A héten a koronavírusos fertőzések számának tekintetében szép hazánknak sikerült megelőznie a több mint másfél milliárdos lélekszámú Kínát, és az enyhülés jeleit közelről sem mutató járványhelyzet gondolkodóba ejtette a nagy pártok koronás fejeit. A kormány a hagyományos iskolakezdést halasztaná, az ellenzék meg a választásokat. A gyengeségüket próbálják leplezni a járványhelyzettel, de kevés sikerrel.
A kormány még nem mondta ki nyíltan, hogy el kell halasztani az iskolák megnyitását, de a napokban tett erre utaló nyilatkozatok alapján úgy tűnik, a felelősöknek megjön a jobbik esze, és belátják, ebben a helyzetben őrültség a nyitás. Betarthatatlan szabályokat írni már megtanultak, így papíron a felelősséget le tudnák magukról rázni, de ha a jelenleginél is tovább romlik a járványhelyzet, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Jól semmiképpen nem tudnak kijönni a helyzetből, mert ha halasztják a nyitást, menthetetlenül kiderül, hogy az online oktatásra való felkészülésben – aminek szükségességére lehetett számítani – gyakorlatilag egész nyáron szinte semmit nem tettek. De ezt könnyebb kimagyarázni, mint esetleg azzal szembesülni, hogy teljesen összeomlik az egészségügyi rendszer egy felelőtlen nyitás következményeként.
A túloldalon meg – szintén a vírushelyzet kapcsán – a választásokat halasztaná el a bizalmatlansági indítvány kabaréjába már a hivatalos pártvezérré válásának másnapján belebukott szocdem vezér. Érthetően, mert noha pár renitens honatya kizárásával igyekezett menteni a mundér becsületét, azért világos, hogy ha a szavazás napján az indítvány aláírói sincsenek mind jelen a teremben, akkor a kongresszuson elsöprő fölénnyel megszerzett pártelnöki kinevezés mögött sem tekintély, sem hatalom nincs. És ez a szocik szavazóinak is világos, az új közvélemény-kutatási adatok szerint nem tudtak a mélypontról felemelkedni.
Ebben a helyzetben valószínűleg elhalasztják a becsengetést, és megtartják a választásokat. Ez áll most érdekében a kormánynak, neki a hatalom a fontos, az pedig, hogy a diákok rendben kezdhessék meg az új tanévet, vagy hogy hány ember életébe kerülhet ebben a járványhelyzetben a választások megtartása, számára csak sokadrangú kérdés. A választónak meg sovány vigasz egy harmatgyenge kormány és a még nála is gyengébb ellenzék szánalmas birkózását nézni, miközben az eseményeket a vírus irányítja. Jobb helyeken a döntéshozók kezelik a járványhelyzetet és a gazdasági krízist, nálunk most a vírus kormányoz, majd át fogja adni a hatalmat a gazdasági válságnak, és mindezekhez a politikum csak asszisztál.
