Már óvodáskoromban oltottam, kötözgettem a babáimat

Március óta új orvosnő vizsgálja, kezeli azokat a sáromberkieket, akik egészségi panaszokkal keresik fel az orvosi rendelőt.

Március óta új orvosnő vizsgálja, kezeli azokat a sáromberkieket, akik egészségi panaszokkal keresik fel az orvosi rendelőt. Dr. Balog Erzsébet Melinda Iklandról ingázik Sáromberkére, hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt, kedden és csütörtökön délután fogadja a betegeket asszisztensével, Nagy Annamáriával.

– Mikor határozta el, hogy orvosi pályára lép?

– Azt hiszem, már óvodás koromban foglalkoztatott a dolog. Egyszer megkérdeztem édesanyámtól, hogy ha takarítónő akarok lenni, akkor is kell majd iskolába járnom? Természetesen igenlő választ kaptam, erre én határozottan kijelentettem, hogy ha már mindenképpen tanulnom kell, akkor orvos leszek. Hosszú ideig nem is gondoltam másra az évek során, kötözgettem, injekcióztam a babáimat, s tervezgettem a jövőt. Aztán megismertem egy kedves papnőt, s hirtelen határozatlanná váltam. Akkor már arra is gondoltam, jó lenne, ha engem is olyan sok gyerek szeretne és kedvelne, mint őt. És egy kicsit pap is szerettem volna lenni. Végül az orvosi egyetem mellett döntöttem, de akkor még nem tudtam (mondja mosolyogva), hogy ennyi papírmunkával kell vesződni. Én az embereken akartam és akarok elsősorban segíteni, s úgy érzem, hogy tevékenységemben néha hátráltat a sok papírmunka.

– Mióta gyakorolja hivatását, milyen településeken vizsgált, gyógyított korábban?

– Kezdetben rezidens orvosként tevékenykedtem, aztán 2009-től családorvosként dolgozhattam. Mikháza, Deményháza, Nyárádköszvényes volt a körzetem. Megkedveltem az ottani embereket, hamar sikerült a beilleszkedés, a kétéves gyermeknevelési szabadság után oda készültem vissza. De lehetőség adódott, hogy közelebb kerüljek az otthonomhoz, ezért választottam Sáromberkét.

– Hogyan került Sáromberkére? Milyen tervekkel érkezett?

– Elődöm, Bleoca Maria doktornő megígérte a sáromberkieknek, hogy nyugdíjba vonulását követően magyar nemzetiségű orvosa lesz a településnek. Örülök, hogy itt lehetek, igyekszem mindent megtenni, hogy segíthessek a beteg embereken. Ezt kötelességemnek érzem, akárcsak a törvények tiszteletben tartását.

– Milyen panaszokkal, problémákkal keresték fel gyakrabban az elmúlt időben?

– Hűléses járvány ütötte fel a fejét a gyermekek körében, ezért elég sok kiskorút vizsgáltunk meg márciusban. A felnőtteknél gyakoriak voltak a tüdőgyulladásos panaszok. Én elsősorban a gyógyszeres kezelés híve vagyok, injekciót csak akkor javasolok, ha feltétlenül muszáj.

– Mi a véleménye a romániai egészségügyi rendszerről? Min kellene változtatni?

– Azt hiszem, erről jobb nem beszélni. Minden téren nagyon sok a hiányosság, nagyon lassan mozdulnak előre a dolgok. Sok gondot okoz az egészségügyi kártyákkal való munka, egyáltalán nem értek egyet azzal a döntéssel, hogy csak a hónap első felében lehet ingyenes laborvizsgálatokat végezni. Azt viszont előrelépésnek tartom, hogy a gyógyszereket egész hónapban tudjuk kompenzálni.

– Mint mindnyájan tudjuk, az orvosnak is lehetnek egészségi panaszai, ő is megbetegedhet. Előfordult már önnel, hogy félelemmel és fenntartással ment orvosi vizsgálatra?

– Bevallom őszintén, ritkán megyek orvoshoz. Azt talán nem mondanám, hogy félek, de talán néha vannak fenntartásaim. Kisebb problémák esetén struccpolitikát alkalmazok, de a fogászatra rendszeresen eljárok.

– Beszélgessünk egy kicsit a családjáról…

– Férjem, Csaba, építkezési vállalkozó, nagyon elfoglalt ember. Három gyereket nevelünk, a legkisebb, Gergő kétéves. Nagyobbik lányom, Emese 13 éves, a művészeti líceum tanulója. A harmadikos Edit a marosvásárhelyi 7-es iskolába jár. 2003-ban költöztünk Iklandra, korábban Marosvásárhelyen laktunk, a Kövesdombon.

– Gyerekeinek adott már injekciót?

– Mint említettem, amíg lehet, a gyógyszeres kezelés híve vagyok. Ez a gyerekeim esetében sincs másképpen. Nem szívesen szurkálok senkit, így őket sem. Egyelőre még nem kellett injekciót beadnom nekik.

– Milyen tevékenységekkel tud otthon a legjobban kikapcsolódni?

– Szívesen játszom a gyerekeimmel, gyakran lazítok olvasással, keresztrejtvényfejtéssel. Jó olvasni, rejtvényezni a reggeli kávé mellett, elalvás előtt is szívesen lapozgatok. Szeretek dolgozgatni a virágoskertemben, ahol mindig nagyon jól érzem magam, földieprest, málnást gondozok. Ha időm engedi és a család igényli, szívesen sütögetek.

Berekméri Edmond