„Lámpás emberek” kitüntetése

Orbán Balázs-díj Tamási Zsolt iskolaigazgatónak

 A „legnagyobb székely” szellemi örökségét továbbvivő személyiségek részesültek a régió egyik legrangosabb elismerésében péntek délután a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. 

„A komaság jegyében” mottóval tavaly októberben zajlott XII. Székelyföld Napok zárómozzanatát, az Orbán Balázs-díj-átadó ünnepséget a járványhelyzet miatt halasztották idén januárra a rendezvénysorozat szervezői, Maros, Hargita és Kovászna megye tanácsai. Ez alkalommal a fiatal nemzedékek lelkes útmutatói, személyes példájukkal emberpróbáló időkben is a szülőföldön való megmaradást hirdető, Székelyföld fejlődését szolgáló pedagógusok vehették át a 2011-ben alapított kitüntetést.

Az ünnep hangulatát a Tiberius vonósnégyes Bartók Béla Erdélyi táncok című művével teremtette meg, ezt követően Kányádi Orsolya és Henn János műsorvezetők köszöntötték a jelenlevőket. A 192 éve született néprajzgyűjtő, történetíró, politikus nevét viselő díj legújabb tulajdonosainak megnevezése előtt Kásler Magda, a Maros Művészegyüttes táncos szólistája udvarhelyszéki népdalt énekelt. Ezt követően Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője adta át az egybegyűlteknek az anyaország üdvözletét. A főkonzul beszéde elején kiemelte: annak, hogy a három székely megye tanácselnökei több mint egy évtizede közösen szervezik a díjátadót, jelzésértékű üzenete van.

– Talán túlzás nélkül állítható, hogy rendkívüli, akár zűrzavarosnak is nevezhető időket élünk. Egy világjárvány immár két éve, hogy felforgatta és megbénította életünket, rég nem tapasztalt ellentétek feszítik a globális politikát, a nyugati kultúrkör pedig végletes megosztottságot eredményező világnézeti válsággal küzd. Mindez komoly kihívás elé állítja társadalmunkat. Ilyenkor még inkább szükségünk van olyan személyiségekre, olyan „lámpás emberekre”, mint a ma kitüntetésben részesülők, akik segítenek az eligazodásban (…) Mert, ahogy az egyes emberek, úgy a nemzetek sorsát sem a vakszerencse, hanem a becsületes munka, a kiváló teljesítmény és az egyetemes értékekhez való ragaszkodás alakítja. (…) Egy pedagógus sosem keresi a dicsőséget, magát nem akarja a többiek fölé emelni, mégis munkájától lett és lesz az egész közösség, az egész Székelyföld erősebb, nagyobb, nemesebb – hangsúlyozta a főkonzul, majd Magyarország kormánya és a maga nevében is gratulált a kitüntetetteknek.

„Legyen kíváncsi a gyermek”

Kovászna megye díjazottját Jakab Imre Barna, a megye tanácsának alelnöke jelentette be.

– Vajon Orbán Balázs, aki ezen a gyönyörű vidéken barangolt, gondolkodott-e azon, hogy miért kék az ég, miért zöld a fű, és miért felfele nőnek a fák, és nem lefele? Ezeken az egyszerű, mégis összetett kérdéseken én kilencedik osztályos koromban kezdtem el gondolkodni, amikor először találkoztam idei díjazottunkkal. Líceumi éveimet egy olyan személyiség kísérte végig, aki tudásszomjjal és önálló gondolkozásmóddal vértezett fel engem és rajtam kívül még több ezer diákot. Dr. Pető Mária fizikus, fizikatanár nélkül egész biztosan nem lettem volna repülőmérnök, és ma nem állnék itt önök előtt – mondta személyes hangvételű beszédében Kovászna megye tanácsának alelnöke, aki a felnövekvő diáknemzedékeknek sok ilyen vérbeli pedagógust kívánt, a kitüntetettnek pedig azt, hogy a szakmai elismerések mellett legyen alkalma hosszú éveken át minél több kíváncsi és lázadó fiatalt tanítani.

Kiss Imre Kovászna megyei tanfelügyelő laudációját Henn János színművész tolmácsolta.

„Minden évben új gyerekek, új kihívások, új kérdések, új dolgok – arra meg válaszolni kell. (…) Nálam ez a legfontosabb: legyen kíváncsi, legyen nyitott a gyermek, mert én arra azonnal reagálok” – hangzott el az erdővidéki születésű tanárnő hitvallása, amit pedagógusként és intézményvezetőként is képvisel. Ezt követően az életpálya egyes állomásai kerültek sorra. 

