LÁSZLÓ ROZÁLIA
Kit őriz a szívünk, nem hal meg soha, kit lelkünkben érzünk, nem hagy el soha. Nem múlik el nap most sem nélküled, szívünkben ott van a te helyed.
„Biztos vagyok abban, hogy sem távolság, sem halál, avagy távollét szét nem választhatja azokat, kiket egy lélek éltet, egy szeretet fűz össze.” (Szent Bernát)
Rengeteg idő telt már el nélküled, halkan számolom az éveket. Búsan lehajtom a fejem, itt vagyok, itt állok a sírodnál, Anya, fájó szívvel gyújtom gyertyám. Ma is eljöttem, ahogy azt kilenc éve teszem, itt vagyok újra, és megemlékezem. Amíg a földön élek, a fájdalom megmarad, örökké érezni fogom hiányodat.
Emléked él, és élni fog, míg szívünk e földön dobog. Őrizzük képed, mosolyod, a hangod s minden mozdulatod.
Édesanyám, Isten vigyázzon rád, nyugtasson békében!
Összetört szívünk mély fájdalmával, a hiányérzet örök küzdelmével emlékezünk a szeretett édesanyára,
LÁSZLÓ ROZÁLIÁRA
március 24-én, amikor 9 éve a kegyetlen halál elragadta közülünk.
Emléke legyen áldott, nyugalma csendes!
Emlékét őrzi bánatos lánya, Katalin, valamint szerettei.
(22517-I)
