Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk!

Épített örökségünk

A magyar társadalmi élet és ünneprend egyik hiányossága és adóssága az, hogy talán nincs egy olyan ünnepünk, amikor a magyarság a legnagyobb valós őseiről: Árpád vezérlő nagyfejedelemről, Attila nagyfejedelemről, és az ő történelemformáló szerepükről, továbbá a honfoglalásról és a magyarságot megtartó tetteikről – mint például a pozsonyi csata – emlékezne meg méltósággal az egész nemzet. Az Ősök napja mára olyan összekötő kapoccsá vált, amely az egész Kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja. A Felvidéken és Délvidéken már létrehoztak egy-egy nagyobb szabású rendezvényt. Az idén először rendezték meg az erdélyi Ősök napját, melynek július 9–10. napjain a Kovászna megyei Bölön adott otthont.

Az eseményről a Turán-Székelyföld Hagyományőrző Egyesület elnökét, Kozma Albert unitárius lelkipásztort kérdeztük:

– Mit kell tudni a Turán-Székelyföld Hagyományőrző Egyesületről?

– Erdélyből már tíz éve járnak ki hagyományőrzőink Bugacra, egyik évben az Ősök napjára, a következőben a Kurultaj nagy törzsi gyűlésre. Önálló szervezetként mindenki vitte és bemutatta azt, amit Erdély tud hozzáadni az összmagyar kultúrához. Ahogy teltek az évek, és a hagyományőrző tagok és csapatok száma szaporodott, szükségessé vált egy nagy gyűjtőszervezetre, és megfogalmazódott az a döntés, hogy egy Turán gyűjtőnevet hordozó, az Erdély különböző régióiban és megyéiben önállóan működő csoportokat összefogó nagy szervezetet hozzunk létre.

A Magyar–Turán Szövetség elnökségével már 2018-ban történtek elvi jelentőségű egyeztetések, de az átütő döntés a 2019. évi Ősök napja után született meg. Ugyanebben az évben megszerkesztettük a Turán-Székelyföld Hagyományőrző Egyesület alapszabályát, amelyet a sepsiszentgyörgyi törvényszékre benyújtva 2019 novemberében el is fogadtak.

Az egyesület székhelye a Kovászna megyei Bölön, elnöke én lennék, alelnöke a homoródalmási Deák Rigó Mihály, titkára pedig a csíkdelnei Kosztándi Csaba, mellettük hat alapító és még négy állandó tag végzi munkáját. 

Valójában az egyesület, tagjain keresztül, három megyét föd le: Hargitát, Brassót és Kovásznát. Szimpatizáns, a különféle rendezvényeken csatlakozó tagjaink vannak még Maros megyében, a Bölönben frissen megtartott első erdélyi Ősök napja után immár úgy gondolom, hogy Fehér, Bihar és Temes megyében is.

Egyesületünk elnökségének a tevékenységünket időközben akadályozó vagy bénítani szándékozó járványhelyzet ellenére két nagy rendezvényt sikerült megszerveznie: 2020 júliusában Bölönben a Kurultaj hívogató tábort, valamint 2020 szeptemberében a megalakulás első évfordulójára megrendezett székely törzsi találkozót Székelyszentléleken. 

A Turán-Székelyföld Hagyományőrző Egyesületnek, felszabadulva a járványhelyzet hozta korlátozások és tiltások alól, a Magyar–Turán Szövetséggel egyetértésben, a délvidéki Turán és a felvidéki Turán hagyományőrző szervezetekkel összefogva, előzetes egyeztetések és közös munka eredményeként sikerült végre megszerveznie az első erdélyi Ősök napját Bölönben, mely rendezvény eddig az egyesületünk tevékenységének legnagyobb és legsikeresebb eredménye.

– Mi a rendeltetése az említett szervezetnek?

– A Turán-Székelyföld Hagyományőrző Egyesületnek hiánypótló, egyben az erdélyi hagyományőrző csoportokat egy nagy közös szervezetbe tömörítő szerepe vagy rendeltetése van. Igazi erőt akkor tudunk felmutatni és képviselni Erdélyben, de a Kárpát-medencei magyarság életében és rendezvényein, ha ezeket az ősi örökségünk megőrzése érdekében egy erős egységbe tudjuk összefogni. 

Őseinktől kapott, ránk hagyott épített és szellemi örökségünk megmentése érdekében a Turán-Székelyföld Hagyományőrző Egyesület erre készséggel vállalkozik.

