Korunk – 2012. november
„A széles körű szakmai konszenzus ellenére, amely a Horthy-rendszer jellegével kapcsolatban az 1980-as évekre kialakult, és amely lényegében azóta sem bomlott fel, a public history különböző színterein korántsem uralkodik egyetértés.
„A széles körű szakmai konszenzus ellenére, amely a Horthy-rendszer jellegével kapcsolatban az 1980-as évekre kialakult, és amely lényegében azóta sem bomlott fel, a public history különböző színterein korántsem uralkodik egyetértés. […] A tényszerűségektől elrugaszkodó és a szavakat önkényesen új tartalommal felruházó nézetek a szakmájukat professzionálisan művelő kutatók túlnyomó többségéről mindeddig leperegtek. Ők – mint e szám több tanulmánya is mutatja – arra törekszenek, hogy a regionális és az európai perspektívájú összehasonlítás szempontjait érvényesítve jussanak közelebb a negyedszázados Horthy-korszak jobb megértéséhez, és ennek részeként a kétségkívül antidemokratikus és autoriter, ám ha korlátozottan is, de mégis parlamentáris és plurális politikai rendszer még pontosabb leírásához” – olvasható Romsics Ignác felvezető tanulmányában.
A tartalomból:
ROMSICS IGNÁC • a Horthy-rendszer jellege. Historiográfiai áttekintés
PÜSKI LEVENTE • Magyarország politikai berendezkedése a két világháború között
ZEIDLER MIKLÓS • Magyar revíziós politika a két világháború között
UNGVÁRI KRISZTIÁN • Magyarország II. világháborús szerepvállalása
TOMKA BÉLA • Szociálpolitika Magyarországon a világháborúk korában
HIDVÉGI MÁRIA – VONYÓ TAMÁS • Haza és lemaradás: a nemzeti iparfejlesztés kudarca
UJVÁRY GÁBOR • Pozitív válaszok Trianonra. Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint kulturális politikája
SIPOS BALÁZS • Sajtó, sajtópolitika és nyilvánosság a Horthy-korszakban
TURBUCZ DÁVID • Egy államfői utazás kultikus értelmezése. Horthy Miklós római és bécsi útja 1936. november végén
PAKSA RUDOLF • A szélsőjobboldal a Horthy-korban
