Magasabb fizetések, nagyobb bizonytalanság
2026-10-27 12:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Jobban élünk, mint 10 éve?
Gyakran hallani, hogy régebben minden jobb volt. Ez a mondat nemegyszer elhangzik a gazdaság kapcsán is. Sokan vannak azon az állásponton, hogy korábban jobban éltek, mint napjainkban. Ha pusztán a nettó átlagbért nézzük, Románia esetében vitán felül áll a fejlődés. Bő tíz évvel ezelőtt, 2015-ben még 1900 lej alatt volt a nettó átlagbér, 2021-ben 3801 lejt ért el, idén augusztusban pedig már 5688 lej volt. Azonban az átlagbér egy dolog, a vásárlóereje viszont teljesen más.
Ha az elmúlt 5 évet, vagyis a 2021–2026-os időszakot vizsgáljuk, kiderül, hogy időben (percben) mérve most többet kell dolgoznunk fél kilogramm kenyérért, egy liter tejért, az olajért, de még 10 tojásért is. Az igazán érdekes az, hogy – szintén az átlagbérrel számolva – 4%-kal kevesebb ideig dolgozunk egy liter benzinért. Ez még annak ellenére is így van, hogy a közel-keleti konfliktus hatására az üzemanyag ára lényegében kilőtt.
„Ha a 2015 és 2025 közötti időszakot, azaz az elmúlt tíz évet vizsgáljuk, az átlagbér-növekedés mindenképpen olyan tényező, amely nagyon jelentős emelkedést mutat. Sőt, az inflációt meghaladó módon nőtt, vagyis reálbér-emelkedésnek lehettünk tanúi” – magyarázta dr. Nagy Bálint Zsolt közgazdász, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója, a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja. Hozzátette: általánosságban elmondható, hogy azok a mutatók, amelyek egy-egy adott szintet jeleznek – és nem a folyamatok dinamikáját –, magasabbak, mint tíz évvel ezelőtt. A nettó átlagbér ráadásul nemcsak sokat emelkedett, hanem az uniós átlaghoz képest is növekedett: jelenleg az európai uniós átlag több mint 70%-ánál járunk, miközben tíz évvel ezelőtt ez az arány csupán 45–50% körül mozgott. A GDP is jelentősen bővült az elmúlt 10 évben, és most már megközelíti a 400 milliárd eurót.
Ezzel el is érkeztünk a pozitív tényezők felsorolásának végéhez. „Ha a folyamatok dinamikáját nézzük, sok szempontból elmondható, hogy bár az életminőségünk 2015-ben nem volt jobb, a gazdasági mutatók kedvezőbbek voltak, elég csak az inflációra gondolni” – emelte ki dr. Nagy Bálint Zsolt. Rámutatott, hogy a 2010-es években globális szinten nagyon alacsony volt az infláció, és ez Romániában is megfigyelhető volt. Sőt, 2015-ben egy úgynevezett technikai deflációt is tapasztalhattunk, ami az áfacsökkentés eredménye volt, és amelynek hatására az árak is visszaestek. A közgazdász aláhúzta, hogy az infláció miatt csökken az emberek bérének vásárlóereje, ami fájdalmas jelenség, és ebből a szempontból tíz évvel ezelőtt sokkal jobban álltunk. Az inflációra egyértelmű hatással vannak az energiaárak, így a kőolaj ára is, ami 10 évvel ezelőtt sokkal elfogadhatóbb szinten alakult.
Egy másik különbség az, hogy a 2012–2013-as évektől kezdve erőteljes és egészséges gazdasági növekedés indult el az országban. A GDP minden évben 3-4 százalékkal emelkedett, ami reálértelemben is érezhető volt, hiszen a gazdaság az inflációt meghaladó mértékben bővült. Ha ezt összehasonlítjuk az idei állapotokkal, akkor nem lehetünk elégedettek: azt látjuk, hogy 2026-ot a legtöbb előrejelzés szerint mínuszban zárjuk. A Romanian Economic Monitor kutatócsoport és az IMF is mínusz 0,5%-os növekedést, azaz gazdasági visszaesést, recessziót jelez előre az idei évre – mondta a közgazdász, aki a bizonytalanságot is kiemelte mint komoly negatív tényezőt.
