2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Több rekordot is jegyezhettünk a közélet terén a hétfőn búcsúzó esztendőben, csakhogy ezek egyike mögött sem rejlik olyan teljesítmény, amire büszkék lehetnének a kimunkálók, sőt, sok kárt okoztak ezek révén az adófizetőknek a politikusok.

Több rekordot is jegyezhettünk a közélet terén a hétfőn búcsúzó esztendőben, csakhogy ezek egyike mögött sem rejlik olyan teljesítmény, amire büszkék lehetnének a kimunkálók, sőt, sok kárt okoztak ezek révén az adófizetőknek a politikusok.

Az idei esztendőben három kormányfő is igazgatta az ország sorsát, ilyen gyakori vezetőcserére még nem volt példa a kormánypalotában a 89-es rendszerváltás óta eltelt időben. Az Ungureanu-kabinet 78 napos „élete” volt a legrövidebb ugyanebben az időszakban. A nevezett kormány megbuktatásával hatalomra kerülő USL 1990 után a legjobb eredményt érte el az idei helyhatósági választásokon a leadott szavazatok 49,6%-ának megszerzésével, és a parlamenti választásokat követően is rekordszámú, 395 képviselőt és szenátort mondhat magáénak. Azt már említettük korábban is, hogy az új parlament is rekordnagyságúra dagadt 588 képviselővel és szenátorral, csak azért érdemes ismét felemlíteni, mert volt időközben egy érvényes referendum is, amelyen a szavazók többsége a parlament 300 fősre való lecsökkentése mellett foglalt állást, így a mostani törvényhozói testület a legjobb példa arra, hogy a balkáni tájékon a népakarat akkor ér valamit, ha egybeesik a politikai szféra érdekeivel is.

Van két dolog, amiben „csak” második helyeket jegyezhettünk az idén. Az egyik, hogy az Ungureanu-kabinetet megbuktató bizalmatlansági indítvány a második ilyen aktus volt a rendszerváltás óta, a másik pedig, hogy az unió szintjén a második helyen áll országunk az adócsalás mértékét tekintve. Utóbbi azért is érdekes, mert az idén lecserélték az adóhatóság teljes országos vezérkarát, az intézmény munkájának javítása érdekében.

Az is rekord, hogy háromszor is urnák elé szólították a szavazókat az év során, a két választás mellett még egy népszavazáson is. A nyári politikai háború szakértői számítások szerint kétmilliárd eurójába került az ország adófizetőinek a negatív gazdasági kihatások miatt. És azt is kiszámolták, hogy ha a közügyekért felelősek, politikustól hivatalnokig, csak annyira végeznék jól a dolgukat, hogy az adócsalás mértéke nálunk se haladja meg az európai átlagot, az hétmilliárd eurós állami bevételt jelentene évente, ami kétszer akkora pénz, mint amennyit az állam fordít például az oktatásra. Bízzunk legalább egy politikai csatákban szegényebb új esztendőben, ha már abban kevesebb reményünk lehet, hogy a már nem is annyira új hatalom jobban fogja vezetni az országot.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató