat borító bozót kivágásához, a terület megtisztításához és a kopjafa betontalapzatba állításához! Mindezt délután, a ledolgozott nyolcórás munkaidő után, szabadidejük feláldozásával tették, így méltók arra, hogy az ő nevük – Kulcsár Lajos, Lázár Boldizsár, Katona Benjámin, Birta Szabolcs és Rostás Gergely – is bekerüljön a krónikákba.