Leégett a Transilvania kereskedelmi központ

Nem volt tűzvédelmi engedélye

Október 26-án, kedden 16 óra után tűz ütött ki a marosvásárhelyi Raktár utcai Transilvania nagybani lerakat csarnokában. Annak ellenére, hogy az értesítés után néhány perccel nagy erőkkel a helyszínre siettek a tűzoltók, az épület porig égett, benne több mint 60 kereskedő vegyes árujával. A tűz keletkezéséről, az oltásról, illetve a következményekről tartott szerdán sajtótájékoztatót a marosvásárhelyi Horea Katasztrófavédelmi Felügyelőség székhelyén Handrea Călin-Ioan ezredes, főfelügyelő és helyettese, Buhăianu Cristian-Mihai ezredes. 

Az offenzív oltástól a defenzív taktikáig 

A sajtótájékoztatón a katasztrófavédelmi felügyelőség parancsnokai elmondták, hogy a tűz 16.19 órakor keletkezett. A tűzoltókat a 112-es hívószámon értesítették 16.22 órakor, akik mondhatni azonnal, 16.25-kor a helyszínre érkeztek három vízágyúval (ebből egy porhaboltós), két létrás gépkocsival, a feszítővágó járművel és két rohammentővel. Amikor kiértek, az épület mintegy 300 négyzetméteres felülete égett. Három, slagoltóval ellátott csapat behatolt a két oldalsó bejáraton az épületbe, és megkezdte az oltást, azonban a raktárban tárolt igen gyúlékony anyagok (készruha, műanyag, papír, élelmiszer, spray-k stb.) miatt a tűz rohamosan terjedt. Amikor elkezdték az oltást, a mennyezeten mért hőmérséklet 200 Celsius-fok volt, aztán emelkedni kezdett 300 fok fölé. Ahogy fokozatosan meggyúltak a különböző anyagok, mind sűrűbb lett a füst, a tűzoltók nem láttak semmit, védőruhában, oxigénálarccal dolgoztak, végül hőkamerát használtak, hogy azonosítsák a gócpontokat. A helyzetet rontotta, hogy festékeket, alkoholt és egyéb veszélyes anyagokat is tároltak ott, volt amit két méter magas halmokban, ami a lángot a plafonig nyomta. 

Buhăianu Cristian kifejtette, 350 Celsius-fokon mind a betonfödém, mind a tartóoszlopok betonvasa kiterjed, emiatt lepattogzott a vakolat és a fal. Ez jelzés lehet arra, hogy a szerkezet összedől. Ennek köszönhetően sikerült megmenekülniük a mentőknek, ugyanis amikor ezt észrevették, a tűzoltókat kirendelték a csarnokból, és kintről öntözték az épületet. Jól döntöttek, mert nem sokkal ezután a tetőzet egy része beomlott, az oldalfalak kidőltek. Emberáldozat nem volt. Egyetlen kollégájuk sérült meg, akinek megrándult a bokája, ugyanis a sötétben egy aknába lépett. Őt azonnal a sürgősségire szállították, ott elláták, most otthonában gyógyul. 

A defenzív taktika részeként biztosították, hogy a tűz ne terjedjen át a szomszédos épületekre. A raktár közelében nincsenek lakóházak, de fennállt a veszély, hogy akár a vegyi anyagokat is forgalmazó Dafcochimba vagy tanfelszerelést és papírárut tároló szomszédos raktárba is belekapnak a lángok. A helyszínre siető árusok közül volt, aki azzal vádolta a tűzoltókat, hogy hagyják leégni az épületet, és kárba menni a javaikat. Ezzel szemben Handrea Călin-Ioan parancsnok megerősítette, számukra fontos az anyagi javak mentése, de mindenekelőtt az emberek biztonsága, így ki kellett vonni a mentőket a csarnokból. Újságírói kérdésre kifejtették, nem értesítették az esetről a lakosokat a RO-ALERT-en keresztül, mert – bár óriási füstfelhő hagyta el az épületet – nem jelentett veszélyt a lakosságra. Felvették a kapcsolatot a környezetvédelmi ügynökséggel, ahol közölték, 23 óra körül a légszennyezés rövid időre túllépte a megengedett értéket, de tekintettel arra, hogy ez nem tartott sokáig, a légáramlatok pedig nem veszélyeztették a környéken lakókat, és a lakások többségében a hideg miatt csukva voltak az ablakok, nem kellett intézkedni. 

