Helytálló Klaus Johannis kijelentése, miszerint az egészségügyi alkalmazottak bérének növelése nem állítja meg az orvosok, nővérek kivándorlását. Immár az államfő is kimondta azt, amit az orvosok, szakmai testületek már régen hangoztatnak: nemcsak a jövedelem a fontos, hanem a munkafeltételek, a jogszabályi keret, az érvényesülési lehetőségek is.
Egyetérthetünk abban az államelnökkel, hogy 20 vagy 50 százalékos béremelés nem tartja itthon azt az orvost, aki az Egyesült Királyságban a jelenlegi bérének sokszorosáért dolgozhat kiváló munkakörülmények között, és eldöntötte, hogy kilép az egyik legkorruptabb egészségügyi rendszerből. A fent említett mértékű fizetésemelés arról sem győzi meg azt az orvost, akinek jövedelme jelentős hányadát eddig is a paraszolvencia tette ki, hogy a továbbiakban lemondjon a hálapénzről. Márpedig az állam képtelen európai viszonylatban versenyképes jövedelmet biztosítani az állami egészségügyi alkalmazottaknak, képtelen rendet teremteni az egészségügyi rendszerben, átláthatóbbá, hatékonyabbá tenni azt.
Az államfő szerint kevés a pénz a rendszerben, és azt is rosszul költik el. Vagyis mielőtt még pénzt öntenek az egészségügy feneketlennek tűnő hordójába, talán el kellene zárni a „csapokat”, amelyeken a közpénz elfolyik. Ez az, amiben, úgy tűnik, nem érdekeltek a beszállítók, forgalmazók, az egészségügy egyes fontos szereplői, ennek számlájára írható, hogy 25 év után is csak egészen bátortalan lépéseket sikerült tenni a korszerű egészségbiztosítási rendszer irányába. Nincs versenyhelyzet, még mindig nem kapott zöld utat a magán egészségbiztosítási rendszer, és kitalálták, hogy jövedelemarányosan „érdemes” befizettetni a lakossággal egészségbiztosítási járulékot (van, aki sokszorosan fizet ugyanazért az egészségügyi szolgáltatásért, amiért a kisebb jövedelmű kevesebbet, és az a bizonyos „szolgáltatás” legtöbbször „keret híján” a kellő időben nem vehető igénybe).
Eltérően a korábbi évektől, amikor az ártámogatott recepteket beváltó patikákra „vadásztunk”, jelenleg is gyógyszertárról gyógyszertárra vándorolva próbáljuk megvásárolni például a szívritmuszavar vagy magas vérnyomás kezelésére alkalmazott olcsó, de létfontosságú orvosságokat, amelyek a szaktárca szakmai döntései nyomán mára már egyszerűen eltűntek a patikákból. Gondok vannak az egészségügyi biztosítotti kártya alkalmazásával, a legújabb terápiák bevezetése évekig eltart, a betegjogok nehezen érvényesülnek, az orvosok, szakszemélyzet megítélése egyre romlik.
Ha igaz, hogy az államfői kijelentések iránymutatóak egy demokráciában, Klaus Johannis nyilatkozata, miszerint korrupciómentes egészségügyi rendszerre, jól fizetett orvosokra, magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokra van szükség Romániában, remélhetőleg nem sikkad el, nem marad csupán egy szakmai értekezleten tett protokollnyilatkozat…
