A magyar tudomány napja

Pénteken igazán kiemelkedő eseménnyel ünnepelte a magyar tudomány napját Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság, amikor vendégül látta Domokos Gábor akadémikust, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti tanszékének vezetőjét, aki a Gömböc feltalálója Várkonyi Péter adjunktussal együtt.

Fotó: Vajda György

Pénteken igazán kiemelkedő eseménnyel ünnepelte a magyar tudomány napját Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság, amikor vendégül látta Domokos Gábor akadémikust, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti tanszékének vezetőjét, aki a Gömböc feltalálója Várkonyi Péter adjunktussal együtt.

Az építészmérnök Csegzi Sándor meghívására érkezett Marosvásárhelyre és hozta el találmányának hiteles másolatát. Mind a Gömböc elkészítését, mind az utazást Domokos Gábor barátja, Albrecht Ottó vállalkozó tette lehetővé, aki saját repülőgépén hozta el és vitte haza Budapestre a vendégeket.

Domokos Gábor előbb a Bolyai Farkas líceum zsúfolásig megtelt termében a diákoknak tartott előadást a találmány születéséről. Bevezetőként Csegzi Sándor, az EMT fiókszervezetének elnöke köszöntötte a vendégeket, majd kifejtette, nemrég értesült erről a korszakalkotó magyar találmányról, és ekkor született meg az ötlet, hogy a Gömböcöt, amely már világhírnévnek örvend, helyezzék el a Bolyai múzeumban, hiszen jelentősége az alkalmazott matematikában és más tudományokban legalább annyira nagy, mint Bolyai pszeudoszférája. Olyan térelméletek kézzelfogható kivitelezése, mint amilyen akár a Vályi Gyula által megalkotott dupla csavar, vagy Rubik Ernő bűvös kockája, amelyekre mint világhírű magyar találmányokra büszkék lehetünk.

Domokos Gábor érdekfeszítő előadásban mutatta be, milyen elméletekre keresett választ, és hogyan jutott el a Gömböc megtervezéséhez, majd kivitelezéséhez, amelyet, mint kifejtette, néhány évvel ezelőtt lehetetlen lett volna elkészíteni, hiszen még nem voltak olyan precíz gépek, amelyekkel a matematikai számításoknak megfelelően ezredmilliméternyi pontossággal megformálhatták volna az alakzatot.

A történet 22 évvel ezelőtt az amerikai egyesült államokbeli Cornell egyetemen kezdődött, ahova ösztöndíjasként jutott el Domokos Gábor, s ahol Andy Ruina kollégájával együtt az eltolt súlyponttal rendelkező testeket vizsgálták. Abból a tételből indultak ki, hogy egy síkbeli homogén alakzatnak legalább két stabil egyensúlyi helyzete van. Aztán 1995-ben a hamburgi nemzetközi ipari és alkalmazott matematikai kongresszuson, amelyen szerte a világból 4000 matematikus vett részt, találkozott Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikussal, aki évtizedekig foglalkozott a kérdéssel, és megállapította, hogy az alakzatnak négy egyensúlyi pontja is lehet, de azt még nem bizonyították be a gyakorlatban. Domokos Gábor elmesélte, hogy 2005-ben egy rodoszi nyaralás alkalmával fogott hozzá tanulmányozni, rendszerezni a tengerpart kavicsait, hogy ezeknek a formáknak az osztályozásával megpróbálja bizonyítani az orosz professzor elméletét. Aztán kísérletek és számítások, számítógépes tervezés eredményeként 2007-ben megszülethetett a Gömböc, egy konvex, homogén anyagú test, amelynek egy stabil és egy instabil egyensúlyi helyzete van vízszintes felületen. Aztán sikerült a természetben is beazonosítani a Gömböcöt, ilyen például az indiai csillagteknős páncélja. Megfigyelték, hogy a magas boltozatú páncél felborulás esetén segíti a teknőst a talpra állásban. Legújabban Domokos Gábor kutatásai alapján azt vizsgálják a kutatók, hogy miként formálódnak az űrben az aszteroidák, illetve milyen természeti hatások alakíthatták ki a Mars köveit. S ezzel egy lépéssel közelebb kerülhetnek annak a hipotézisnek az igazolásához, hogy a vörös bolygón volt víz, ami az élet jelenlétére is utalhat.

Az előadást követően a diákok kérdésekkel árasztották el a tudóst. Kántor Zsolt XI. osztályos diák a bizonyítási elmélettel kapcsolatosan olyan kérdést tett fel Domokos Gábornak, amelyet eddigi előadásai során soha senki. Jutalomként Albrecht Ottó vállalkozó barátjával közösen megígérték, hogy továbbtanulásának az anyagi kiadásait fedezik, a diáknak csak rövid levéllel kell majd beszámolnia az előmeneteléről. S az érdeklődésnek köszönhetően egy Gömböcöt a feltaláló a líceumnak ajándékozott.

Az ünnepség a Teleki Tékában folytatódott, ahol Csegzi Sándor átvette és továbbadta a Gömböcöt Lázok Klárának, a téka igazgatójának. Lázok Klára matematikatanárok, Bolyai-kutatók, illetve Teleki Juliánna és Kálmán, a könyvtáralapító leszármazottai jelenlétében megőrzés végett egy előre elkészített tárlóba helyezte hitelesítő okiratával együtt az 1823-as számot viselő találmányt.