„A Temesvári Tudományegyetem Természettudományi Karának fizika szakán diplomázott 1986-ban, a tanári fokozatok megszerzése után 2017-ben a fizikai tudományok doktora címet érdemelte ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Doktori Tanácsától. A fizika tudományának művelése mellett a közgazdaságtan is foglalkoztatta: 1999–2002 között a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Vállalatgazdasági Karán tanult menedzsmentet. Pedagógusi pályáját Csíkszentsimonban matematika és fizika szakos tanárként kezdte, majd 1990-től Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban tanított. 2003–2011 között a Református Kollégium megbízott igazgatója és fizikatanára volt, 2018-tól pedig a sepsiszentgyörgyi Tehetséggondozó Központ intézményvezetői feladatkörét látja el.”

A Csutak Vilmos-, Mentor- és Gábor Dénes-díjjal is kitüntetett pedagógus „több szakmai szervezet és testület tagja, folyamatosan tart előadásokat különböző konferenciákon; kutató diákok műhelymunkáját irányítja; részt vesz tankönyvek szerkesztésében, lektorálásában és fordításában is. Diákjait nemcsak az érettségire, hanem több rangos hazai és nemzetközileg is elismert versenyre készíti fel kimagasló sikerrel. (…) A 2012-es CanSat12 ESA-NAROM nemzetközi űrkutatási verseny döntőjéről az általa irányított csapat elsőként jutott ki az országból a világdöntőre. (…) Szakmai felkészültsége mellett hatalmas világ- és emberismerete a titka: Pető Mária tudja, hogy miképpen kell megszerettetni a fizikát, tudja, hogyan válaszolhat a tananyag a mindennapi valóság kérdéseire.”

A díjazott köszönetet mondott a megtiszteltetésért, majd hozzátette, bár ő veszi át, a kitüntetés a diákjait, a Székely Mikó Kollégiumot és városát, Sepsiszentgyörgyöt illeti meg.

A székelyföldi agrárképzés kulcsszereplője

A Hargita megyei díjazottat Borboly Csaba megyei tanácselnök nevezte meg. 

– Mi is lenne Székelyföldből, ha a felnövekvő nemzedékek nem találnák meg a helyüket itthon? A mai díjazottak a székelyföldi gondolkodás magasabb szintre juttatásában vállaltak fontos szerepet. (…) Ebben a munkában Magyar Ferenc derekasan kivette a részét. Nem itt született, nem itt él, de példásan dolgozott az elmúlt évtizedekben Hargita megyéért és a többi székelyföldi megyéért – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke. 

Magyar Ferenc professzor, a gödöllői Szent István Egyetem kancellárja, a székelyföldi felsőfokú és posztgraduális agrároktatás kulcsembere laudációját a méltató, Gáspár Izabella távollétében Kányádi Orsolya olvasta fel.

„…A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány 30 éve áll Székelyföld szolgálatában. (…) Az alapítvány és a vele együttműködő magyar felsőoktatási intézmények munkatársai jelentős szerepet töltöttek be abban a folyamatban, amelynek eredményéül megalakult a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ezen belül pedig a Csíkszeredai Kar. (…) 2012-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával megalakult a Székelyföldi Agrárinnovációs Centrum, amelynek keretében a felsőoktatási programok mellett több sikeres fórumot, gazdalátogatást, gazdaképzést szerveztek. (…) Ennek a folyamatnak egyik fontos alakítója, intézményembere Magyar Ferenc professzor. (…) Szerepe volt többek között a Sapientia EMTE – főleg az agrárszakok – akkreditálásában, a szakképzett oktatók verbuválásában, a posztgraduális – doktori és magiszteri – képzések Csíkszeredában való meghonosításában, valamint a modern oktatási eszközök – az online rendszerek – bevezetésében” – hallhattuk a székelyföldi agrárinnovációs folyamatok elemzésére kutatási és tehetséggondozási programsorozatokat indító, szakmai folyóiratot alapító, Csibában tangazdaságot létrehozó, székelyföldi gazdák számára szakmai fórumokat és külföldi tanulmányokat szervező professzorról, akinek nevéhez fűződik a Kárpát-medencei agrár- és vidékfejlesztési hálózat kialakítása is.

A díjazott a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnak és a gödöllői Szent István Egyetemnek ajánlotta fel a kitüntetést, önmagát pedig „lámpás ember” helyett a székelyföldi és a magyarországi „hídfők” közötti tudásáramlást segítő „hídembernek” nevezte.

Akit ideláncolt a hazaszeretet

Megyénk díjazottját Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök nevezte meg.

– Maros megye idén egy olyan személynek ajánlja fel az Orbán Balázs-díjat, aki pedagógusként és iskolaigazgatóként is megküzdött a kisebbségi megmaradásért és az önálló római katolikus oktatás szervezéséért. Azoknak az erdélyi alkotóknak a sorába tartozik, akik folyamatosan cselekedni próbáltak azért, hogy más legyen a jövőnk Marosvásárhelyen, Székelyföldön, Erdélyben. Megtisztelő, hogy én jelenthetem be, hogy az Orbán Balázs-díj Maros megyei kitüntetettje dr. Tamási Zsolt József történész, egyetemi tanár, pedagógus, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója. 