– Honnan jött az ötlet a rendezvény megszervezésére?

– A magyar társadalmi élet és ünneprend egyik hiányossága és adóssága, hogy nincs egy olyan ünnepünk, amikor a magyarság legnagyobb valós őseiről (Árpád vezérlő nagyfejedelem, Attila nagyfejedelem), az ő történelemformáló szerepükről (honfoglalás) és a magyarságot megtartó tetteikről (pozsonyi csata – 907) emlékezik meg méltósággal az egész nemzet. Ezt a korabeli, de napjaink magyar történetírása is megmagyarázhatatlan oknál fogva mellőzte.

Ez a rendezvény már több mint tízéves múltra tekint vissza Magyarországon. 

A Felvidéken és Délvidéken (ez utóbbi esetében a Szabadka melletti Bajsán rendezik meg az idei Ősök napját július 23–24-én) már létrehoztunk egy-egy nagyobb szabású rendezvényt, és most Erdélyben is megfogalmazódott az igény a helyi csapatok részéről, így idén először rendeztük meg az erdélyi Ősök napját a Kovászna megyei Bölönben.

– Miért épp Bölön adott helyet a rendezvénynek?

– Induljunk ki abból, hogy a Turán-Székelyföld Hagyományőrző Egyesület székhelye Bölön. Kezdetektől a mai napig ennek első elnöke Bölön unitárius lelkésze. Ily módon a Magyar–Turán Szövetség háttértámogató szervezete a bölöni unitárius egyházközség lett az elmúlt időszak alatt. Az itt élő emberek felismerték az örökség, a hagyományok ápolásának fontosságát egy olyan világban, amikor lassan minden elveszti értékét, nemcsak a munka, a pénz, a termékek, hanem a kultúra, a történelmi múlt, még az ember is.

Egyházközségünk vezetősége felelősséget érez a múltunk épített és szellemi örökségével szemben. Ilyen megfontolásból és elhatározásból vásároltuk meg Bölön utolsó épen maradt épített örökségét, a Tana jegyző kúriáját, amellyel az a célunk, hogy a magyar kultúra és művelődés egyik központjává nője ki magát.

A másik szempont az volt, hogy a bölöni unitárius egyházközség hatalmas birtokkal rendelkezik, a már megvásárolt kúria épülete mellett nagy kiterjedésű legelőterületekkel, amelyek többezres tömeget tudnak kényelmesen fogadni a honfoglalás korát bemutató hagyományőrző csoportoknak és programoknak.

A harmadik döntő szempont az lett, hogy 2016-tól maga a lelkész is hagyományőrző csoport tagja, és szoros kapcsolatban áll a Magyar–Turán Szövetséggel.

– Mit kell tudni a Magyar–Turán Közhasznú Alapítványról?

– Magyar–Turán Közhasznú Alapítvány nevéből eredően a turáni örökség és eredet ismertté és elfogadottá tevésének a nagy feladatát tűzte ki célul a kezdetektől fogva. Keleti gyökereinket nem feledve, a tőlünk távol keletre élő rokon népekkel közös egyetértésben hívták életre és alapították meg a Magyar–Turán Szövetséget, amely mára a Kárpát-medencei magyarság mellett 27 keleti rokon népet tömörít egy nagy közös szervezetbe.

A honfoglalás és az ősök példájából nyerünk erőt vállalni és folytatni a küzdelmet a magyar jövő biztosításához. A Magyar–Turán Szövetség által szervezett Ősök napja és a Kurultaj mára már akkora rendezvénnyé nőtte ki magát, hogy egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye a miénk, magyaroké.

– Milyen kapcsolatban van a Magyar–Turán Közhasznú Alapítvány és a Turán-Székelyföld Hagyományőrző Szervezet?

– A Magyar–Turán Alapítvány évekkel ezelőtt létrehozta a Magyar–Turán Szövetséget, mely a legnagyobb magyar hagyományőrzőket tömörítő szervezet. Több száz hagyományőrző szervezetet és több ezer tagot tartanak számon.

A Magyar–Turán Szövetségnek így aktív honfoglalás kori örökséget ápoló szervezetei és tagjai vannak szerte a Kárpát-medencében, a leszakított országrészeken, ahol magyarok élnek, így Magyarország határain kívül Kárpátalján, Felvidéken, Őrvidéken, Délvidéken és Erdélyben. 

