Közigazgatási és ökumenikus egyházzene szak indul magyar nyelven

Miközben növelte a romániai felsőoktatás tandíjmentes helyeinek számát, a közoktatási minisztérium a rangsorban az első helyen álló egyetemeknek kevesebb államilag támogatott helyet biztosított. A csökkentések következtében a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen a 2018–19-es tanévre a 244 alapképzési programon 4958 tandíjmentes (1093 magyar tannyelvű), a 222 mesterképzési programon 3382 tandíjmentes (482 magyar tannyelvű) helyet hirdet meg – hangzott el Soós Anna rektorhelyettes, a BBTE magyar tagozatát vezető egyetemi docens május 22-i sajtótájékoztatóján. 

A helyek csökkentése ellenére jó hírnek számít, hogy az októberben kezdődő tanévtől az egyetem magyar alap- és mesterképzést indít közigazgatás, közkapcsolatok szakon – erősítette meg a hírt Markó Bálint rektorhelyettes. A nyári felvételi vizsgán az alapképzésben tíz államilag támogatott (és tíz tandíjas) helyre várják a felvételizőket, a mesterin hat támogatott (és tíz tandíjköteles) helyet hirdetnek meg. A magiszteri képzésen induló új szakok között van a magyar nyelvű ökumenikus egyházzene szak a Református Tanárképző Karon. 

A minisztérium döntése alapján az egyetemen meghirdetett tandíjmentes helyek közül 60-ra a roma diákok, 161 helyre a vidéki középiskolák végzettjei, 168 helyre a határon túli román nemzetiségű tanulók kérhetik a felvételüket. Az alapképzésen a tandíjmentes helyek mellett 9.300 tandíjköteles és 2.650 távoktatási és csökkentett látogatású helyre várják a jelentkezőket, mesterképzésen 6.600 tandíjköteles és 900 csökkentett látogatási idejű helyre lehet jelentkezni.

A sajtótájékoztatót megelőzően, a 13. országos tantárgyverseny alkalmával Marosvásárhelyen beszélgettem dr. Soós Anna egyetemi docenssel, a BBTE Magyar Tagozatának vezetőjével.

– Nagyon furcsa, és józan ésszel megmagyarázhatatlan, hogy a nemzetközileg legjobbnak tartott romániai felsőoktatási intézményben, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen csökkentették az államilag támogatott helyek számát. Mi van az intézkedés hátterében?

– Számunkra is megmagyarázhatatlan, hogyan lehet egy olyan algoritmust kitalálni, ami a nemzetközileg jó helyezést elérő felsőoktatási intézményeket sújtja, vagyis ezeken jelent meg kevesebb tandíjmentes hely. Egyetemünkön elsősorban a mesteri és a doktori képzést érinti, a mesterin 200-zal, a doktorin 42-vel kaptunk kevesebb helyet, az alapképzésben 29-cel. A minisztérium elképzelése más gondot is felvet, azt például, hogy helyeket juttat a vidéki középiskolák végzettjeinek.

– A magyar középiskolák tantárgyversenye azt igazolja, hogy a vidéki iskolák végzettjei is lehetnek sikeresek, ha lelkiismeretes pedagógus tanítja őket. Hol vannak faluhelyen magyar tannyelvű középiskolák?

– Székelyhidat, Tölgyest, Gyimesfelsőlokot említhetem. Nagyon jó dolog, hogy a minisztérium támogatja a hátrányos helyzetben levő diákokat, akiket véleményem szerint azzal segíthetnének hatékonyabban, ha ösztöndíjat biztosítanának számukra. A külön hellyel azt érjük el, hogy egy olyan szakon, ahol például nyolcas az utolsó bejutási átlag, ha a kedvezményezett vidéki diák eléri az átmenő jegyet, és bejut, már az első vizsgákon kiderül, hogy nem tudja állni a versenyt, és előbb-utóbb kiesik. Más módszerekkel kellene támogatni a falusi oktatást. Hat éve kínlódunk az egyetemünkön, hogy engedélyezzék a két párhuzamos szakot, így egy falusi iskolában elegendő órája lenne a pedagógusnak, nem kellene egyik faluból a másikba rohangálnia, és több ideje maradna a tanítványaival foglalkozni, minőségi felkészítést biztosítani számukra. 

– A diákok többségét, akik kiemelkedő eredményt érnek el az általános iskolában, a szülők és a pedagógusok általában a jó hírű városi iskolákba irányítják.

– Aki nem engedheti meg, azoknak kellene az ösztöndíjat biztosítani, hogy a saját erejéből jusson be, ne ilyen módszerrel, ami hajdanvolt időkre emlékeztet, amikor például megszabták, hogy a munkás-paraszt származású fiataloknak előnye van. 

– A tandíjmentes helyek csökkentésére vonatkozó tanügyminiszteri rendeletet többen is megtámadták.

– Igazából a BBTE, a bukaresti, temesvári és iaşi-i egyetemmel közösen pingpongozunk a közoktatási minisztériummal, amely egyre újabb vádakat talált ki ellenünk, mi megcáfoltuk, a nagy egyetemek diákszövetségei japán sztrájkba kezdtek, hasonlóképpen a bukaresti és egyetemünk tanári közössége is. A miniszter reakciója az volt, hogy a diákképviselőket hívatta magához, és minket azzal vádolt meg, hogy a mesteri képzés másodévén 500 helyet nem osztottunk ki, ugyanis 500 fizetős hallgatónk van a másodéven. A miniszter csak azt felejtette el, hogy távoktatásban részt vevő hallgatókról van szó, akik nem tölthetnek be ingyenes helyet, akik már elhasználták a négy ingyenes félévet. Mivel ezt a háttér-információt nem tudták a hallgatók, válaszolni sem volt módjuk. Mi pedig írtuk a következő levelet, hogy megcáfoljuk a tárcavezető által mondottakat, majd a következő lépésben kértük a tárcavezető lemondását. 

Eközben elégtételt jelent számunkra, hogy a nemzetközi rangsor elején maradtunk, és Közép-Európából és Magyarországról is mindössze két egyetem van előttünk. A világranglistán is a romániai egyetemek közül mi vagyunk az elsők, csak jóval hátrább, hiszen világszerte sok egyetemen folyik minőségi oktatás. Amikor a rangsorról esik szó, azt próbáljuk hangsúlyozni, nem mindegy, hogy egy egyetem mennyi pénzből ér el a miénkhez hasonló teljesítményt. A sanghaji ranglistán az 500. egyetemnek is tízszer akkora a költségvetése, mint a miénk, amely a 45.000 hallgatóval nem számít kicsi felsőoktatási intézménynek. A romániai rangsorban az elsők, az 53-as listán a 17., a világranglistán a 600-800 közötti csoportban helyezkedünk el. 

– Visszatérve az egyetem kezdeményezéséhez, ami tulajdonképpen egy jól bevált módszerhez való visszatérést jelentene, ha egy bölcsészhallgató megbír két szakot, akkor miért nem lehet a többi szakon is visszavezetni? 

– Az alapképzést jelentő három év a két szak elsajátítására kevés, ezért kértünk négy évet, és a különböző társításokat, például a matematikát informatikával vagy fizikával társítva. Hat éve küszködünk, eredmény nélkül.

– Miért utasítják el?

– Az első indok az volt, hogy nincsen rá szükség, a tanfelügyelőségek segítségével végzett felméréseink azonban kimutatták azokat a társításokat, amelyekre szükség lenne. Ennek ellenére az egymást követő miniszterek húzzák az időt, mert az átképzések nagyon jó üzletet jelentenek.

– Köszönöm szépen.