Dr. Tamási Zsoltot ft. Balla Imre atya, a Keresztelő Szent János plébánia káplánja laudálta.

Ft. Balla Imre a Rákóczi-féle szabadságharc jelmondatával – Istennel a hazáért és a szabadságért – indította ünnepi beszédét.

„Ennek a láthatatlan vezéralapnak a jegyében kötelezte el magát Dr. Tamási Zsolt József” – mondta a méltató, majd az életrajzi adatok, iskolai és egyetemi tanulmányok után a kitüntetett szakmai megvalósításaira tért ki:

„Marosvásárhelyen tanít történelmet és katolikus hittant (2001–2002-ben, majd 2005-től folytatólagosan), közben szemináriumvezető a BBTE Római Katolikus Teológiai Karán, 2001-től óraadó a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, 2008-tól egyháztörténetet tanít a marosvásárhelyi Márton Áron Teológiai Továbbképzőn. 2007-től 2010-ig, illetve 2017-től jelenleg is Bolyai posztdoktori ösztöndíjas kutató az MTA BTK kötelékében. 2007-től az MTA külső köztestületi tagja. 2015-ben kerül az újrainduló Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum élére, amelynek a 2016-ban kezdődő meghurcolása után 2018 augusztusától újra az igazgatója. 2020-tól a marosvásárhelyi önkormányzat iskolákért felelős tanácsosi szerepét is betölti. (…) A különböző szaklapokban megjelenő mintegy 70 szaktanulmány mellett 28 alkalommal jelentek meg írásai különböző gyűjteményes és konferenciakötetekben. Hat önálló kötet szerzője, illetve szerkesztője. Ezek legtöbbjében az 1848/49-es forradalom időszakának erdélyi katolikus vonatkozásaival foglalkozik. Munkásságát 2010-ben az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíjjal, 2011-ben a Keresztény Szó folyóirat szerzői nívódíjjal, 2014-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ezüstfenyő díjjal, 2016-ban az önálló római katolikus oktatás szervezéséért a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége emlékplakettel, 2017-ben Magyarország kormánya Külhoni Magyarságért díjjal ismerte el. 2019-ben megkapta az RMDSZ által alapított Könyv és Gyertya elismerést is. 

A továbbiakban ft. Balla atya a közelmúlt történéseit méltatta.

„Nagy döntés az itthon maradás egy ilyen szellemi tőkével és teherbírással rendelkező értelmiségi számára. Különösen igaz ez, amikor a haza iránti szolgálatkészséget karhatalmi erőkkel próbálják visszaszorítani. (…) Az 1990-es márciusi események kapcsán tömegesen hagyták el a várost a marosvásárhelyi magyarok. A katolikus iskola körüli hercehurca kapcsán is támadhatnak az emberben olyan gondolatok, hogy innen menekülni kell. És mégsem! Dr. Tamási Zsolt itthon marad, és folytatja a küzdelmet, mert a haza és a népe szeretete ideláncolja. (…) Nem helyénvaló, ha nem említjük meg a mögéje felsorakozott emberek százait: a családja tagjait, az iskola diákjait, tanárait, a szülőket, az egyháziakat, az iskola ügyéért imádkozókat, a tenni akaró politikusokat és az erdélyi értelmiséget. Minden elismerés közösségi jellegű is, az egyén győzelme a közösség győzelme is. Az ő személyében együtt örülünk annak, hogy a hit erejével, Istennel épül a mi erdélyi jövőnk!”

Dr. Tamási Zsolt bevallotta, hogy meglepte a kitüntetés, 

– Ez az elismerés valójában annak az ügynek szól, amelynek az élére kerültem – szögezte le a kitüntetett, majd egy érdekes összefüggésről szólt, miszerint az Orbán Balázs-díj alapításának évében, 2011-ben merült fel először egyházmegyei beszélgetés során a katolikus teológiai líceum újraindításának gondolata. 

– A saját szerepem kapcsán elmondhatom, hogy a zene nem az erősségem, éppen ezért nagyon jó, hogy egy óriási „zenekar” vesz körül, aminek valamilyen szinten a karnagya vagyok, aki, ha rosszul int, akkor is jól játszik a zenekar. A tapasztalt kollégák, lelkes tanárok, kitartó szülők, az ügyet támogató marosvásárhelyiek, székelyföldiek, erdélyiek, magyarországiak, egyháziak, diplomaták, politikusok kórusát lehetne itt felsorolni. Nekik köszönhetően van most nálam ez a díj, amit a közösség nevében hálásan átvettem – zárta köszönőbeszédét dr. Tamási Zsolt.

A díjak átadása után a Tiberus vonósnégyes Bartók Három csíkmegyei népdal és Este a székelyeknél című műveit szólaltatta meg, majd a Maros Művészegyüttes kibédi táncokat mutatott be. Az ünnepi együttlét állófogadással zárult.