– Milyen jelentőséggel bír az erdélyi közösségre nézve a szervezetek tevékenysége?

– A Magyar–Turán Alapítvány és a Magyar–Turán Szövetség jelentősége céljaiban és tevékenységében mutatkozik meg. Kell lennie egy olyan irányító szervezetnek, amely egységbe fogja és összetartja a több száz vagy ezer hagyományőrző szervezetet és tagot. Ne beszéljünk csak Erdélyre sarkítva szervezeteink jelentőségéről. Közelítsük meg úgy, hogy egy közös gyökerünk, eredetünk és múltunk, nyelvünk, vérünk és hagyományunk van. Annak ellenére, hogy országhatárok szakítanak, választanak el egymástól, lelki szempontból az elszakítás nem történt meg. A Magyar–Turán Alapítvány és a Magyar Turán Szövetség jelentősége ezeken az országrészeken abban nyilvánul meg, hogy segíti az ott élő magyarokat célkitűzéseik megvalósításában, történelmi igazságaink és hagyományaink megismerésében, megélésében.

A Turán–Székelyföld Hagyományőrző Egyesület jelentősége pedig az, hogy az Erdélyben működő hagyományőrző csoportokat egységbe fogják össze, s olyan rendezvényeken, mint például az Ősök napja, együtt mutassák meg közös élni akarásunkat és erőnket.

– Ki volt a célközönsége a rendezvénynek?

– Minden magyar ember, aki azonosulni akart a honfoglalás kora szent örökségével, de az érdeklődő más népek tagjai is, akiket mind nagy szeretettel vártunk az első erdélyi Ősök napján. Azokat, akiket érdekel a történelem, a régészet. Azokat, akik akartak velünk emlékezni őseinkre. És azokat is, akik csak egy tartalmas, színvonalas napot és programot kívántak eltölteni és magyarként együtt lenni Bölönben.

– Mi a célja az ünnepnek, és mit üzen a helyi közösségnek?

– Azzal, hogy itt méltóképpen mutattuk be őseink kultúráját a kézművességtől a fegyverhasználatig, a viseletekig, és a magyar hagyományőrző közösség tagjaival közösen emlékeztünk nagy és híres elődeinkre, hunokra, magyarokra, először is azt üzentük, hogy nem vagyunk kicsi nemzet. A történelmünk lapjai olyan dicsőséges eseményeket őriznek, amelyekre méltán lehetne büszke bármelyik európai nemzet. És ami a legfontosabb: nem vagyunk egyedül. Megőriztük kultúránk keleti gyökereit, mely által egyedülállóak vagyunk itt Európában. Egy közel kétszázmilliós közösség tagjai vagyunk. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk.

– Elnök úr, milyenek voltak a visszajelzések, és hogyan tovább? 

– Erdélyben ez volt az első Ősök napja hagyományőrző rendezvény. Nyilván sokan nem vállalják a nagy utat, hogy a magyarországi Bugacon együtt ünnepeljenek az ott évenként összegyűlő közel 250 ezer honfitársunkkal. Ezért is szerveztünk és ezentúl évente szervezünk Ősök napját Erdélyben, Bölönben.

Aki velünk ünnepelt július 9–10-én, mind szép élményekkel és emlékekkel tért haza. Ezt az a sok-sok pozitív visszajelzés igazolja, amelyek telefonhíváson, telefonos üzenetben és a Facebook-oldalon érkeztek. Az ilyen visszajelzések értékelik igazából a ráfordított időt és energiát, amit a budapesti és helyi szervezők, de a hagyományőrző testvéreink adtak magukból Erdély magyarjaiért, és ösztönöznek arra, hogy érdemes, sőt kell folytatni, mert nagy igény van az ilyen rendezvényre, ahol szembesülnek valós, hiteles történelmünk dicső korával és tetteivel.

Már most jelzem, hogy lesz újabb Ősök napja Bölönben 2023-ban is, amire, úgy gondolom, még többen fognak ellátogatni. 

Köszönetet mondok a szervezőknek, a hagyományőrző csapatoknak és tagoknak, s mindazoknak a magyarjainknak, akik fontosnak tartották az elmúlt hétvégén eljönni Bölönbe. 

A fényképeket a Turán–Székelyföld Hagyományőrző Egyesület elnöke,  Kozma Albert unitárius lelkész bocsátotta rendelkezésünkre