Dr. Nagy Bálint Zsolt rávilágított, hogy gyakorlatilag egyik válságból a másikba esünk: ott volt a koronavírus-járvány, majd az ellátási láncok akadályai, aztán az infláció, az orosz–ukrán háború, az utóbbi időben pedig a közel-keleti konfliktus. Ezen túlmenően egyre több katonai jelentés mutat afelé, hogy Oroszország igenis számol egy olyan forgatókönyvvel, amely szerint 2030 körül háborút robbanthat ki a NATO – vagy legalábbis bizonyos európai országok – ellen. Tíz évvel ezelőtt tehát jóval kisebbek voltak a kockázatok, mint jelenleg, arról nem is beszélve, hogy 2015-ben még szó sem volt a mesterséges intelligenciáról.
Fekete-fehér összehasonlításban nagyon nehéz eldönteni, hogy jobban élünk-e most, mint tíz évvel ezelőtt. Vannak mutatók, amelyek egyértelműen kedvezőbbek, mint 2015-ben: ilyen a nettó átlagbér, az egy főre jutó GDP és az országos GDP is. A közhangulat azonban nagyon negatív, a jövőkép pedig bizonytalan. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója ugyanakkor külön nyomatékosította azt a tényt, hogy bár az irány bizonytalan, egyáltalán nem negatív! A számos válság hatására az emberekben gyökeret vert az az érzés, hogy rossz irányba haladunk, de ez valójában nem igaz. A válság mélypontján már túl vagyunk, és a jövő évre minden előrejelzés szerint gazdasági növekedés várható.
Ugyancsak kiemelendő, hogy a költségvetési deficitet sikerült leszorítani a 9% feletti értékről 6% környékére, ami szintén azt igazolja, hogy ha csak kevéssel is, de túl vagyunk a legnehezebb időszakon. Mivel a legsúlyosabb válságpillanatok még nem múltak el régen, az emberek a pénztárcájukon mindmáig sokkal erősebben érzik az infláció negatív hatását – jelentette ki a közgazdász. Hozzátette: a pénzromlás szempontjából is javult a helyzet, de az infláció ettől függetlenül még mindig jelentősen befolyásolja a mindennapokat.
A gazdaság kapcsán a munkahelyeket is meg kell említeni. 2015-ben az IT-iparág szárnyalt, vagy éppen csak elkezdte exponenciális növekedését. Ezzel szemben 2026-ban ezen a területen a mesterséges intelligencia miatt sokkal borúsabbak a kilátások: alacsonyabb az IT-szektor munkatermelékenysége – vagyis az alkalmazottak hozzáadott értéke –, és visszaesés tapasztalható az egyetemek informatikai karaira való jelentkezéseknél is. Vagyis ebből a szempontból a 2015-ös év szintén pozitívabb volt, mint a 2026-os.
Mindezek ellenére a fejlődési irány nem rossz, csak az emberek nehezen tudnak kapaszkodót találni a pozitívumokban, amikor ilyen magas a bizonytalanság – fogalmazott dr. Nagy Bálint Zsolt. Szerinte ha biztosan ki lehetne jelenteni, hogy jövőre például 1,5%-os gazdasági növekedés lesz, a költségvetési hiány pedig lecsökken 4,5%-ra, akkor a lakosság is bizakodóbb lenne. Azonban ezt az enyhén pozitív irányt is sűrű kockázati köd, bizonytalanság és nagy hibahatár övezi, ami miatt a mai romániai átlagember képtelen optimistán tekinteni a jövőbe.
