Különleges ellenőrzési forma az orvosin

Szummatív vizsgák

A koronavírus-járvány nagymértékben befolyásolta a vizsgáztatás folyamatát. A legtöbb egyetemen online vizsgáztak, azonban a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem másképp döntött. A felsőoktatási intézmény tanulói egy nap alatt fognak vizsgázni a teljes félévi tananyagból. Minden évfolyam és minden tantárgy esetében eltér a kérdések száma. A tantárgyaknál az befolyásolja a kérdések számát, hogy hány kreditesek. Az egyetem diákjai petíciót is írtak, hogy módosítsák a vizsgázási formát, azonban a szenátus nem változtatta meg a döntését. A szummatív vizsgákról a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem dékánhelyettesét, dr. Ábrám Zoltánt kérdeztük.

– Hogyan kell elképzelni a szummatív vizsgákat?

– A koronavírus-világjárvány rendkívüli helyzetet szült az oktatásban. Ebből adódóan internetes távoktatásra tért át a tanügy, és az orvosi egyetemen is online zajlottak az órák március végétől. Az online rendszer kapcsán felmerült a kérdés, hogy hogyan lehet vizsgáztatni vagy felvételit tartani, hiszen ezek kiemelkedően fontos tényezők. A marosvásárhelyi orvosi egyetem esetében a fő döntéshozó az egyetem szenátusa, tagjai hozták meg a döntést. Az online vizsgáztatás sokkal relatívabb, mint az on side történő próba, arról nem is beszélve, hogy manapság sajnos az erkölccsel is gond van. Hiszen felmerül a kérdés, hogy valóban csak a saját tudását használja-e a diák, vagy kiegészíti különböző segédeszközökkel. Erre a mai világban, az internet korszakában rengeteg lehetőség van, és ezek könnyebbé teszik a csalást a diákok számára. A vizsgáknak pedig nem csak az a tétje, hogy a diák átmegy-e vagy sem, ennél sokkal nagyobb a tét, mert a diákok lehetnek fizetős vagy ingyenes helyeken, illetve felmerül az ösztöndíj kérdése is. Ennek fényében pedig nem mindegy, hogy egy arra nem érdemes diák különböző segítségekkel jobb jegyet fog elérni, és elveszi valakinek az ösztöndíját vagy a tandíjmentes helyét. Ahol mondjuk 20 diák van, meg lehetett volna szervezni egy online vizsgát, ötösével beosztották volna őket, és a tanár tudta volna követni, hogy mit csinálnak, de 80 diák esetében tesztírás közben a tanár nem tudja követni az összes hallgatót, és ebből kifolyólag nagyon könnyen tudnak különböző forrásokból információt gyűjteni. Ezért hozta azt a hibrid döntést az egyetem szenátusa, hogy az órák, a kollokviumok és a gyakorlati vizsgák legyenek megtartva online, de az alaptantárgyakból az elméleti vizsga egy közös szummatív vizsga keretén belül on side, tehát a hallgató jelenlétében történjen meg. Ezeken a vizsgákon természetesen be kell tartani a járványügyi előírásokat, tehát lázat fognak mérni, megfelelő távolságra helyezik el a diákokat egymástól a termekben, egy ajtón mennek be és egy másikon fognak távozni. Hozzáteszem, hogyha valakiknek láza lesz a vizsga napján, akkor őket egy külön teremben helyezik el, hiszen lehet valakinek láza nem a koronavírus miatt, hanem mert éppen valami rosszat evett, de ezért nem lenne megfelelő eljárás, hogyha kizárnánk a vizsgáról, és megbukna az összes tantárgyból. Ezeket mind átgondolta technikailag az egyetem. A szummatív vizsga tehát azt jelenti, hogy a hallgató egy írásbeli vizsgát tesz le, amelyen változó kérdésszám van az adott tantárgy kreditértékétől függően. Egy kreditre körülbelül 7-8 kérdés jut. A magyar és román tanulók, illetve az adott évfolyamok szériára bontása miatt egy komplex leosztás történik. A vizsgán a tanuló kap egy füzetet, abban szerepel az adott számú kérdés, ezek tömbökben vannak, minden tömb egy tantárgynak felel meg. Ahány tantárgyból vizsgázik, annyi rácsot fog kapni, ezt kell kitöltse, és ezeket fogják kijavítani. Tehát mindegyik rács egy vizsgajegyet jelent. A hallgató elmegy, vizsgázik, és akár öt jegyet is kaphat, ezek nem a végleges jegyek, hiszen a gyakorlati vizsgák is hozzájárulnak a végleges jegyhez. A teszteket számítógéppel fogják javítani, az oktatók kiszámolják a végleges jegyeket annak függvényében, hogy milyen arányban számít az elméleti és a gyakorlati rész.

