Kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen
Az Európai Bizottság kedden döntött arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indít azon – nemrégiben elfogadott – magyar jogszabályok ügyében, amelyek összhangját az európai uniós bizottság joggal aggályosnak találta.
Az Európai Bizottság kedden döntött arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indít azon – nemrégiben elfogadott – magyar jogszabályok ügyében, amelyek összhangját az európai uniós bizottság joggal aggályosnak találta.
Az európai uniós jogrend szerint a tagállamok feladata, hogy saját jogrendsze-rükön belül biztosítsák a közösségi jog végrehajtását, azaz az irányelvek előírt határidőn belüli átültetését, valamint az uniós jogszabályok megfelelő és pontos alkalmazását. A kötelezettségszegés azt jelenti, hogy valamely tagállam nem vagy nem megfelelően teljesíti a közösségi jogszabályokból fakadó kötelezettségeit. Ez megnyilvánulhat aktív módon, illetve mulasztás formájában, a jogsértő hatóság lehet központi, regionális vagy helyi szintű közigazgatási szerv.
A szerződések értelmében az Európai Bizottság felel a közösségi jog helyes alkalmazásának biztosításáért, így ha egy tagállam nem tartja tiszteletben a közösségi jogszabályokat, a bizottságnak jogában áll lépéseket tenni a jogsértés megszüntetése érdekében. A bizottság szabadon mérlegelheti, indít-e hivatalos jogsértési eljárást, az Európai Bíróság elé terjeszt-e egy adott ügyet és arról is önállóan dönthet, mikor teszi meg ezeket a lépéseket.
Kötelezettségszegés esetén az Európai Bizottság elsőként jogsértési eljárást indíthat, lehetőséget nyújtva a tagállamnak arra, hogy nemzeti jogát önként a közösségi jog követelményeihez igazítsa. Ezt a több lépésből álló eljárást megelőzheti információgyűjtési vagy vizsgálati szakasz.
A bírósági eljárást megelőző eljárás első lépéseként a bizottság „hivatalos figyelmeztető levelet” küld a tagállamnak, amelyben felkéri, hogy adott határidőn – rendszerint két hónapon – belül tegye meg észrevételeit a közösségi jog alkalmazásával kapcsolatos konkrét problémáról.
Ezután a tagállam válaszának (vagy annak elmaradásának) függvényében a bizottság dönthet úgy, hogy úgynevezett „indokolással ellátott véleményt” küld a tagállam számára. Ebben ismertetik a bizottságnak az adott jogsértéssel kapcsolatos álláspontját, összefüggő és részletes leírást adva az indokokról, amelyek alapján a tagállam kötelezettségszegésére következtettek. A dokumentum meghatározza a szükség esetén indítandó bírósági eljárás tárgyát, és tartalmazza azt az időpontot is, ameddig a tagállamnak lehetősége nyílik önként igazodni a közösségi joghoz.
Ha valamely tagállam még ekkor sem tesz eleget az indoklással ellátott véleményben foglaltaknak, következik a bírósági szakasz az Európai Bíróság bevonásával.
