Lakónegyedben szeméttelep???

Meggyesfalvi lakók meglepődve olvasták a helyi magyar és román nyelvű sajtóban azt a hírt, hogy a prefektus és a marosvásárhelyi önkormányzat képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy a lakótelep közelében, Meggyesfalván szeméttelepet létesítenének.

Meggyesfalvi lakók meglepődve olvasták a helyi magyar és román nyelvű sajtóban azt a hírt, hogy a prefektus és a marosvásárhelyi önkormányzat képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy a lakótelep közelében, Meggyesfalván szeméttelepet létesítenének. A hír nem új, jelenlegi polgármesterünk még prefektus volt, amikor előállt ezzel az ötlettel, valamikor az 1990-es évek végén. Abban az időben a meggyesfalvi téglagyár még működött, az agyagbányában folyt a kitermelés, nem lehetett egy jól jövedelmező vállalkozást csak úgy megállítani. Jelenleg a nyersanyaghiány miatt a téglagyár leállt, a gyár bezárt, a telek és az épületek eladók.

A meggyesfalvi lakónegyednek az agyagbányához legközelebb levő tömbházai légvonalban 200 m-re találhatók. Most tessék elképzelni, kedves olvasók, hogy nyáron, 30 fokos melegben egy ideiglenesnek nevezett szeméttelep mekkora illatot képes árasztani. Az illetékesek azt mondják, hogy becsomagolják, de vajon a guberálók nem fogják a csomagokat kibontani, szétszedni? Mi vagy kik biztosítják, hogy a szemét nem lesz kibontva?

Más dolog, amit az illetékesek nem vettek figyelembe: az agyagbánya területén két nagyobb tó található, szinte mindkettőnek a felülete egy-egy hektár, ezeket 2-3 forrás vize táplálja. Az agyagbánya kitermelése idején a téglagyárnak gondot okozott a víz, folyamatosan szivattyúzták. Az egyik forrás száraz évszakban is percenként 1-1,5 liter vizet ad, személyesen ellenőriztem, mivel ott dolgoztam az agyagbányában. Nagy esőzések idején három szivattyú sem bírta kiszívni a beömlő vizet, és volt, amikor a kotrógépek vízben maradtak, csak a kabin teteje látszott ki. Kérdem én, hogy ha ezekbe a tavakba beömlik a szeméttelep nedve – mert biztos, hogy nem lesz lefedve, és az eső áztatni fogja –, akkor milyen illatfelhő lesz ott? Vajon a 200 m-re levő tömbházakban még ki lehet nyitni az ablakokat? Nem fogja a szennyezett víz, ami beáramlik a talajba, megmérgezni a közeli utcák kútjait? A sok rágcsáló, ami a szeméttelepeket ellepi, a közeli tömbházakban fog télen menedéket keresni, ezek nem jelentenek járványveszélyt?

Azt már nem hiszem el, hogy ha ide kezdik hordani a szemetet, akkor a nagy szeméttelep megnyitásakor nem fogják ideszállítani… ez közel van a városhoz, üzemanyagot lehet megspórolni, ha bűzt áraszt, a válasz az lesz, hogy: tessék az ablakokat becsukni!

A vegyi kombinát ammóniafelhője sem káros, ezt állítják az illetékesek, akkor egy kis szemétillat mit árthat? Vajon milyen áron lehet ezután eladni egy tömbházat ebben a negyedben, ha el akar az ember költözni? Sehol a fejlett világban nem építenek 200 m-re a lakóházaktól szeméttelepet, a mi értelmiségi vezetőink ezt nem tudják?

A két tó elég szép helyen van, források táplálják, az egyik tóba valakik évekkel ezelőtt halakat hoztak, azok elszaporodtak, még kilós példányokat is kihalásztak. A tavat benőtte a nád, szárcsa, nádirigó, vadréce fészkel ott, remek kikapcsolódási helyet lehetne ott létrehozni, csak egy kis sétányt kellene kiépíteni padokkal, a másik tóban lehetne csónakázni, adva van a hely tiszta ingyen, olcsón ki lehetne építeni, miért nem lehet ezt így kihasználni?

Virág Sándor