Közel kétszáz kanyarós beteg Maros megyében

• 2016-09-28 13:56:00

• Menyhárt Borbála

Kanyarójárvány ütötte fel a fejét Romániában. Az Egészségügyi Minisztérium által közzétett statisztika alapján Maros megye dobogós helyen áll a megbetegedések számát illetően, 198 eset szerepel a Közegészségügyi Igazgatóság nyilvántartásában. 

Kanyarójárvány ütötte fel a fejét Romániában. Az Egészségügyi Minisztérium által közzétett statisztika alapján Maros megye dobogós helyen áll a megbetegedések számát illetően, 198 eset szerepel a Közegészségügyi Igazgatóság nyilvántartásában. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni a védőoltás beadatásának fontosságát.

Az év első nyolc hónapjában 675 kanyarós megbetegedést regisztráltak Romániában, két gyermek pedig meghalt – közölte az Egészségügyi Minisztérium a múlt héten szerdán közzétett sajtóközleményében. Egy harmadik halálesetről is azt gyanítják, hogy kanyaró miatt következett be, ám ezt akkor még nem erősítették meg.

Az Egészségügyi Minisztérium közleményében riasztónak nevezte a kanyarós esetek számának ilyen méretű megnövekedését, ugyanis 2015-ben mindössze hét eset fordult elő, és egyetlen halálesetet sem regisztráltak. A szaktárca elítélte a „felelőtlen oltásellenes kampányokat”, amelyeknek a következménye a kialakult járvány. A közlemény szerint az elmúlt két évben nem volt gond az úgynevezett ROR, azaz mumpsz, kanyaró, rózsahimlő ellen védelmet nyújtó oltás biztosításával. Az elhunyt gyerekek egyévesnél kisebbek voltak, tehát még nem kapták meg az oltást, viszont ha a környezetükben mindenki be lett volna oltva, akkor az úgynevezett nyájimmunitás megvédhette volna őket – áll a közleményben. Ugyanakkor azt javasolják, a járvány miatt a problémás övezetekben a gyerekeket oltsák be már 7 hónapos korban, majd 1 éves korban újra. A szeptember 21-i statisztika alapján a kanyarós esetek területi eloszlása a következőképpen alakult: Beszterce-Naszód és Kolozs megye határán 219 eset, Maros megyében 145 eset, Arad megyében 113 eset (két halálos kimenetelű), Temes megyében 71 eset, Suceava megyében 27 eset, Brassó megyében 33 eset, Szilágy megyében 7 eset, Hunyad megyében 14 eset, Krassó-Szörény megyében 13 eset, a többi megyében pedig egy-két esetet jegyeztek.

A kanyaró elleni vakcina beadását az utóbbi években kezdték tömegesen megtagadni a szülők egyes ellenkampányok, és az interneten terjengő, sok esetben félrevezető információk hatására. Így a kanyaró ellen beoltott gyerekek aránya 80 százalék alá csökkent Romániában. Míg Magyarországon kötelező a gyermekek védőoltással való immunizálása, a romániai gyakorlatban csupán ajánlásról beszélünk, azaz a szülő dönti el, hogy beadatja gyermekének a vakcinát vagy sem.

198 betegből kettő volt beoltva

Az országos statisztika alapján tehát Maros megye az élvonalban áll, ami a kanyarós esetek számát illeti. A megyei helyzetképről, valamint az oltások jelentőségéről dr. Márialaki Ella, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság járványügyi osztályának a programfelelőse nyilatkozott lapunknak.

– Jelenleg Maros megyében hány kanyarós beteg szerepel a nyilvántartásban?

– Maros megyében az utolsó kanyarójárvány 2011-2012-ben volt, akkor 316 esetet regisztráltunk. Ebben az évben májusban jelent meg az első eset, és szeptember 26-ig 198 esetet vettünk nyilvántartásba.

A beteg gyerekek nagy százaléka 2-4 év közötti, illetve olyanok is vannak közöttük, akik még nem töltötték be az egy évet, így még nem kapták meg a védőoltást. Az oltási naptár szerint a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltóanyagot egyéves korban kapják meg a gyerekek, és ötéves korban megismétlik. A most megbetegedett gyerekeket nem oltották be az oltási naptár által előírt időszakban. Ennek több oka van, vagy olyan gyerekekről van szó, akik nincsenek feliratkozva családorvoshoz, vagy nem tartózkodnak állandó jelleggel a lakhelyükön, de az is előfordul, hogy a szülők nem viszik el őket oltani.