– A diákok írtak egy petíciót, amelyben azt kérik, hogy online vizsgázhassanak, hiszen a többi romániai orvosi egyetemen is online zajlanak a vizsgák. Mi a helyzet ezzel a kezdeményezéssel?

– A vizsgák szabályozását a szenátus határozta meg, ennek pedig alá kell vesse magát minden diák. Véleményem szerint, mivel megszervezhető – az érettségik is lezajlottak normális körülmények között –, meg kell szervezni. Könnyebb lenne bizonyos szempontból online megtartani, de igazságosabb az on side forma. Nem szeretném bírálni az oktatási rendszert, de például az Egyesült Államokban egy diák rászól a saját társára, hogy ne csaljon, hiszen ő kerül hátrányos helyzetbe, ez Romániában meglátásom szerint nincs így.

– Nem félő az, hogy több olyan diák lesz, aki nem tudja befejezni az adott tanévet, mert nem jön ki az elégséges kreditszámuk?

– Hozott az egyetem egy könnyítést. Ennek értelmében nagyobb kreditszámot át lehet vinni egyik évről a másikra, viszont harmadévről negyedévre nem lehet egy kreditet sem átvinni, ahogy az előző években sem lehetett. Ez azért van, mert az orvosi egyetem nem a bolognai rendszert alkalmazza, tehát nincs különválasztva az alapképzés és a mesteri. A két lépcső az első három év, illetve a második három év. Tehát harmadévről nem mehet át a hallgató negyedévre anélkül, hogy ne teljesítsen, viszont más évfolyamok esetében több kreditet átvihet egyik évről a másikra.

– Mi a helyzet azokkal a tanulókkal, akik ebben a félévben Erasmus-projekten vettek részt?

– Ez tovább bonyolítja a helyzetet. Ezzel pont én foglalkoztam dékánhelyettesként. Körülbelül 50 diákot érint ez a helyzet. Őket megkértük, hogy adjanak be konkrét kérést, hogy miből vizsgáztak és miből nem. Erre azért van szükség, mert más egyetemeken más tantárgyakat hallgatnak, mint amit itthon, hiszen a két rendszer között vannak különbségek, és a diák azt a tantárgyat hallgatja, amiből éppen oktatás és vizsgáztatás van. Az Erasmus-projektben részt vevő diákok teljesen más eloszlás szerint fogják kapni a vizsgatételt. Készítettem táblázatokat, hogy az adott hallgató milyen tantárgyakból fog vizsgázni. Lehet, hogy lesznek olyanok, akik két füzetet és más rácsokat fognak kapni, annak megfelelően, hogy hány kérdést kapnak. Van olyan, aki 200 kérdést fog kapni, de olyan is, aki csak 70-80-at. A teremfelelős pedig ezt is kell felügyelje, hogy az adott diák több vagy kevesebb ideig írhat, hiszen ezt a kérdésszám határozza meg.

– Ki határozta meg a vizsgadátumokat?

– Jelenleg hét kar van, minden dékánátusnak van egy sajátos függetlensége. A szenátus eldöntötte, hogy szummatív vizsga lesz, és mind a diákoknak, mind a szenátusnak érdeke volt, hogy hamar lejárjanak a vizsgák, hiszen nem lehet tudni, hogy mi lesz a jövőben. A végzős diákok szessziója már múlt héten lezajlott. 

– A pótvizsgák milyen rendszerben fognak lezajlani?

– A pótvizsgák is on side rendszerben történnek, de nem lesz szummatív pótvizsga, hiszen az nem lehetséges. Hiszen egy tanulónak lehet egy vagy akár három tantárgyból is elmaradt vizsgája. A pótvizsgák esetében is lényeges az on side jelleg, hiszen ha online lenne, akkor felmerülne az a probléma, hogy sok diák szándékosan pótvizsgára menne, mert azt sokkal könnyebben tudja abszolválni. De szummatív pótvizsga nem lehet, hiszen az egy egyéni helyzet, hogy ki miből fog pótvizsgázni. A pótvizsgák időszakát megadta a dékáni hivatal, és meghatározta az alapvető szabályokat, de ezen felül az illetékes tanszék határozza meg a vizsgát.

Zárásképpen: mint az egyik dékánhelyettes, a magam nevében és az egyetem részéről is nagyon sok sikert kívánok minden vizsgázónak. A lényeg az, hogy mindenki sikeresen essen túl az előtte álló megmérettetésen.