Magyarország és Európa húszéves kapcsolatáról
Balázs Péter nemrég megjelent Magyarország és Európa című kötetét minden könyvtárban meg kellene találnunk, hiszen a könyvben sűrítve, olvasmányosan kapjuk mindazt, amit az Európához, az Európai Unióhoz való csatlakozásról minden magyarnak is tudnia kellene.
Balázs Péter nemrég megjelent Magyarország és Európa című kötetét minden könyvtárban meg kellene találnunk, hiszen a könyvben sűrítve, olvasmányosan kapjuk mindazt, amit az Európához, az Európai Unióhoz való csatlakozásról – szakmabelieken, azaz a tárgyalásokat előkészítő, lebonyolító tisztségviselőkön túl – minden magyarnak is tudnia kellene.
A kötet része a Napvilág Kiadó 20 év után című, 14 könyvből álló sorozatának: a történettudománnyal, közgazdaságtannal, szociológiával, társadalomtudománnyal és joggal foglalkozó szerzők a rendszerváltás óta eltelt két évtizedet mutatják be saját tudományáguk fókuszán keresztül. A budapesti könyvkiadó a sorozattal nemcsak megértetni, megvilágítani szeretné az elmúlt időszak történéseit Magyarországon, hanem segíteni „a magyar gazdasági, szellemi, politikai élet szereplőit a helyzetértelmezésben” – fogalmazza meg Földes György, a sorozat szerkesztője a kötetek fülszövegében.
Értékelésében Balázs Péter – aki egykori magyar külügyminiszterként a maga egyedülálló tudásával, kapcsolatrendszerével a Magyarország és Európa közötti kapcsolatteremtés egyik prominens személyisége – is ezt teszi. Már a könyv címével azt sugallja: túlságosan leegyszerűsítő lenne, ha csak az Európai Unióhoz való csatlakozás történetét taglalnánk. Kötete több, mint az európai integráció és Magyarország története: külpolitikáról szól, arról, hogy a szovjet összeomlás után Magyarország az előtte megnyílt hatalmas teret hogyan „töltötte be”.
Balázs Péter már a kötet előszavában megindokolja az elmúlt húsz esztendő történéseit összegző tanulmány megírásának „történelmi hátszelét”. A mohácsi csatavesztés (1526) óta az európai integráció az első olyan magyar külpolitikai célkitűzés, „amely kedvező politikai széljárásban, belső és külső támogatást élvezve valóra vált”. A szerző éppen ezért tartja fontosnak, hogy a csat-lakozásról minden alapvető és megkerülhetetlen információt tudjunk.
Az integrációval kapcsolatos bonyolult összefüggéseket világosan, közérthetően mondja el, majd az EU döntéshozói mechanizmusának pontos és szakszerű bemutatására törekszik. Kibomlik előttünk az EU teljes (és valóban bonyolult) építkezési rendszere. A szerzőt nem ragadja el a fantáziája, hiszen itt intézmények, könyvtárak, nagykövetségek nagyon pontos, szakszerű bemutatására van szükség. Szó sincs semmilyen labirintusról, csupán arról, hogy a 2004-es évtől kezdődően a Közép-Kelet-Európából érkezettek az EU kulcsfogalmainak mindegyikét hosszas és legtöbbször kimerítő tárgyalássorozatok révén alakították ki. A szerző pedig Magyarország első EU-biztosaként részt vett a tárgyalássorozatok koncepciójának kidolgozásában, gyakorlati megvalósításában. Könyvében így első kézből, az olvasót mintegy kézen fogva vezeti végig a sokak által vízfejűnek tartott uniós intézmények teljes rendszerén.
Balázs Péter könyvének egyik fontos tanulsága: az EU-n kívül nincs élet azon országok számára, amelyek az utóbbi években tagjaivá váltak. Jogilag ugyan ki lehet lépni az Európai Unióból, de ez olyan iszonyatos presztízs- és anyagi veszteségekkel járna, amit bármelyik ország nagyon nehezen viselne el.
A kötet legnagyobb érdeme, hogy legjobb tudomásunk szerint a közép-kelet-európai régióban elsőként összegzi az európai integráció egyetemes, nem csak Magyarországot érintő, Magyarországra érvényes tanulságait. Ezért is érdemes elolvasni.
Tófalvi Zselyke
A szerző a Közép-európai Egyetemen működő EU-bővítési központ kutatója, Balázs Péter munkatársa.
