Közös menekültügyi politikát sürgetett az Európai Unió számára az Európai Bizottság belügyi biztosa.
Közös menekültügyi politikát sürgetett az Európai Unió számára az Európai Bizottság belügyi biztosa.
A svéd Cecilia Malmström a Der Tagesspiegel című berlini napilap csütörtöki számában megjelent írásában hangsúlyozta, hogy a menekültekkel kapcsolatosan Európában mielőbb egységes szabályozásra lenne szükség. Pontosan 60 évvel ezelőtt lépett életbe az ENSZ Menekültügyi Egyezménye, és kereken 10 év telt el azóta, hogy az Európai Unió a közös menekültügyi politikát célként tűzte ki – emlékeztetett.
Cecilia Malström megjegyezte, hogy az unió állam- és kormányfői június végén tartott csúcstalálkozójukon megállapodtak abban: legkésőbb 2012 végéig közös európai menekültügyi rendszert dolgoznak ki. Utalt arra, hogy erre több szempontból is megérett az idő. 2010-ben összesen 257 800 menekültkérelmet regisztráltak Európában, és ezek kilencven százalékát mindössze 10 ország – köztük Franciaország, Németország, Svédország, Belgium, Nagy-Britannia és Lengyelország dolgozta fel. A biztos úgy értékelte, hogy mindez olyan egyenlőtlen tehermegosztást tükröz, ami nem felel meg az európai szolidaritás szellemének.
A svéd politikus a közös menekültügyi politika halaszthatatlan kialakításának második okaként említette azt, hogy a jelenleg érvényben lévő rendszer a menedéket keresők számára egyfajta „szörnyűséges szerencsejátékká” vált. A kérelmek feldolgozásának időtartama, valamint a nemzetközi védelem esélyei tagországok szerint különbözőek – magyarázta. Példaként hozta fel, hogy míg 2009-ben 82 százalék volt az esélye annak, hogy egy iraki Franciaországban menedékjogot kap, Görögországban ugyanez az esély 2 százalékos volt. Ezeket a különbségeket a biztos elfogadhatatlannak nevezte. Annak a nézetnek adott hangot, hogy csakis a kérelmek feldolgozásával kapcsolatos egységes szabályozások, valamint az egységes befogadási feltételek segíthetik elő a menedékért folyamodók igazságos elosztását, illetve azoknak a tagországoknak a tehermentesítését, amelyek mostanáig oroszlánrészt vállaltak a menekültek befogadásában.
A belügyi biztos felhívta a figyelmet arra is: mielőbb megállapodásra lenne szükség azzal kapcsolatban, hogy a menekültek vállalhatnak-e munkát vagy nem az adott országban. Úgy értékelte, hogy a munkavállalás ügye olyan kérdés, amely befolyásolhatja, hogy a menedéket kérők melyik tagállamhoz fordulnak.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
