Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál

Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál magyar köztársasági elnök; az államfő ezt hétfőn jelentette be az Országgyűlésben, napirend előtt.

Fotó: MTI

Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál magyar köztársasági elnök; az államfő ezt hétfőn jelentette be az Országgyűlésben, napirend előtt. Döntését azzal magyarázta, plágiumügye megosztja a nemzetet, noha államfőként annak egységét kell kifejeznie. Ugyanakkor etikátlannak és jogszerűtlennek minősítette, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, mondván, hogy ezt csak bíróság tehette volna meg.

Schmitt Pál azt mondta: elnöki munkáját az alaptörvény rendelkezései és legjobb tudása szerint, alázattal végezte. „Isten akarata és az önök bizalma nagy feladat elé állított, amelynek maradéktalanul eleget tettem” – fogalmazott.

Úgy folytatta: az alaptörvény szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét.
„Ezen rendelkezés számomra azt jelenti, hogy ebben a helyzetben, amikor személyes ügyem a szeretett nemzetemet inkább megosztja, mintsem egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem, elnöki mandátumomról lemondjak” – jelentette be.

Előzőleg a köztársasági elnök arról beszélt: az ártatlanság vélelme és a jogorvoslati lehetőség mindenkit megillet, és úgy vélekedett, hogy kisdoktori dolgozata ügyében félrevezették a közvéleményt.

Szólt arról, hogy a politika világában szinte „semmi sem szent”, támadás okává válhat „betegség, rokonság, ifjúkori tett, szülők bűne”, számtalan olyan dolog, amelynek semmi köze a politikus alkalmasságához, helytállásához. „Számomra, aki a közéleti politika színterére nem nagyon régen a sport, a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok világából érkeztem, mind a mai napig megdöbbentő és elszomorító ez a sportszerűtlenség. Nehéz ezt a méltánytalanságot megszokni” – mondta.

Beszédében megerősítette, tiszta a lelkiismerete, ezért mer a parlament elé állni. A történteket ismét becsületbeli ügyként határozta meg, és úgy fogalmazott: nem engedhet igazából, a közösségi érdekek után most önmagáért is ki kell állnia.

Elmondta, hogy fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület – távollétében, meghallgatása nélkül – megvonta doktori címét. Ezt úgy magyarázta, hogy címét – a Magyar Akkreditációs Bizottság javaslatára, a nemzeti-erőforrás-miniszter kezdeményezésére – csak bíróság vonhatta volna vissza, erre az egyetemi testületnek nem volt felhatalmazása.

„Az eljárás etikátlan és jogszerűtlen volt” – jelentette ki, hozzáfűzve, fellebbez a döntés ellen, és ha kell, bíróság előtt bizonyítja igazát.