Magyarból volt a legtöbb átmenő jegy

A képességvizsga magyar feladatairól

A sajtóban is megjelent, az interneten is olvasható egyes szülők elégedetlensége a képességfelmérő vizsga magyar nyelv és irodalom tétele miatt, aminek következtében, véleményük szerint, nem az elvárásoknak megfelelő lett sok diák vizsgaeredménye anyanyelvből. Nos, a magam nevében, aki évek óta követem a képességfelmérő vizsga feladatait és eredményeit, nem érthetek egyet velük sok tekintetben.

Összességében a tantervi elvárásoknak, a tankönyvekben lévő elméleti ismereteknek és gyakorlatoknak megfelelőek voltak a kérdések. Természetesen azon diákok számára, akiket a magyar szakos tanár a néhány éve végrehajtott paradigmaváltásnak megfelelően tanít, és készít fel az általános iskolát lezáró megmérettetésre. Erre átállni, elismerem, nem lehetett könnyű. 

Eredeti mesterségem szerint magyar szakos tanárként nekem is rosszul esett, amikor az irodalomtörténeti és leíró nyelvtani szemléletről, a nemzetközi elvárásoknak megfelelően, négy kompetenciaterület fejlesztésére alapozva változott meg a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának terve. A nemzetközi PISA-felmérésekhez igazodva a szóbeli szövegértés és szövegalkotás, a különböző típusú írott szövegek értelmezése, írásbeli szövegalkotás és nyelvi nevelés az a négy úgynevezett kompetenciaterület, amelyeket fejleszteni kell a magyarórák során. Bár én szívesebben tanítanám továbbra is nagyobb óraszámban klasszikus íróink, költőink műveit, de ez ma csak egy része maradt az anyanyelv oktatásának, amely során az irodalmi műfajokat, versformákat, szóképeket, stílusalakzatokat is megtanulják. Hogy milyen mennyiségben és mélységben, az a tanártól és a diákok befogadóképességétől is függ. Ugyanakkor a tanterv figyelembe veszi, hogy a mai fiatalok milyen szövegekkel szembesülnek nap mint nap, kézzel írott levél helyett sms, napló helyett blog, továbbá informáló és dokumentumszövegek, a nyomtatott mellett elektronikus, multimédiás tartalmak. Ezeket kell ma elolvassák, dolgozzanak velük, vagy hasonló szöveget alkossanak. Ezért helyezi a tanterv mindenfajta szöveg megértését, értő olvasását előtérbe, az olvasási kedv felkeltését pedig a klasszikus szerzők mellett a kortárs szerzők írásaival próbálja elérni, amit jobban kedvelnek a mai fiatalok, mert az már róluk, az ő korukról, érzéseikről, gondolkodásmódjukról szól. 

De ezúttal nem a tanterv elemzése a cél, csak néhány példát próbáltam kiragadni a képességvizsga feladatainak jobb megértéséért. 

Az már közismert, hogy mind román, mind anyanyelvből minden írásbeli vizsga két nagy tételből áll, egy ismeretlen és egy irodalmi szöveggel való munkából, ami az adott szöveg megértését, értelmezését és feldolgozását tükrözi. A magyar vizsga első tételének feladatai egy pszichológiai szövegre alapozódtak, ami az indulat kezeléséről, feldolgozásáról szól. Véleményem szerint nagyon időszerű kérdés, hiszen a szakemberek szerint a mai kamaszoknak az egyik legnagyobb problémáját képezi, hogy miképpen tudnak uralkodni érzéseiken. Erre kínál jó példát a szöveg, és tanítja arra őket, hogy a deviáns viselkedésnek nem lehet jó következménye, hiszen az önagresszió és a mások elleni agresszió is rendkívül kellemetlen következményekkel járhat. Ez utóbbira kínál negatív példát a második tétel irodalmi szövege Grecsó Krisztián Vera című írásából, ahol az agresszió megtörténik, és feltehetően csak az egyik elkövetőt fogják érte megbüntetni. 

Ami az első szöveggel való munkát illeti, ha a vizsgázó diák figyelmesen elolvasta, és maga mellé tette a szöveget, valamennyi választ kimásolhatta abból. Nem tartom zavarónak az első feladatot sem, ami azt kéri, hogy a vizsgázó diák a megadott szöveg alapján írja le a benne lévő feszültség levezetésének négy módját. Nagyon egyszerű volt az igaz-hamis állítás eldöntésére vonatkozó 4-es feladat, kicsit bonyolultabb, nyelvtani ismeretre (ellentét, ok, következmény) volt szükség az 5-ös megoldásához. Szintén nyelvtani ismeretekre alapul a B tételsor 1-6-os feladatainak a megoldása, ezeket alaposan át kellett gondolni, de hasonló feladatokkal találkozhattak a hetedik, nyolcadik osztály során. A 7-es feladatot jobb lett volna nem betenni, mert bonyolult, nehézkés volt a kérdés megfogalmazása és az értelmezése is. Az átlagos diák képességeit figyelembe véve ezen el kellene gondolkodjanak a feladat készítői, és egy következő vizsgán próbálják az ehhez hasonló megfogalmazásokat elkerülni. 

Az időhiányon kívül nem jelenthetett különösebb nehézséget a II. tétel feladatainak a megoldása sem, csak ez esetben is értőn, alaposan el kellett olvasni a szöveget. A feladat túl sok volt a vizsgára megszabott időkerethez képeset, és figyelembe kellene venni a lassabban, nehézkesebben gondolkodó diákok lehetőségeit is. 

Azt viszont, hogy a vizsgaeredmények rosszak lennének, nem állítanám. Igaz, tízes jegy nem volt, de kilencesen felüli jegyet közel 200-an értek el. És a lista vége felé is magyarból volt a legjobb jegy, még azoknál a vizsgázóknál is, akik nem írták meg az ötöst románból és/vagy matematikából, de a hatos-hetes magyar jegynek köszönhetően érték el az ötös átlagot. Érdekes azt is megfigyelni, hogy melyik iskola diákjai értették, és oldották meg eredményesebben a feladatokat, bár ez nemcsak a tanártól, az osztályok összetételétől, a diákok képességeitől is függ. Összességében értékelnünk kell a magyartanárok munkáját és a diákok teljesítményét, hiszen a legtöbb átmenő jegyet anyanyelvből érték el a vizsgázók. Gyakori volt a lista végén az 1-es, 2-es, 3-as, 4-es jegy románból és matematikából, és ugyanannál a diáknál a hetesen felüli jegy anyanyelvből. Egy kelementelki diák például 2,90-et írt románból, 3,70-et matematikából és 9,15-öt magyarból. 

Ezek után az idei képességfelmérő vizsga magyar jegyeiből azt a következtetést levonni, hogy annyira elijesztő volt, hogy a szülők román tagozatra íratják át gyermeküket, sajnálatos túlzásnak tartom. Annál is inkább, hogy akik oldottak meg néhány ún. gyakorló tesztet, melyet a közoktatási minisztérium az elmúlt tanévben és az idei tanév áprilisától rendszeresen közölt internetes portálján, könnyen elsajátíthatták a tétel megoldásának algoritmusát.