Traian Băsescu vasárnap elhagyta Cotroceni-t, átadta a stafétát Klaus Johannisnak. Talán még azok is örültek, akik egy évtizeddel korábban lelkesen rászavaztak.
Traian Băsescu vasárnap elhagyta Cotroceni-t, átadta a stafétát Klaus Johannisnak. Talán még azok is örültek, akik egy évtizeddel korábban lelkesen rászavaztak.
Székfoglaló beszédében az új elnök egyebek között azt mondta, hogy Románia nem maradhat örökösen a megkezdett és befejezetlen tervek országa. Azt is mondta, hogy 2015 a politikai intézmények reformjának éve kell legyen, a pártoknak nem öt, de legalább ötven évre kell konszenzusos megoldást találniuk az alkotmány, a választási és pártfinanszírozási törvény módosítására. Sőt, pártpolitikai érdekek felett álló nemzeti konszenzus megteremtését akarja kezdeményezni az oktatási rendszer, az egészségügy és nyugdíjrendszer reformja terén is. Ugyanakkor a jogállamiság megszilárdításának folytatását ígérte, és kifejezte reményét, hogy mandátuma végén már nem a korrupció elleni harc lesz a közbeszéd központi témája. Johannis azt is mondta: valamennyi állampolgár elnöke lesz, munkára hívta polgártársait, és megköszönte nekik, hogy 25 évvel a kommunizmus bukása után „ismét győzelemre segítették a demokráciát és a közügyekben való részvételt”.
De mit várnak az emberek a mindenki elnökétől? Egy felmérés szerint mindenekelőtt azt, hogy felelősen vezesse az országot, harcoljon a korrupció ellen, és számoltassa el a korrupt politikusokat. Növelje a béreket, hogy mindenki boldogulhasson a szülőföldjén, és a fiataloknak ne kelljen külföldre vándorolniuk.
Vannak, akik azt várják el tőle, hogy írjon ki népszavazást 2015-ben a törvényhozók, miniszterek és az államfő mentelmi jogának eltörléséről, és garantálja a Nyugat-orientált külpolitika folytatását. Vannak, akik úgy gondolják – például az RMDSZ –, hogy kisebbségi kérdésekben nincs sok remélnivaló.
Az RMDSZ elnöke szerint Klaus Johannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok érvényre juttatásában, mert „Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak” – mondta az RMDSZ elnöke.
Az INSCOP közvélemény-kutatás „alanyai” elsősorban munkahelyeket várnak az új elnöktől, de azt is, hogy az alkotmányosság és a törvényesség garanciája legyen. Sokan csak annyit mondtak, hogy más legyen, mint elődje volt. Arra is rákérdeztek, mi aggasztja leginkább az embereket. A megkérdezettek kb. egynegyede a jövedelmek csökkenésétől tart, húsz százalékukat egészségi állapotuk foglalkoztatja leginkább, sokan az árak emelkedésétől félnek, de sokan a legnagyobb veszélynek a munkahelyük elveszítését tartják.
Huszonöt évvel a diktatúra bukása után eljött az ideje a valódi rendszer- és mentalitásváltozásnak. Demokratikus jogállam, éleminőség-javulás, emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, létbiztonság, tiszta politika. Ezeket várják az emberek az új elnöktől. Hogy mi lesz mindebből? Majd kiderül…
