Létminimumon a mezőgazdasági kutatás

A mezőgazdasági tudományos kutatás Romániában a rendszerváltás után a szakadék szélére jutott. Elsősorban azért, mert hosszú éveken át nem létezett jogszabályozás. Az erre vonatkozó törvény a rendszerváltás után nagyon későn, 2009. április 2-án lépett hatályba.

Fotó: Kilyén Attila

A mezőgazdasági tudományos kutatás Romániában a rendszerváltás után a szakadék szélére jutott. Elsősorban azért, mert hosszú éveken át nem létezett jogszabályozás. Az erre vonatkozó törvény a rendszerváltás után nagyon későn, 2009. április 2-án lépett hatályba. Az addig eltelt években számos mezőgazdasági kutatóállomás szűnt meg. Míg 1990-ben az országban 2250 kutató szakember dolgozott, a törvény megjelenésekor 650 szakember végzett tudományos kutatómunkát. Románia EU-csatlakozása után az egyetlen ország volt az unióban, amelyben állami költségvetésből nem támogatták a mezőgazdasági kutatást, csupán az EU-s ágazati programokból, amelyek összegeit 2009-től kezdve csökkentették.

Maros megyében a hat mezőgazdasági kutatóállomásból három folytatja tevékenységét nagyon szűkös körülmények között: a szászrégeni juh- és kecsketenyésztő kutatóállomás, a marosvásárhelyi prémállattenyésztő kutatóállomás és a marosszentgyörgyi szarvasmarha-tenyésztő kutatóállomás. Utóbbi egység helyzetét dr. Oroian Ioan mérnök, ügyvezető igazgató, a Mezőgazdasági Akadémia levelező tagja tájékoztatása alapján vázoltuk.

A marosszentgyörgyi szarvasmarha-tenyésztő kísérleti állomásnál három alaptevékenység zajlik: tudományos kutatás, növénytermesztés, állattenyésztés.

Az intézmény vezetése a múlt évben versenytárgyalás során nyert meg egy 2011–2014-es időszakra szóló kutatási programot, amelynek témája a román tarka fajtájú szarvasmarha-állomány feljavítása. Ez nagyon sokrétű, összetett program, amely magába foglalja a takarmánytermesztést is. A program tudományos vezetője doktorandus Dán Péter főkutató elmondta, hogy a program része a takarmányozási rendszer korszerűsítése is. Céljuk bevezetni a monodiétás takarmányozást, ami azt jelenti, hogy egységes keveréket etetnek. Előnye, hogy nem változnak a takarmány-összetevők. Ugyanis azok változtatásakor az egyedek emésztésében zavarok állnak be. Ezt szándékoznak elkerülni. Így erőteljesebbé válik az egyed és nő a tejtermelés. A takarmányozás újabb receptjeihez megfelelő takarmánynövények szükségesek, így járul hozzá a növénytermesztés- kutatáshoz.

Oroian Ioan igazgató szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium átutalt némi pénzösszeget gépek, berendezések beszerzésére, azok szigorúan csak beruházásra költhetők el, akkor is, ha időnként a személyzet fizetése késik. Ilyen körülmények között az idén vásároltak egy 95 lóerős traktort egy három ekevasas forgó ekét, egy tárcsát és egy vízszivattyút, amelyek nélkülözhetetlenek a takarmánytermesztésben. Az igazgató vonzó kutatási témának nevezte az olyan kultúrák termesztési technológiájának kidolgozását, amelyek ellenállnak a szárazságnak. A múlt évben cirokvetőmagot termesztettek, felhasználva az Euralis által előállított hibrideket. Látványos eredményeket értek el. A magtermés hektáronként elérte az 5.200 kilogrammot, miközben alig 100 kg műtrágyát használtak fel hektáronként. A magtermést a takarmányozásban is tesztelik, azoknál az állatcsoportoknál, amelyeknél a takarmányrecept cirokmagot is tartalmaz. Oroian Ioan szerint a cirokmag tápértéke meghaladja a kukoricáét. Céljuk kidolgozni a cirokmag termesztési technológiáját, amely nagy hozamokat biztosít, és megtalálni a cirokmag leghatékonyabb felhasználási lehetőségeit a takarmányozásban. A cirokmag termesztésének az előnyei: teljesen gépesíthető, szegényebb talajokon is jó hozamokat biztosít. A kutatóállomás 520 hektáros (ebből 150 ha bérelt) termőterületein búza-, tritikálé-, szója-, árpa- és hibridkukorica-vetőmagot is termeszt. Ezek értékesítése is pótolja az intézmény szegényes költségvetését.

A szarvasmarha-tenyésztő kutatóállomás másik jövedelmi forrása az állattenyésztés, ugyanis 400 fős szarvasmarha-állománnyal rendelkeznek, ezenkívül az ernyei farmjukon 200 vemhes üszőt tartanak. Az elit farmról naponta 1.000 liter tejet értékesítenek az egyik feldolgozónál.

A tudományos tevékenységgel kapcsolatban Oroian Ioan igazgató még megjegyezte:

– A farmerek számára rendszeres technikai tanácsadást biztosítunk, szakembereink szakelőadókként vesznek részt az alapképző és továbbképző tanfolyamokon, a termelők számára látogatásokat, tapasztalatcseréket szervezünk az ernyei elitfarmon és a növénytermesztő farmokon, együttműködünk olyan vetőmag-előállító cégekkel, mint a Pioneer, KWS, Euralis, a tordai vetőmagtermesztő kutatóállomással. Kísérleteink eredményeit különböző szakkiadványokban jelentetjük meg. A szűkös költségvetés ellenére gazdasági tevékenységünknek és az intézmény munkatársai kitartó hozzáállásának (gyakorta késnek a fizetések) köszönhetően a Maros-szentgyörgyi Szarvasmarha-tenyésztő Kísérleti Állomás ma is a megye mezőgazdaságának egyik jelentős intézménye.