Politikusainknak, önkormányzati vezetőinknek gyakran azt róják fel, hogy a feldobott ötlet megvalósulását, intézkedéseiknek betartását nem követik, nem figyelnek arra, hogy ígéreteik, kijelentéseik megvalósulnak-e.
Politikusainknak, önkormányzati vezetőinknek gyakran azt róják fel, hogy a feldobott ötlet megvalósulását, intézkedéseiknek betartását nem követik, nem figyelnek arra, hogy ígéreteik, kijelentéseik megvalósulnak-e. Vannak azonban kivételes esetek, helyzetek is. Kerekes Károly parlamenti képviselő a marosvásárhelyi Papiu kollégiumban történt politikai megnyilvánulást kitartóan firtató interpellációival talán nem számolt a kormány. Miután az ügyben a képviselő kérdést intézett Daniel Funeriu tanügyminiszterhez, aki válaszában teljesen törvényesen lezajlott kulturális megnyilvánulásnak nevezte a történteket, azt a Vatra Românească-közgyűlést, amelyen a kormányt, az RMDSZ-t, az ország területi újrafelosztásának tervezetét bírálták, melyen a résztvevők azt nyilatkozták, hogy nincs szükségük diktátumokra és árulókra, ugyanakkor helyben megfogalmazták a Nacionalista Mozgalmak Szövetségének Pártja létrehozásának javaslatát, Kerekes Károly a képviselőházban egyenesen Emil Boc kormányfőnek nyújtott be interpellációt. Ismételten jelezte a törvénytelen megnyilvánulást, magyarázatot kért, és megkérdezte, hogy a jövőben más tanintézetekben, az ország bármely részében tanítási idő után szervezhetők-e hasonló rendezvények?
Választ nagy meglepetésére nem a címzettől, hanem ismét ugyanattól a tanügyminisztertől kapott. Árnyaltabbat, de tartalmában azonosat. Funeriu másodszorra is közölte vele, hogy a Vatra Românească március 24-i közgyűléséhez törvényesen bérelték ki az iskola termeit, tanítási időn kívül, a kollégium igazgatója pedig történelemtanári minőségben vett részt, akárcsak más kulturális rendezvényeken. Azonban – logikai bukfenc, nemde? – az igazgató figyelmét felhívták, hogy a jövőben mellőzze a hasonló rendezvények megszervezését, amelyek interetnikai „gyanakvásra” adnak lehetőséget. Ezt követni és ellenőrizni fogja a szaktárca.
A törvényességnél maradva Emil Boc kormányfőnek bizonyára annyi a tennivalója, hogy az ország törvényeit már nem is jut ideje betartani. Házszabály szerint a miniszterelnökhöz intézett interpellációra annak kell válaszolnia, szóban vagy írásban. Meg is tehetné, ha eljárna a Parlamentbe, nem csak kritizálná a képviselőket. Ha e kérdés nem fontos számára, ha a hatóságok nem lépnek fel határozottan törvénysértés esetén, az ilyen esetek bármikor megismétlődhetnek. Akkor is, ha a tárcavezetőnek állítólag lesz gondja rá, hogy ne forduljanak elő. Kerekes Károlynak sajnos nincs más eszköze számon kérni a törvényességet, a történet tehát itt véget ér, anélkül, hogy bárkit bármilyen címen felelősségre vontak volna.
