Magyar javaslatra megelőző állatgyógyászati vakcinázást engedélyeztek Brüsszelben
A magyar főállatorvos, Bognár Lajos által kezdeményezett módosítást több közép-európai ország is támogatta.
Lehetővé vált a szarvasmarhákat és a bivalyokat veszélyeztető himlővírusos megbetegedés, az úgynevezett bőrcsomósodáskór (LSD) elleni megelőző vakcinázás, miután Brüsszelben a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága (SCoPAFF) csütörtöki ülésén elfogadta az erre vonatkozó magyar javaslatot – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM).
A magyar főállatorvos, Bognár Lajos által kezdeményezett módosítást több közép-európai ország is támogatta. Kiemelték: az engedély azért jelentős, mert ezáltal lehetőség van az emberre ugyan veszélytelen, viszont komoly gazdasági kárral járó betegség elleni védekezésre még azelőtt, hogy az ténylegesen megjelenne Magyarországon. Továbbá a hamarosan hatályba lépő új rendelet – bizonyos feltételekkel – lehetővé teszi az oltott vagy fertőzött zónából származó vakcinázott állatok és termékek szállítását is: például a húsés tejtermékek esetében valamennyi kereskedelmi akadály elhárul.
Az Európai Unióban az LSD-re vonatkozó korábbi szabályozás kizárólag a vészvakcinázást engedélyezte. A közlemény szerint az LSD elleni küzdelem következő lépéseként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elkészíti a megelőző vakcinázásra vonatkozó nemzeti tervet, amit az Európai Bizottság hagy majd jóvá. Ezáltal Magyarországnak is lehetősége lesz a megelőző oltásokra, ha a betegség 100 kilométerre megközelíti az országhatárt. A terv végrehajtásához szükséges vakcinakészlet jelenleg is az élelmiszer-biztonsági hivatal rendelkezésére áll.
A Nébih az internetes oldalán közölte: a bőrcsomósodáskór eddig főleg Afrikában és a Közel-Keleten fordult elő, de tavaly már Görögországban is megjelent. Idén pedig a betegség átterjedt Bulgáriára, Szerbiára és a Balkán-félsziget több más országára is. Bár ez a betegség Magyarországon még nem fordult elő, azonban a kór terjedését figyelembe véve hamarosan megjelenhet. A Nébih honlapján szereplő információk szerint a vérszívó ízeltlábúak (szúnyog, kullancs) által terjesztett betegség onnan kapta a nevét, hogy a megbetegedett állatok fején, nyakán, hátán, lábain, tőgyén, valamint a faroktájékon lévő bőrfelületen 2-5 centiméteres csomók jelennek meg. A bőrcsomósodáskór megjelenése az érintett ország számára rendkívül súlyos gazdasági károkat okozhat egyrészt az adott régióra kiszabott, élő állat és állati termék kivitelére vonatkozó európai uniós korlátozás révén, másrészt a harmadik országokkal folytatott kereskedelem ideiglenes vagy tartós leállásának következtében. Ráadásul a fertőzött állományokat teljes egészében fel kell számolni – ismertette a Nébih. A betegségről további információ a http://portal. nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/ borcsomosodaskor honlapon érhető el.