– Van olyan gyerek is, aki megkapta a védőoltást, mégis megbetegedett?

– Jelenleg két esetünk van, akik egyéves korban megkapták ugyan a védőoltást, mégis megbetegedtek. Tudni kell, hogy az oltás nem nyújt százszázalékos védelmet, általában 98 százalékban véd, a gyerek egészségi állapotától, immunrendszerétől függ, hogy megfertőződik-e. Viszont ha meg is betegszik, annak ellenére, hogy megkapta a védőoltást, a betegség lefolyása sokkal könnyebb és szövődménymentes. A szövődmények vezetnek halálesethez, a leggyakoribb szövődmények a kanyaró esetében a tüdőgyulladás, középfülgyulladás, ritkábban idegrendszeri problémák is felléphetnek.

– Miért van szükség az újraoltásra? Meddig nyújt védelmet az oltóanyag?

– Az oltóanyag körülbelül 10 évig biztosít védelmet. Például a magyarországi oltási naptár szerint a kanyarót megelőző oltás első dózisát egyéves korra, a második dózist pedig 10 éves korra időzítik, nálunk az elsőt egyévesen, a másodikat ötéves korban kapják a gyerekek.

– Jelen körülmények között szóba került az előre hozott oltás…

– A metodológia szerint abban az esetben, ha valahol góc van, a gócban lehet oltani már 7 hónapos kor után. De ebben az esetben az oltást egyéves korban meg kell ismételni, majd 5 éves korban újra. Tehát gyakorlatilag három dózist kap a gyerek. De fontos, hogy ez nem általános érvényű rendelkezés, hanem kizárólag a gócokra érvényes, azaz egy olyan kis közösségre, ahol megjelent a betegség. Tegyük fel egy családban vagy egy bölcsődében.

– Milyen a kanyaró lefolyása?

– A kanyaró heveny fertőző megbetegedés, magas lázzal kezdődik, jellemzői a hurutos tünetek, a kötőhártya-gyulladás, az orrnyálkahártya-gyulladás, száraz köhögés, és az ötödik-hatodik napon megjelennek a kiütések. Először a fül mögött, később az arcon, a mellkason és a végtagokon. A kiütés jellegzetes, lencse nagyságú, kezdetben rózsaszín, később vörös elszíneződést kap és összefolyik. A betegség lefolyása általában nem súlyos, két-három hetet tart, és az első szakaszban a legnagyobb a fertőzés veszélye. Cseppfertőzéssel terjed. Az a legfontosabb, hogy a gyerek a megfelelő időben kapja meg a védőoltást. A ROR oltóanyagból nem volt hiány.

– Országszerte csökkent az utóbbi években a beoltott gyerekek aránya, sok szülő utasítja vissza a vakcinát. Maros megyében is tapasztalható ez a jelenség?

– Amióta vannak a védőoltások, Európa-szerte nem jellemzőek a járványos megbetegedések, és azt gondolom, ezért is nem tulajdonítanak jelentőséget a védőoltásnak a szülők. De ha a gyerekeket nem oltatják be, a járványok újra felütik a fejüket. Nálunk, Maros megyében is előfordul, hogy a szülő visszautasítja az oltást, viszont a fő gond az, hogy sok gyerek nincs is feliratkozva családorvoshoz, nincs állandó lakhelyük, a szülők nem viszik oltani a gyerekeket. Maros megyében 85-88 százalék a beoltottsági arány, az előző évekhez viszonyítva csökkent, hiszen egykor 90 százalék fölött volt. Kialakult a fogékony gyerekek csoportja, és ezért jelentkezik most járványszerűen a kanyaró.

– A védőoltást ellenzők közül sokan azt állítják, hogy a kanyaró elleni vakcina hozzájárul az autizmus kialakulásához. Van-e ennek bármiféle valós alapja?

– 1998-ban egy híres orvosi lap, a Lancet megjelentetett egy cikket, amit egy orvos közölt, és abban azt állította, hogy összefüggés van a kanyaró, a mumpsz, a rózsahimlő elleni védőoltás és az autizmus között. Az orvos, aki ezt állította, 12 gyereket vizsgált meg, és erre alapozta a feltevését. Ezt követően számos tanulmány látott napvilágot, több millió gyereket vontak be a kutatásokba, és nem tudták tudományosan alátámasztani ezt az állítást, nem találtak összefüggést a védőoltás és az autizmus között. Az orvosi lap 2004-ben visszavonta a cikket, elnézést kért a megjelentetésért, és az orvostól megvonták a praxis jogát.