A tűzoltás egyik nehézsége az volt, hogy míg sikerült egy-egy gócponton eloltani a tüzet, több helyen a nagy forróság miatt újra lángra kaptak a tárolt anyagok. Folyamatosan meg kellett oldani a vízellátást, a vízágyúk fogyasztását a közeli kültéri vízcsapokból, valamint a többször forduló tartálykocsikkal biztosították. Az Aquaserv Rt. ez idő alatt megnövelte a fővezetékben a víznyomást, az Azomureş Rt. pedig a tűzoltók rendelkezésére bocsátotta a saját gyártelepén levő tűzoltócsapokat. A tűzoltásban segédkeztek a marosludasi, nagysármási, szászrégeni és nyárádszeredai alakulatok is. Az általuk fedetlenül hagyott területeket Kolozs (egy autó), Szeben (egy), Fehér (egy) és Beszterce-Naszód (két gépkocsival) megyei tűzoltók fedték le. Az utóbbi megyéből az egyik egységet az éjjel egy Nagysármás közelében felgyúlt mikrobuszhoz mozgósították. 

Szerdán délben még dolgoztak a tűzoltók a raktár felületén fel-feltörő lángok eloltásán. Az akcióban több mint 100 tűzoltó, csendőr, rendőr, helyi rendőr, kilenc tűzoltóautó, két létrás autó, két mentő és egy feszítővágó jármű, öt terepjáró (ezekkel szállították a helyszínre a váltást) és a parancsnoki jármű vett részt. 

A feltételezett ok és joghézag 

A tűz miatt a 6000 négyzetméteres csarnokból 4000 négyzetméter porrá égett. 66 kereskedő mintegy 200 raktárhelyiséget bérelt ott, ahol jelenleg felbecsülhetetlen mennyiségű és értékű árut tartott, ami elégett. A kereskedők helyszíni nyilatkozata szerint többnek a raktározási, pénzügyi-könyvelői okiratai, sőt sokuknak a pénze is hamuvá lett. Buhăianu Cristian szerint a tűz feltételezett okaként három lehetőséget vizsgálnak. Számításba kell venni az elektromos fűtőtesteket, melegítőket, a villanyhálózat meghibásodását, hiszen mindegyik raktárrészben volt világítótest, konnektor, illetve a cigarettázást is – az utóbbiért már büntették meg az alkalmazottakat, hogy a meg nem engedett helyen dohányoztak. 

A Népújság arra volt kíváncsi, hogy volt-e a csarnoknak tűzvédelmi engedélye. A kérdésre Handrea Călin-Ioan parancsnok a következőket válaszolta. 

– Tekintettel arra, hogy a csarnok 1990 előtt kereskedelmi lerakatként működött, majd a rendszerváltás után néhány évig is, illetve 1997-től kiskereskedelemmel is foglalkoztak, mivel nem változtatta meg rendeltetését, nem volt engedélye, mert annak idején nem kellett engedélyeztetni (tűzvédelmi szempontok szerint). Hasonló a helyzet az iskolaépületekkel is. Van olyan iskola, ahol egyazon udvaron két épületben zajlik az oktatás. Ha az egyiket az 1970-es években építették, annak idején nem kérték a tűzvédelmi szabályok betartását, csupán néhány aspektust kellett figyelembe vennie a tervezőnek. Utólag változtak a szabályok. Ha most húznak fel egy iskolaépületet, ezt már a 2021-ben érvényes előírások – a most megkövetelt tűzvédelmi szabályok – szerint kell felépíteni. 

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem lehet bezárni az olyan régi épületeket, amelyekre nem lehet alkalmazni a mostani tűzvédelmi szabályokat, a parancsnok azt válaszolta, hogy ez esetben a tevékenységek felfüggesztését szabályozó kormányrendelet a vendéglők, diszkók, klubok esetében alkalmazható (sz.m.: a szigorítás a Colectiv tűzesete után jelent meg), a raktárakra ez nem vonatkozik. Majd hozzáfűzte, más jogi lehetőség nem áll az intézményük rendelkezésére, mivel a raktározást nem tekintik veszélyes tevékenységnek. Ennek ellenére a tűzvédelmi szabályok betartásának elmulasztása miatti felelősség az épület adminisztrátorát vagy tulajdonosát terheli. A Transilvania raktár esetében meg kell vizsgálják, milyen szerződést kötöttek a tulajdonosok a helyiségek bérlőivel, lehet, hogy ezt áthárították a bérlőre. De az épületet így sem kellett engedélyeztetni tűzvédelmi szempontból (nu se impunea autorizarea din punct de vedere PSI). Nem voltak kötelesek tűzoltópalackokat, csapokat elhelyezni az épületben, csak kint, és ezek működtek is. 

