A magyar alkotmánymódosításról vitázott az EP
Lényegében az eddig ismert álláspontokat ismételték meg a felszólalók a magyarországi alkotmányos helyzetről tartott vitában szerdán délelőtt az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
Lényegében az eddig ismert álláspontokat ismételték meg a felszólalók a magyarországi alkotmányos helyzetről tartott vitában szerdán délelőtt az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
Az Európai Tanács álláspontját az ügyben Lucinda Creighton, Írország Európa-ügyi minisztere ismertette, aki elmondta, hogy a tanács ezt a kérdést nem vitatta meg, és állást foglalni sem óhajt, ezért az EP-ben tartott vitához érdemben nem tud hozzászólni.
Lényegében megismételte a José Manuel Barroso által korábban megfogalmazottakat Viviane Reding, a bizottság alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős alelnöke, aki a brüsszeli testület nevében szólalt fel. Reding felhívta a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyeket José Manuel Barroso bizottsági elnök korábban aggályos pontokként emelt ki Orbán Viktornak írt levelében. Ezek közt az első az, hogy ha európai bírósági döntés alapján Magyarországnak fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor annak finanszírozására eseti adó vethető ki.
„Valóban van értelme annak, hogy az állampolgárok fizessék meg annak az árát, ha az állam nem tesz eleget uniós jogi kötelezettségének?” – tette fel a kérdést Reding, aki második aggályos pontként az Országos Bírósági Hivatal ügyáthelyezési jogát nevezte meg. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar hatóságok eljuttatták a bizottsághoz az erre vonatkozó módosító javaslatot, amely szerintük eleget tesz a Velencei Bizottság követelményeinek, és amelyet a bizottság tanulmányozni fog. A harmadik ügyben, a politikai hirdetések korlátozását illetően Reding az európai parlamenti választási kampány szempontjából emelte ki azt, hogy a korlátozások indokoltságának és arányosságának a követelményét tiszteletben kell tartani.
„Ez a felsorolás egyáltalán nem teljes, a bizottság folytatja az ügy jogi elemzését. Ha pedig ez lezárul, akkor a bizottság, ahol ez szükséges, megteszi a kellő lépéseket a kötelezettségszegési eljárások megindítására” – mondta Reding.
Az európai szocialisták, a liberálisok és a zöldek részéről frakcióvezetők szóltak hozzá a vitához.
A Fideszt is a tagjai közt tudó Európai Néppárt részéről a luxemburgi Frank Engel, a frakció elnökségének tagja egyebek között hangsúlyozta: a néppárt azt várja, hogy a bizottság befejezze az alkotmánymódosítás elemzését, majd világosan fogalmazza meg, mit kell tennie Magyarországnak, hogy jogrendjét összhangba hozza az uniós szabályozással. Engel rámutatott, hogy a magyar alkotmányos rendszert nem csak bírálta, hanem több ponton méltatta is a Velencei Bizottság. A luxemburgi politikus arra is kitért, hogy a kétharmados törvények jogi intézménye a kilencvenes évek óta létezik Magyarországon.