A tűzoltók szerint a rendőrség büntetőeljárást kezdeményez. A nyomozás során egy vegyes bizottság elemzi majd a bérleti szerződéseket, illetve a belső térfigyelő kamerák felvételeit, ezek alapján keresik meg a tűz keletkezésének gócpontját. Ezt a helyszínen újra elemzik, és természetesen kihallgatják a szemtanúkat is. A parancsnok elmondta, a helyszínre érkező kollégái beszéltek azzal a személlyel, aki utoljára hagyta el az épületet, és aki elmondta, hogy kikapcsolta a csarnok áramellátását. Arra a kérdésre, hogy a tűzvédelmi szempontból veszélyes anyagok tárolására kellett volna-e engedély, a parancsnok azt válaszolta, tudomásuk szerint nem tároltak ilyeneket, bár voltak gázpalackok, alkoholtartalmú folyadékok, tárolóedények, gyújtók újratöltésére használt, folyékony gázzal töltött kisebb palackok, de „nem hiszik, hogy valaki annyira felelőtlen volt, hogy ilyen helyen butéliákat raktározzon”. 

A tűzoltók szerint az utóbbi időben ez volt az egyik legnehezebb bevetés. Bár nagy az anyagi kár, nem volt különösebb sérülés és emberáldozat. Valószínű, hogy ennek kapcsán országos szinten is ellenőrzéseket tartanak majd a hasonló raktárhelyiségekben, a bevetés módozatát pedig elemzik, és talán példaként más megyebeli kollégáik számára is felhozzák majd. Handrea ezredes sajnálatát fejezte ki azon 66 vállalkozónak, akiknek tönkrement az üzlete, és hozzátette, azon lesznek, hogy minél előbb összeálljon az a jegyzőkönyv, aminek alapján igazolhatják, hogy a tűz martalékává vált a raktáron levő árukészlet, bár tudomása szerint nem sokuknak volt biztosítása. 

Több rendellenesség 

Megkeresésünkre az egyik kereskedő, aki több mint húsz éve forgalmaz termékeket a Transilvania raktárból, elmondta, hogy évek óta jelezték a főbérlőnek az áldatlan állapotokat. Kérték, hogy cseréljék ki a villanyvezetéket, amit ilyenkor télen kénytelenek leterhelni, ugyanis a csarnokban nincs fűtés. Mindig az volt a válasz, hogy „nincs pénz a hálózatfelújításra”. Nem találtak villanyszerelő-karbantartót. Állítólag az őr, aki utoljára hagyta el az épületet, a biztosítéktáblán kikapcsolta az áramellátást, ekkor szikrázott az egyik huzal. A bérlők nagy többségének szeptember óta nem újították meg a bérleti szerződését. Azt rebesgették, hogy a raktár helyébe tömbházat építenek, és a főbérlőknek nem volt érdekük karbantartani a raktárat. A bérlők egy-egy helyiségért havonta több mint 2000 lej bérletet fizettek. A kereskedők azért nem tudtak biztosítást kötni termékeikre tűzvédelmi szempontból, mert az épületnek sem volt engedélye, így a biztosítók nem vállalták az áruért a jótállást. A bérlők többségének minden dokumentuma odalett, hiszen az eredeti raktározási papírokat az ellenőrök miatt a helyszínen kell tartani, tárolni. Sokuknak ez volt a cég székhelye. Nem tudják, hogy miként törlesztik a pénzügynél már lejelentett árukészlet után az áruforgalmi adót. Az egyetlen kiút a cégek felszámolása, a csődhelyzet bejelentése lesz. Ezt azonban csak a hatóságok által kibocsátott jegyzőkönyv alapján lehet elindítani. Sokan, akiknek ez volt az egyetlen megélhetőségük, munkanélküliek lesznek, és a veszteséget nem tudják pótolni. 

A Transilvania raktárhelyiség tulajdonosa az 1992-ben létesített Grosaliment Rt., amelynek egy-egy munkapontja van Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Huszonnyolc évi tevékenység után 2020-ban a cég áruforgalma 1.280.666 lej volt, 120.289 lej nyereséggel zárta az évet, és 12 alkalmazottja volt. Része a Ioan és Viorel Micula testvérek által működtetett Transilvania General Import-Export (TGIE) cégnek, amely az European Drinks cégcsoport tagja.